
Skovrán Tünde színész, rendező, producer
Fotó: Forrás: Skovrán Tünde személyes archívuma
Miután átmész egy szakadékon, a következő már nem tűnik olyan veszélyesnek. Akkor már a következő szakadék átlépésén gondolkodsz – vallja Skovrán Tünde színművész, rendező, producer, aki a Kolozsvári Magyar Színházban kezdte pályafutását, de meg sem állt Hollywoodig. Vele olvashatnak interjút az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális folyóirat szeptemberi lapszámában.
2021. szeptember 20., 11:442021. szeptember 20., 11:44
2021. szeptember 20., 12:392021. szeptember 20., 12:39
Skovrán Tünde 1982-ben született Baróton. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Színház és Film Karának színművészet szakán diplomázott 2005-ben, onnan a Kolozsvári Állami Magyar Színházhoz szerződött. Számos színházi szerepe mellett kitűnik filmszerepeivel is.
A stúdió a legnagyobbak közé nőtte ki magát. A kérdésre, hogy hogyan tudja kézben tartani a vállalkozását, elmondta, úgy, hogy mivel nulláról nőtte ki magát, áttekinthető. „Azonkívül fontos, hogy minden pozícióra megtaláltam a megfelelő embert. Az egész vállalkozás egy számítógép szoftveren keresztül működik, így mindent bármikor leellenőrizhetek. Az is meghatározza a hozzáállásomat, hogy olyan családban nőttem fel, ahol magánvállalkozók voltak a szülők, így már kezdettől a véremben van a biznisz. De ezek csak eszközök ahhoz, hogy megvalósítsam magam, s milyen jó, hogy vannak! Igazából az egész azért alakult így, mert filmeket szerettem volna gyártani.
A teljes interjút az Előretolt Helyőrség szeptemberi lapszámában olvashatják.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!