
Lövések, cselek, gólok – Puskás élete egy újabb könyvben
Fotó: Katona Zoltán
Puskás Ferencről, a legismertebb magyarról már mindent megírtak és elmondtak – tűnhetne ez így, ha néha nem kerülne elő egy-egy olyan könyv vagy produkció, ami tovább bővíti az ismereteinket, vagy teljesen másképp, más szemszögből mondja el ugyanazt a történetet. Pár hónapja itt van a kezünkben egy spanyol szerző által írt életregényének magyar fordítása.
2022. április 01., 18:002022. április 01., 18:00
„A meccs felénél, a törmelékhullámok és a leomlott falak között néhány szovjet katona tűnik fel. Csőre töltött gépfegyvert hoznak magukkal, az ujjuk a ravaszon, az arcok kormos. Amint meglátják őket a lakók, megdermednek rémületükben. Ők az elsők a Vörös Hadseregből, akiket ennyire közelről látnak, és nem igazán tudják, mihez kezdjenek. Puskás közelebb lép hozzájuk, a labda még mindig a lábán, most finoman oda rúgja nekik. Az visszapattan az egyikük csizmájáról. Feszülten telnek a másodpercek. Az egyik katona nagyon lassan leveszi a sisakját, és leteszi a gépfegyverét. Közelebb lép a labdához, lendületet vesz, és ügyetlenül belerúg. Mindenki tapsol és ujjong örömében.
– Még sosem játszottam orosz csapat ellen! – kiáltja Puskás. – Mi tagadás, nem tűntök valami jónak.”
Ezt a jelenetet írja a könyv 55. oldalán, persze arra semmilyen bizonyíték nincs, hogy ez valóban így történhetett meg valamikor 1945 elején, de az irodalom ettől is szép, hogy ilyen helyzeteket is képes teljesen hitelessé tenni. Daniel Entrialgo nem kisebb dologra vállalkozott néhány évvel ezelőtt: úgy írni meg Puskás Ferenc, a valaha volt legnagyobb magyar labdarúgó életét, hogy az teljesen hitelesnek tűnjön, és nem dokumentum-könyv, hanem egy olvasmányos regény legyen belőle. Ez sikerült is, a könyv néhány hónapja magyarul is olvasható.
Sok könyv megjelent róla az évtizedek folyamán
Fotó: Katona Zoltán
Pedig Puskás Ferencről íródott már könyv, mégpedig nem is egy: még a nyolcvanas években, az első hazatérése után Hámori Tibor írt róla riportkönyvet, utána több, nem feltétlenül jelentős kiadvány is megjelent róla, mígnem 2005-ben Szöllősi György sportújságíró megjelentette a Puskás életéről szóló monumentális művet, amely azóta további két, bővített kiadást és több fordítást ért meg, és a legrészletesebben foglalja össze a legnagyobb magyar futballista életét. S akkor még nem beszéltünk a szerte a nagyvilágban megjelent életrajzokról, de készült róla igen átfogó és részletes dokumentumfilm 2009-ben, a Puskás Hungary, de ezenkívül megannyi kisebb film és visszaemlékezés. Puskás Öcsi élete ihletett meg rajzfilmet is, illetve 2020-ban mutatták be a róla szóló musicalt is Budapesten.
Daniel Entrialgo spanyol újságíró még 2018-ban írta meg Puskás Ferenc életéről szóló regényét, a magyar fordítás 2021-ben készült el. „Könyveket olvastam, filmeket és dokumentumfilmeket néztem meg róla, sok hatvanas évekbeli spanyol újságcikket böngésztem át. Izgalmas volt látni, mennyivel másképp írtak róla a jelenkor játékosaként, mint később legendaként” – nyilatkozta a Forbes magazin munkatársaként is dolgozó Entrialgo, aki szerint Maradonát leszámítva nincs még egy olyan futballista, aki ilyen életutat járt volna be. „Úgynevezett nem-fikciós regényt írtam, amely 90-95 százalékban valós eseményeken alapul. De az igaz, hogy a párbeszédek regényes formában íródtak” – idézi a 24.hu a szerzőt, aki múlt év végén Budapestre is ellátogatott a magyar fordítás megjelenésének alkalmából.
A szerző úgy épít be a regénybe történeti ismereteket a Horthy-korszakról, a második világháború sújtotta Budapestről, az 1956-os forradalomról, a körülményekről, hogy olyan ember is bátran elolvashatja, akit amúgy nem nagyon érdekel a futball és annak története. Akit viszont igen, annak még jobban ajánlott. Entrialgo tényleg nagyon jól írt meg elképzelt párbeszédeket, valós történeteket, illetve olyan helyzeteket, beszélgetéseket, amelyek ha nem is pont úgy történtek, de minden bizonnyal így IS történhettek egykor. Például az a jelenet, amikor édesanyja félti a fiát a repüléstől, ő pedig mindig kénytelen hazudni hajókról, vonatokról – de azért néha csak rájön, hogy olyan gyorsan nem lehetett eljutni a világ egyik feléből a másikba… Fia pedig mindenhonnan képeslapot küldött haza – legnagyobb fájdalma volt, hogy az emigrációból huszonöt év után térhetett haza először, és sem az édesanyja, sem pedig legjobb barátja, Bozsik „Cucu” temetésén nem lehetett ott.
Nemcsak könyvet, musicalt is ihletett az élete
Fotó: Katona Zoltán
A könyv korszakokra van osztva, és a fontosabb dátumok egyfajta alcímként szerepelnek benne. Majdnem teljesen kronologikus sorrendben jönnek egymás után az életesemények – a kezdő fejezetben végigkövethetjük az eredetileg Purczeldnek hívott Puskás gyerek- és ifjúsági éveit a kispesti grundon, Bozsik Józseffel való életre szóló barátságát, az első meccseit a Kispestben.
Mint ahogy az is, amikor a válogatottban Zsengellér azzal zrikálta a fiatal, banánt először látó Puskást, hogy a héját is megetette vele – viccből, persze. Az emlékezetes, ismert anekdoták, történetek mind-mind benne vannak a regényben, és filmszerűen elevenednek meg, nincsenek benne (szerencsére) jegyzőkönyvek és képek. A szöveg imitt-amott picit sántít, nem feltétlenül magyaros a nyelvezet, érződik, hogy ezt nem egy magyar író írta – de talán ettől is különleges, ugyanakkor meg nem moralizál, nem ítélkezik bizonyos történetek és események felett, vagy ha igen, akkor azt fiktív párbeszédekre bízza. Például azt a helyzetet, amikor az 1954-es elveszített vébédöntő után hét évvel Puskás csapattársai, Kocsis és Czibor a Barcelona játékosaiként BEK-döntőt veszítenek. Szintén a berni Wankdorf stadionban, és szintén 3–2-re... Az ebben az időszakban már a Real Madridban másodvirágzását élő, ott is igazi legendává váló Puskás pedig két BEK-döntőn (egyiken nyert, a másikon kikapott az ő csapata is) hét gólt szerzett, és olyan világsztárrá nőtte ki magát, amelyhez fogható ma is kevés van a futball világában. A könyv másik erőssége, hogy Puskást, az embert, a beszólogató, káromkodó, adott esetben nótázó, jótékonykodó, családszerető embert is közelebb hozza az olvasóhoz, mint a lexikonok vagy azok a cikkek, amelyeket az interneten üt fel az érdeklődő.
A szerző megszállott rajongója a spanyol futballnak – és Puskásnak...
Fotó: Katona Zoltán
„– Tudja, egy ideje le kellett cserélnünk a Wembley régi pázsitját a gombásodás miatt – folytatja a kertész. – Skóciából hoztunk helyette másikat, az még zöldebb és selymesebb. Találja ki, mit csináltam! Hazavittem a régi fűből azt a darabot, amelyen maga átverte az öreg Billy Wrightot a drag backkel. Emlékszik rá? Ott volt, az öt és feles sarkánál. Maga csak rálépett a labdára, szegény Wright meg eldőlt, mint a krumpliszsák. Hihetetlen volt! Na szóval, én kivágtam magamnak azt a részt a gyepből, úgy egy négyzetméter lehetett, hazavittem, aztán a ház a hátsó kertjében újra elültettem a kis citromfám mellé. Most az unokám labdázik ugyanazon a füvön. Még nagyon kicsi, de egy nap majd elmesélem neki, kicsoda maga, és mit csinált a labdával pontosan ott. Micsoda játékos! Kérem, engedje meg, hogy még egyszer kezet rázzak önnel” – mondja egy szintén elképzelt, fiktív beszélgetésben Anglia legismertebb stadionjának kertésze.
Ha igaz a történet, ha nem, ennél nagyobb dicséretet egy futballista számára nem nagyon tudok elképzelni – és a hasonló, színes és érdekes legendáktól hemzseg ez a könyv, amely tényleg nagyon olvastatja magát.
(Daniel Entrialgo: Puskás – Második élet, regény, 380 oldal, G-Adam Könyvkiadó, Budapest. Fordította: Eőry Zsófia)
Charles Dickens és John Steinbeck klasszikusai is sorozatfeldolgozást kapnak, folyatódik a hírhedt sorozatgyilkosokat bemutató Monster-antológia, de felnőtt-animáció és újabb presztízssorozatok is érkeznek a képernyőre. Ajánló.
Karácsonykor debütál a képernyőkön a Harry Potter-reboot, ezúttal pedig nem filmként, hanem sorozat-formátumban dolgozzák fel J. K. Rowling klasszikussá vált regényeit, amik milliókkal szeretteték meg az olvasást.
Több kategóriában is Oscar-esélyes lehet Cristian Mungiu Arany Pálmát nyert legújabb filmje, a Renate Reinsve és Sebastian Stan főszereplésével készült Fjord.
A napokban tartott videójátékos eseményen, a Gamescom 2026-os kiadásán jelentették be, hogy újrafeldolgozást kap az 1999-ben megjelent Heroes of Might and Magic III, a világ egyik legjobb körökre osztott stratégiai játéka.
A Netflixen debütált csütörtök este, romániai idő szerint 10 órakor a november 19-én megjelenő Grand Theft Auto VI bővített betekintése, amiben 26 percnyi tartalmat láthattunk a Rockstar Games soron következő játékából.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
szóljon hozzá!