
Fotó: Csíki Játékszín
Már gyerekként elbűvölte a színpadi lét. Alig szerződött Csíkszeredába, máris bedobták a mélyvízbe. Kiválóan énekel és táncol, így a zenés darabokból kihagyhatatlan. Nagy Gellérttel, a Csíki Játékszín művészével olvashatnak beszélgetést az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
2022. január 06., 10:402022. január 06., 10:40
2022. január 06., 15:192022. január 06., 15:19
A Csíki Játékszín művésze 2000. augusztus 29-én született Kolozsváron. Jelenleg mesteri képzést folytat a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Színház és Film Karán. 2013-ban lépett először színpadra a kolozsvári opera Valahol Európában című zenés produkciójában. 2021-ben szerződött Csíkszeredába, ahol Paprika Jancsit játszotta Otfried Preußler Torzonborz, a rabló című darabjában, illetve Edvin herceget a Csárdáskirálynőben.
Nagy Gellért színművész Csíkban egyből a mélyvízben találta magát
Fotó: Nagy Gellért/Facebook
Mint mondja, számára ez a hivatás elsősorban önismereti út. „A színház által közel tudok magamhoz kerülni. Minden hivatásnak megvannak a nehézségei: egy futónak fájdalmai vannak, és fizikai határait feszegeti, én pedig saját határaimat feszegetem, szembe kell szállnom magammal. Igazából ez minden szakmára vonatkozik, de rám ez most teljes mértékben igaz.
Magamban kell megkeresnem minden eljátszott karaktert, és talán ez a nagy erénye e hivatásnak: mindig új oldaláról láthatom a világot és magamat” – vallja a fiatal színész. A vele készült teljes interjút megtalálják az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!