
A Homoródmenti énekeskönyv című dokumentumfilm a homoródkeményfalvi nyugdíjas kántor, Vass Pál portréja révén elevenít fel egy, a vidéken egyedülálló szokást
Fotó: Forrás: Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont
A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, az abásfalvi Unitárius Egyházközösség és az Abásfalváért Kulturális Egyesület tartalmas programmal várja az érdeklődőket január 18-án 17 órától az abásfalvi közbirtokosság székhelyén. A rendezvényt a január 22-ei, magyar kultúra napja alkalmából tartják.
2020. január 14., 15:152020. január 14., 15:15
Az eseményen bemutatják a Homoródmenti énekeskönyv című, Molnár István rendezte dokumentumfilmet, amelyet 2019 évi dokumentumfilmes programja keretében a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont támogatott. A vidéken még élő hagyományként megőrzött abásfalvi és homoródkeményfalvi temetési szertartás elemeit rögzítő alkotást P. Buzogány Árpád közművelődési szakember, a Hagyományőrzési Központ munkatársa méltatja.
A film Hargita megye déli határán, a Homoródok dombsága vidékén, a Nagy-Homoród völgyében elterülő két faluban, Abásfalván és Homoródkeményfalván még létező halottsirató hagyomány utolsó perceit rögzíti. Ezt a vidéken egyedülálló szokást a homoródkeményfalvi nyugdíjas kántor, a közel 65 évig szolgáló Vass Pál portréja révén eleveníti fel Molnár István alkotása.
A filmbemutatót követően zenés műsort tartanak: a homoródszentmártoni Vox Cordis énekegyüttes Johannes Honterus Otium divos és Eheu fugaces című műveit adja elő, illetve Gryllus Dániel–Gryllus Vilmos–Sumonyi Zoltán Zsoltárok című albumából mutat be egy összeállítást.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!