
Fából kopogtatók, pamutból nyakdíszek készülnek
Fotó: Veres Nándor
Emlékeznek még azokra az időkre, amikor a kinőtt, elhasznált ruhákat csíkokra vágták, és belőlük rongyszőnyeget szőttek? Ezek az idők jutottak eszembe, miközben Ágoston Erika nyakba kívánkozó színes pamut nyakékeit csodáltam. A fiatal képzőművésszel, kézművessel beszélgettem a pamutanyag, a fa egy, csak rá jellemző újrahasznosításáról.
2019. augusztus 29., 17:052019. augusztus 29., 17:05
Ágoston Erika a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskolában tanult az első osztálytól a középiskola elvégzéséig festészet és textil szakon, majd a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem hallgatója lett, végül tanulmányaira a két éves mesterképzéssel tette fel a pontot. És következett az útkeresés.
„Dolgozni kezdtem, de nem találtam meg azt, amit igazából kerestem. Teltek az évek, Hollandiába kerültem, két és fél évet egy családnál voltam házvezetőnő, és bár én addig is kézműveskedtem, festettem, ott egyszer csak szembetaláltam magam a pamutfonallal, és ebből kezdtem dolgozni. Nagyon megszerettem, de nem csak én, hanem mások is. Kitaláltam magamnak az Erka Krea nevet és most már ezt építgetem” – meséli Erika, aki immár öt éve színesíti a nyakékekkel a hölgyek mindennapjait. Mert igazi színes csoda amit ő kínál.
Ágoston Erika csíkszeredai kézműves
Fotó: Veres Nándor
A kinőtt, megunt pólókat hasznosítja újra. „A rugalmas pamut anyagokat csíkokra vágom, ezeket egy kicsit meghúzom, és összecsavarodnak. A színes pamut csíkokat pedig társítom, van, amikor csak simán összepárosítom, van, amikor fonom, vagy kelta csomózással csomózom is. Aztán a végeit összekötöm, ragasztom, hogy ne essenek szét. Bőrbarát, mert a pamuton kívül semmi már anyag nincs benne, és még mosható is” – magyarázza Erika.
Nevetve jegyzi meg, sokszor már csak a szín kedvéért vásárol meg egy-egy pamut blúzot. Amikor pedig munkához lát, a legtöbb esetben már tudja, hogy milyen színekkel fog dolgozni, hogyan társítja azokat. Az évek alatt több tucat színes, vidám, visszafogottan elegáns, egyedi pamut nyakdísz kerül ki a kezei közül, legutóbb egy igen különleges felkérésnek tett eleget nagy örömmel: negyvenkét egyforma darabot készített egy kórus tagjainak.
Amiből nem nyakék, fülbevaló vagy fejpánt lesz, abból lakásdekoráció születik. Fából születnek kopogtatók, karácsonyi dekorációs elemek, de Erika már alumíniumhulladékból is készített bizsukat.
Ami másnak kacat, ő felhasználja
Fotó: Veres Nándor
„A szenttamási nagyszülőknél szépen fel van rakva a csűr elé a tűzifa, ez ragadta meg a figyelmemet, megtetszettek az ebből vágott korongok. Apósom, a férjem besegítenek abban, hogy méretre vágják , majd következik a csiszolás, lakkozás, és ezekből születnek meg a kopogtatók, dekorációk. Minden kézzel készül” – mutatja Erika. Persze a majdnem két és fél éves Apor személyében segítője is van, kicsi fia tetszését a színes pamut anyagok nyerték el.
Az Ágoston család lakását Erika festményei teszik hangulatossá. Egyelőre időhiány miatt a festészet háttérbe szorul, a feltöltődést, kikapcsolódást most a kézműveskedés biztosítja.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!