
Fotó: Feleki István- Szépművészeti Múzeum
Művész, tanár, képzőművészeti tanszakalapító. Az Erdélyben eltöltött évek meghatározók voltak számára, a magyarországi Ócsán élő Katona-Zsombori Máriának ma is hiányoznak a dombok, a hegyek – derül ki az Erdélyi Napló legfrissebb számából.
2021. augusztus 19., 13:462021. augusztus 19., 13:46
Katona-Zsombori Mária a Kolozs megyei Szarvaskenden született 1952. december 20-án. 1975-ben végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. Művészi pályafutását Romániában kezdte, 1989 óta Magyarországon él. 2002-ben megkapta az Ócsa kultúrájáért díjat. Eleinte selyemből készült alkotásokkal kísérletezett, s kipróbálta a szobrászatot is, igazi énjét azonban az olajfestésben találta meg.
főképp az impresszionizmus, a szecesszió és a szimbolizmus, mélyen gyökereznek az erdélyi talajban, jellemzőjük az élénk színvilág, a rendkívüli kifejező erő.
A Magyarországon élő Katona-Zsombori Mária igazi énjétsok kísérletezés után az olajfestésben találta meg
Fotó: Feleki István- Szépművészeti Múzeum
Sok év távlatából is még mindig megihleti az erdélyi táj – vallja be a vele készült interjúban. „Ócsán is festettem, ahol sík a táj, de én tettem a képre dombokat. Annyira hiányoznak, hogy odaképzelem őket.
– hangsúlyozza. A teljes interjút az Erdélyi Napló csütörtöki legfrissebb számában találják meg.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!