
Szuggesztív, torokszorító előadás
Fotó: Székelyudvarhelyi Művelődési Ház Facebook-oldala / Olti Angyalka
Megdöbbentő, szuggesztív, ugyanakkor belekötöz a székbe és nem enged el – az Egyasszony című könyvet néhány évvel ezelőtt elolvasnom is nagyon kemény volt, a belőle készült előadás pedig még egyet ütött. Jó mélyen. Azt gondolom, hogy megüt(ne) mindenkit, akit egy kicsit is érdekel a saját és a mások élete.
2022. március 15., 17:092022. március 15., 17:09
Az Egyasszony eredetileg egy könyvből készült stúdióelőadás, de mindig a helyhez alkalmazkodva játssza azt Tenki Réka színésznő.
Kórházi éjjeliszekrény, fehér székek, spanyolfal – minimális a díszlet, akárcsak egy kórházban a vidéki Magyarországon, valamikor a szocializmus éveiben. Egyszerű ember, emberek, egy asszony sokunk közül, egy fiatalasszony, aki terhes lesz és szülni megy – mint annyian, akkor és most, ebben az időben. A szülésnél bekövetkezik a baj, hibáznak az orvosok, a kisbaba sajnos nem lesz egészséges, fogyatékos marad.
„A baba már nem él” – jegyezte meg másnap reggel az egyik ápolónő, miután a beavatkozás megtörtént. És a történet nem ér véget itt, csak majd, valahol temetőben, illetve ott sem, mert az ember ezt egy életen át hordozza.
Fiatal lányból asszony lesz a színpadon
Fotó: Székelyudvarhelyi Művelődési Ház Facebook-oldala / Olti Angyalka
Ez a könyv és az abból készült színházi dokudráma gyakorlatilag a színtiszta valóság, hiszen mindannyiunkkal megtörténhetett, megtörténhet vagy éppen megtörténik. Persze van itt minden az életben, újabban járvány, háború, mindenféle világméretű társadalom- és embergyalázat, de akkor sem lehet túllépni azokon a dolgokon, hogy mondjuk egy orvos elkövet egy műhibát (esetünkben gyakorlatilag kierőlteti a szülést, mert neki teniszezni kell mennie…) és annak egy egész családra vagy közösségre nézve súlyos következménye van. És nem csak egy orvos követi el, és nem egy ápolónő vagy takarítónő beszél megengedhetetlen hangon a kismamákkal. Természetesen mindig ott van a tisztelet a kivételnek, mert nem mindenkinek ez a tapasztalata, sőt. Tehát nehogy arra gondoljon valaki, hogy a könyv meg az előadás most jól lehúzza a keresztvizet az egészségügyről, akkor most jól megkapják azok a pénzéhes és (…. – ide behelyettesíthető bármilyen jelző, amivel illetik az emberek az egészségügyben dolgozókat…) orvosok és ápolók, mert nem, egyáltalán nem erről szól. Csak azokról ír és beszél, akik tényleg, az írónő fiatalkori tapasztalata szerint így „dolgoztak” és viselkedtek.
A színésznő két gyereket szült az elmúlt években
Fotó: Székelyudvarhelyi Művelődési Ház Facebook-oldala / Olti Angyalka
Elképesztő az egész folyamat, az ismerős elemek, a hálapénz, a temetés körülményei, megdöbbentő részletekkel – például milyen az, amikor a halott kislányra meg kell venni egy cipőt úgy, hogy soha nem tudott lábra állni? Hányas a mérete..?
Péterfy-Novák Éva terápiaként írta meg életének történetét, az Egyasszony 2014-ben jelent meg, és igen nagy sikert aratott. Magyarország-szerte elkezdtek beszélni a hasonló esetekről (persze, korábban is élt ez a téma a médiában és mindenhol, nem ezzel kezdődött), traumákról, emberekről, kórházakról. Egy éven belül megszületett az előadás, amelyet Tenki Réka egyedül játszik, a könyvből monodráma lett a színpadon. A 35 éves színésznő olyan magyar nagyjátékfilmekből lehet ismerős, mint a Polygamy, a Testről és lélekről, a Budapest Noir, a Nyitva, a Seveled vagy a Becsúszó szerelem, az Egyasszony 2015 óta körülbelül 150 előadást ért meg, a színésznő ezalatt az időszak alatt szülte meg mindkét gyerekét (férje Csányi Sándor, szintén színművész).
Milyen lehet egyedül, egy fogyatékos babával...?
Fotó: Székelyudvarhelyi Művelődési Ház Facebook-oldala / Olti Angyalka
Az előadást követő közönségtalálkozón Tenki Rékával Györfi Kata, a Művelődési Ház munkatársa beszélgetett, ebből többek között azt is megtudhattuk, hogy falvakon, kis művelődési házakban is játszották már a darabot, annak összerakásának, felkészülési és próbafolyamatának idején a rendező, az író, a színésznő és a stáb további tagjai felkeresték az eredeti helyszíneket is (kórházat, gyerekotthont). A bemutató és az előadások természetesen heves reakciókat is kiváltottak, előfordult az is, hogy elájult valaki a nézőtéren, az előadást félbe kellett szakítani. A regényben a férj és az orvosok, illetve mindenki a saját nevén szerepel – a színésznő elmondta, hogy tudomása szerint az egyik orvos kijelentette, hogy
A darabot előadó színésznő nem dühösen, nem kiabálva, hanem a lehető legnagyobb természetességgel sorjázza a történeteket, illetve az állapotot leíró részleteket, több mint egy órán keresztül. Igen szuggesztív és megható az előadás, hiszen gondoljuk csak el, hogy milyen érzés, amikor orvosi műhiba miatt lesz nyomorék egy életre valaki… Egy gyerek, aki egészségesen is élhetett volna – biztos, hogy mindenkinek volt valamilyen módon hasonló tapasztalata, értem ezt úgy, hogy ha nem is volt ilyen eset a családunkban vagy ismerőseink körében, akkor biztosan hallottunk legalább egyről. Van, aki éppen egy ilyen helyzetnek köszönheti az életét: azt, hogy egyáltalán megszülethetett.
Az előadást követő beszélgetésben már voltak vidám percek is
Fotó: Székelyudvarhelyi Művelődési Ház Facebook-oldala / Olti Angyalka
Az előadást a székelyudvarhelyi Művelődési Ház jóvoltából lehetett megtekinteni az intézmény nagytermében a Nőnap Székelyudvarhelyen elnevezésű rendezvénysorozat részeként.
Péterfy-Novák Éva: Egyasszony
az Orlai Produkciós Iroda előadása
Játssza: Tenki Réka
Rendezte: Paczolay Béla
Színpadra írta: Tasnádi István
Rendező munkatársa: Kis-Kádi Judit
Díszlet, jelmez: Kálmán Eszter
Zene: Barabás Béla
Producer: Orlai Tibor
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!