Bár nem fesztivál, a hangulat fergeteges
Fotó: Facebook/Udvartér Alkotótábor
Mit csinálhat egy középiskolás, ha végigbulizta az összes erdélyi fesztivált, és most másfajta élményre vágyik? Az Udvartér Alkotótábor a magyarországi olvasótáborok több évtizedes hagyományának szellemiségében szerveződő, vadonatúj tábor, ezért utána jártunk, honnan indult, és mivé lett ez a kezdeményezés.
2017. augusztus 01., 14:272017. augusztus 01., 14:27
2017. augusztus 02., 16:592017. augusztus 02., 16:59
Az Udvartér Alkotótábor szervezői és vezetői a Fábián Zoltán Olvasótáborban edződtek éveken át. A Fábián Zoltán Olvasótábor a művészetek iránt érdeklődő fiatalok gyűjtőhelye, amelyet továbbra is szerveznek, ennek rajtol idén erdélyi kiadása, az Udvartér Alkotótábor.
A Fábián Zoltán Olvasótábor egy Hatvan városában megszületett mozgalom, amellyel a kommunizmus idején elérhetetlennek számított tudásanyagot igyekeztek elérhetővé tenni a középiskolások számára. A rezsim a múlté, de a tábor iránti igény nem szűnt meg: minden évben két hétig művelődhetnek az érdeklődő középiskolások.
Kézdivásárhely, Hatvan testvérvárosa az 1990-es évek elején kapcsolódott be az olvasótábori mozgalomba. Ferencz Éva, a Nagy Mózes Elméleti Líceum magyar és angol szakos tanárnője férjével, Ferencz Attilával 2006 és 2016 között volt az olvasótábor szervezője:
A testvérvárossal való együttműködésnek egyik célja volt, hogy a magyarországi diákokkal megismertessék az ottani tankönyvekből „kifelejtett” Erdélyt. Az évente váltott, erdélyi és magyarországi helyszíneken zajló olvasótábor befogadóképessége 25-50 személy között mozgott. Ferencz szerint a kis létszám a tábor egyik nagy erőssége, azért ilyen szűk a létszám, mert a tevékenység alapvetően a csoportfoglalkozásokra és a személyes kapcsolatok építésére fekteti a hangsúlyt, ugyanis ez tábor, és nem fesztivál. A rendszeresen visszatérő fiatalok és az elmúlt évek tapasztalatai ezt igazolják: aki egyszer eljutott az olvasótáborba, nagy valószínűséggel megszereti, visszatér és marad.
Az olvasótábor mindennek az alapja
Fotó: Facebook/Udvartér Alkotótábor
„Az Udvarteret egy olyan csapattal szervezzük, akik kilencedikes korukban táborozókként kezdték. Fontos leszögezni, hogy az Udvartér Alkotótábor elsősorban a Fábián Zoltán Olvasótábornak köszönheti a létrejöttét. Mi tőlük tanultuk meg ezt a fajta táborszervezést, az ő hagyományaikat igyekszünk továbbgondolni, módosítani a saját igényeink szerint. Mindenképpen abban a szellemiségben szeretnék szervezni a tábort, ahogy a valamikori olvasótábor szervezői megálmodták” – tette hozzá Ferencz Éva. Továbbra is tartják a kapcsolatot a Fábián Zoltán Olvasótáborral. Idén az egyik legrangosabb meghívottjuk a tábor egyik alapítója, Kocsis István, nyugalmazott hatvani könyvtárigazgató, aki az udvartereseknek az olvasótáborok történetéről fog előadást tartani. A kéthetes vakáció idején az erdélyi, moldvai és magyarországi résztvevők műhelyfoglalkozásokon és szemináriumokon vesznek részt, emellett tervben van egy Szent László-emléktúra.
Az első tábor központi témája az utópia, hozzá kapcsolódik az idén évfordulós Arany János, a Szent László-emlékév, illetve a Reformáció 500. évfordulója. A drámaműhely foglalkozásai Arany János balladái köré épülnek. Emellett még négy műhely tevékenységébe kóstolhatnak bele a középiskolások: szkriptórium (író-olvasó műhely), médiaműhely, zeneműhely és stúdióműhely, ahol többek közt a képregény készítés fortélyaival is megismerkednek. A napi program része még a népdaltanulás, foglalkoznak az évfordulós személyiségek munkásságával, illetve lehetőség nyílik az önálló kutatásra az olvasókuckó nevet viselő tábori könyvtárban.
Olvasni mindenkor, mindenhol
Fotó: Facebook/Udvartér Alkotótábor
Hogy megtudjuk, mit jelent ez a két hét a diákok számára, megkerestünk néhány visszatérő táborozót, akik már szervezőként vesznek részt a táborban. Deme Johanna 15 évesen vett először részt az olvasótáborban, ennek idén lesz tíz éve. Őt a közösség fogta meg, ezért tért évről évre vissza.
– magyarázza Johanna, aki az olvasótáborból tanulta meg az önkéntesség szeretetét, hiszen amint „kinőtt” a táborozók korosztályából, táboroztatóvá vált. „Én angol-magyar szakos tanárnak készülök, tehát a táboroztatás nekem pont szakmába vág. Rengeteget tanulunk egymástól vezetőként is, hiszen mindenki megosztja a saját tudását. Nem tartom valószínűnek, hogy máshol jobb belátást nyerhetnék a színház, film, építészet világába, mint az alkotótáborban. Már önmagának a szervezésnek is hatalmas készségfejlesztő hatása van, de minden felsorolt gyakorlatias aspektus ellenére a legfontosabb az élmény. Ebből viszont nem szeretnék kiragadni momentumokat, hanem a tábor egészét, szellemiségét emelném ki” – fejtette ki.
A szervezők. Legtöbben táborozóból lettek táboroztatók
Fotó: Facebook/Udvartér Alkotótábor
Barabás Ágota 2009-ben vett részt először az olvasótáborban, 2012-től szervezőként tevékenykedik, jelenleg az Udvartér Alkotótábor szervezőcsapatát erősíti.
– magyarázza. Ágota a játszva megszerzett tudás mellett még sok mindent elsajátított az évek során: „Ahogy elkezdtem foglalkozni a tábor szervezésével, az ott kialakuló kapcsolatok váltak értékké a mindennapokban. A tábori közösség olyan, mint egy nagy család számomra, akikkel szívesen dolgozok együtt évközben a tábor szervezésen és más programokon is.”
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!