Hirdetés
Hirdetés

Múzeumból a mindennapi ruhatárba: Jánosi Ágnes világa

Ágnes elismeri, nem minden néprajzos, népművészet-kedvelő örül annak, amit ő csinál •  Fotó: Facebook/Jánosi Ágnes

Ágnes elismeri, nem minden néprajzos, népművészet-kedvelő örül annak, amit ő csinál

Fotó: Facebook/Jánosi Ágnes

Háromszéki keresztszemes minta – régen falvédőre, díszpárnára, ünnepi abroszra került, most egy női dzsekin lelt új életet. Moldvai színes, hímzett motívumok sokasága – eredetileg bundára varrták, most egy mellényt ékesítenek a színes szimbólumok. Mindkettőben közös pont, hogy Jánosi Ágnes divattervező a hagyományos mintát kiemelte a megszokott környezetéből, kicsit leporolta, hogy új életet adhasson neki, és beemelje a mindennapi ruhatárunkba.

Szász Cs. Emese

2022. augusztus 24., 17:582022. augusztus 24., 17:58

2022. augusztus 24., 18:032022. augusztus 24., 18:03

A sepsiszentgyörgyi alkotó pár éve tért haza Finnországból, s bár Temesváron, majd Budapesten, Párizsban és Helsinkiben is tanult, tudta, hogy sosem lesz belőle olyan divattervező, aki képes ipari mennyiségben ruhákat gyártani. Jánosi Ágnes az önkifejezés egyik terepének tartja a ruhatervezést, így az általa tervezett ruháknak mindig szimbolikája, többletjelentése van: volt projektje például, amelyben a női archetípusok ruhákban való megjelenítésére tett kísérletet. Most a népművészettel „kacérkodik” – a szó legnemesebb értelmében.

Hirdetés

Ágnes ruhák iránti kíváncsisága és kreativitása már gyerekkorában megmutatkozott, volt olyan időszak, amikor egy nap ötször átöltözött, és közben figyelte, hogy mennyire másképp érzi magát egyik-másik összeállításban. Mindig voltak ötletei, amelyeket meg akart alkotni, úgy érezte, hogy a ruhák, a szépség, a színeknek és a formáknak a kombinációja az, ami őt inspirálja, így elkezdte ebbe az irányba kibontakoztatni önmagát. „Vonzott mindenféleképpen, hogy az én egyéniségemet vagy akár mások egyéniségét megfogalmazzam valamilyen formában, és az anyag tűnt a leginkább kézenfekvőnek” – mesél a kezdetekről Ágnes, akinek az édesanyja is varrt, így tényleg nem állt tőle távol a szabás-varrás, amit amúgy jelenleg tanfolyamokon tanít másoknak is.

Temesváron tanult divattervezést, Budapesten iparművészetet végzett, s már itt, a mesterképzés diplomamunkájánál elkezdett a labirintus szimbólumával foglalkozni. „Ezek a szimbólumok végül is gyerekkorom óta érdekelnek, hogy mi a jelentéstartalmuk, illetve hogy mit milyen célból tettek rá egy-egy öltözékre. Minden munkámnak van egy ilyen erős szellemi része.

Idézet
Nem az a fajta ember vagyok, aki onnan indul, hogy na, akkor mit adunk el, hogy adjuk el – az is fontos persze, hogy eladható ruhákat tervezzek, de én hozok egy ilyen nagyon erős szellemi kíváncsiságot vagy éhséget, hogy megmutassam ezeket a szimbólumokat, hogy mit jelentenek”

– mondja a divattervező, aki legújabb projektjével is a népművészet lényegét szeretné megfogni. Rámutat, a népművészetben megjelenő motívumokat ugyanis nem egyszerűen díszítő, dekoratív jelleggel használták a bútoron, a ruhán – amellett, hogy a szemet gyönyörködteti, mindegyik különböző életszakaszoknak megfelelő jelképeket, minőségeket hordoz.

•  Fotó: Arnold Lungu Galéria

Fotó: Arnold Lungu

Egyik különleges darabja most az a moldvai mellény, amelynek a gyökere egy két évvel ezelőtti gyűjtőútjáról származik. Ellátogatott egy nénihez Klézsén, aki kézzel varrta ezeket a színes irhabundákat, a családjában öröklődött tovább ez a hagyomány, bár a motívumok szimbolikáját ő is csak részben tudja, de amit tudott, azt átadta Ágnesnek. A sepsiszentgyörgyi divattervező pedig úgy érezte, hogy tovább kellene örökíteni ezeket a mintákat, mert erő, sok évszázad alatt hozzátapadt gondolati tartalom van ezekben a jelképekben. Végül egy kortárs, nőies mellénybe ültette át az ismereteket, egy olyan darabba, amely mégis gyakrabban hordható, mint egy bunda, egyszerre hétköznapi és ünnepélyes, lehet kombinálni szoknyával, ruhával, és a viselőjétől függ, hogy hová veszi majd fel.

Idézet
„A karöltő vizes motívuma a női lét természetét jelképezi, míg lent a csillag a férfi teremtő erőét. A természet rendje van belehímezve a valamikori klézsei képtárba, amit eredetileg bőrre hímeztek.

Én ezt már gépi hímzéssel anyagra terveztem, hogy hétköznapi viseletbe is tovább tudjon öröklődni ez a gyönyörű, gazdag ősi jelképrendszerrel megáldott örökség” – mutatja be a darabot Ágnes, aki annyira fontosnak tartja, hogy viselője tudja, mit hord, hogy tervezi, hogy a ruha címkéjén egy QR-kódba rejtve felteszi a videót is, amint a moldvai néni elmeséli a minták jelentését. „Én azt szeretném, hogy más is lásson fantáziát ezekben a motívumokban, hogy érezze meg az értéküket az is, aki esetleg sosem volt táncházban, aki mondjuk nagyvárosi környezetben él és nem feltétlenül népművelő” – hangsúlyozza.

•  Fotó: Arnold Lungu Galéria

Fotó: Arnold Lungu

A másik különleges darabja az a női dzseki, amelyet keresztszemes varrással készített griffmadár díszít. A mintát – amelybe elsőre beleszerette a ruhatervező – a Székely Nemzeti Múzeumban való keresgélések során találta egy régi mintakincsgyűjteményben. Egy barátnőjével, Mihálcz Ramónával – aki szintén a jelképek és a keresztszemes hímzések szerelmese – meg is beszélték, hogy kihozzák ezeket a gyöngyszemeket a múzeumból, és új értelmet adnak nekik. A tervezett kollekció első darabja ez a griffmadaras dzseki, amelynek a mintája már tényleg kézimunka, Ramóna kezeit dicséri. „A régiek azt mondták, hogy minden keresztszem egy ima. Képzeljük el, hogy egy keresztszemes minta meghímzése akkor mit jelent” – mutat rá Ágnes, aki két másik csodaszép keresztszemes mintát is újraalkottatott Ramónával, de sokáig kereste a megfelelő öltözéket hozzájuk. „Blúzra terveztem előbb, de ahhoz túl értékes, hogy egy párszor használt blúzra kerüljön, táskán nagyon koszolódna, így valószínűleg ezek is egy-egy laza kabáton lelnek új életre” – magyarázza.

•  Fotó: Arnold Lungu Galéria

Fotó: Arnold Lungu

Ágnes elismeri, nem minden néprajzos, népművészet-kedvelő örül annak, amit ő csinál. Van, aki tényleg boldog attól, hogy valaki „leporolja” és újragondolja a népművészeti elemeket, továbbviszi a köztudatba és terjeszti is, van azonban olyan, aki fél attól, hogy Ágnes hozzányúl ezekhez.

Idézet
„Én úgy gondolom, hogy ha aközött kell dönteni, hogy most megmarad a múzeumban és nézegetjük a bundát, vagy elkészítem egy olyan formában, hogy azt újra lehessen használni, akkor én inkább megcsinálom, hátha kedvet kapnak az emberek hozzá,

vagy egyáltalán felkeltem az érdeklődésüket a saját kultúránk irányába még jobban, vagy bemutathatom egy másik szemszögből. Sokat dolgozom azon, hogy ezek tényleg úgy jelenjenek meg, hogy őrizzék meg a méltóságukat, az értéküket, ami sok száz év alatt alakult ki” – mutat rá a divattervező, aki nem ezres példányszámban szeretné árusítani ezeket a darabokat, és úgy gondolja, lenne igény rá, van olyan, aki tényleg értékeli nemcsak a kész darabot, hanem azt is, hogy ezek sok munka árán készülnek. Ágnestől vásárolt már világutazó, de olyan alkotóművész is, aki Új-Zélandra költözik, és egy szeletet szeretett volna vinni az otthonból a világ másik végére.

•  Fotó: Arnold Lungu Galéria

Fotó: Arnold Lungu

A sepsiszentgyörgyi alkotó jelenleg azon dolgozik, hogy boltokban is kaphatók legyenek a ruhái, Budapesten, Marosvásárhelyen és Bukarestben is hívták egy üzletbe. S a megtervezett ruhái mellett elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a megrendelői saját mintát hoznak majd, olyat, ami sokat jelent nekik, Ágnes pedig abból alkot majd új ruhadarabokat.

•  Fotó: Arnold Lungu Galéria

Fotó: Arnold Lungu

•  Fotó: Arnold Lungu Galéria

Fotó: Arnold Lungu

•  Fotó: Arnold Lungu Galéria

Fotó: Arnold Lungu

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 12., péntek

Robogókon szelték át a kontinenseket

Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.

Robogókon szelték át a kontinenseket
Robogókon szelték át a kontinenseket
2025. december 12., péntek

Robogókon szelték át a kontinenseket

Hirdetés
2025. december 12., péntek

Hangolódjunk együtt az ünnepre: A nagy mézeskalács játék

Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!

Hangolódjunk együtt az ünnepre: A nagy mézeskalács játék
2025. december 11., csütörtök

Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk

A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.

Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk
Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk
2025. december 11., csütörtök

Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk

2025. december 11., csütörtök

Amikor a tudomány megszólal, és mögötte felhangosodik a rock

Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.

Amikor a tudomány megszólal, és mögötte felhangosodik a rock
Hirdetés
2025. december 10., szerda

Hömpölygő mondatok, világvégi fények

Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?

Hömpölygő mondatok, világvégi fények
Hömpölygő mondatok, világvégi fények
2025. december 10., szerda

Hömpölygő mondatok, világvégi fények

2025. december 10., szerda

Kínai uborkasaláta – videó

Az uborkasaláta nem hiányozhat a sült húsok, fasírtok mellől. A kínai változat nemcsak azért különleges, mert a fűszerezése teljesen más, hanem azért is, mert kés helyett sodrófával dolgozzuk meg az uborkát.

Kínai uborkasaláta – videó
Kínai uborkasaláta – videó
2025. december 10., szerda

Kínai uborkasaláta – videó

2025. december 09., kedd

Darált hús káposztaágyon

A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.

Darált hús káposztaágyon
Darált hús káposztaágyon
2025. december 09., kedd

Darált hús káposztaágyon

Hirdetés
2025. december 09., kedd

Ki volt Pál Gábor? – Egy rendkívüli életút nyomában

„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.

Ki volt Pál Gábor? – Egy rendkívüli életút nyomában
2025. december 08., hétfő

Népi orvosság és kreatív receptek: a fekete retek ereje

A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.

Népi orvosság és kreatív receptek: a fekete retek ereje
2025. december 08., hétfő

Regénybe illő történetek is rejlenek a börtönrácsok mögött | Mesterségem címere

Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.

Regénybe illő történetek is rejlenek a börtönrácsok mögött | Mesterségem címere
Hirdetés