Kukaelemzéstől a tudatos hulladékmentességig. Így is lehet!

„Általában egy kuka egyharmada bió hulladék, amit komposztálni lehet, egyharmada újrahasznosítható fém, üveg, papír, műanyag, a többi vegyes. Nálunk a komposzt működött, így a másik két részt kellett csökkenteni azáltal, hogy az egyszer használatos dolgokat próbáltam kiiktatni attól függetlenül, hogy miből készültek. Már jó ideje elindult nálam a mentalitásváltás, a tudatosodás, mindez lassanként egymásra tevődött, s egyszer csak jött a Zero Waste, azaz a hulladékmentes mozgalom, ami összefogta az egész elméletet. Másfél év alatt a családunk eljutott oda, hogy a kukában egy hét alatt alig gyűl valami. Hihetetlen módon le lehet csökkenteni a szemetet, ha az ember tudatos” – magyarázza Tünde.

Kis kihívások – nagy sikerek

Számára például nagy segítség volt az a harminc napos kihívás, amelyet a magyarországi Kump Edina hulladékmentes.hu nevű blogján talált. „Jók a harminc napos kihívások, mert rövid idő alatt nagy motivációt kapsz. Ez egy életmód és ehhez kell adaptálódj, a saját életedhez kell mindent igazítsál. Nem lehet kész megoldásokat átvenni, folyamatosan változik minden. Ez tulajdonképpen egy önismereti út, szembenézel a szokásaiddal, az értékrendeddel és felteszed magadnak a kérdést, mi célból vagyunk a Földön, mi a célja a mindennapi életünknek. Minden tárggyal kapcsolatban megfogalmazódik a kérdés, hogy neked az adott tárgy mit ad. Hamar eljut az ember arra a szintre, hogy megváltozik a gondolkodásmódja” – fűzi hozzá.

– jegyzi meg. De hogyan is készül a mosógél? A régi, zsírból főzött mosószappant lereszeli, vízben felfőzi, hogy feloldódjon, ebbe kerül bele a mosószóda, összeturmixolja és ezt a gélszerű folyadékot teszi a ruhákra a mosógépbe. Persze, hogy az öblítő is környezettudatos, erre a célra tökéletes párosítás az ecet és a különböző illóolajak. Makacsabb foltok eltávolítására pedig bevált a kereskedelemben is megvásárolható marhaepe szappan. Ha szétnézünk a fürdőszobánkban, bizonyára flakonok sokaságával találjuk szembe magunkat, hiszen abban vannak a tusfürdők – női, férfi, gyerek külön –, samponok, testápolók. Az a kulcskérdés, hogy mire van tulajdonképpen szükség – jegyzi meg Tünde miközben előveszi kis textil neszesszerét és mutatja is, hogy a családban mire cserélték le a kereskedelemben megvásárolható tisztálkodási szereket. A tusfürdők sokasága leváltható egy kézműves szappanra, ami vegyszer- és pálmaolaj mentes. De szintén kézműves termék az arckréme, a dezodora, folyékony sampon helyett samponszappant használ, de létezik szilárd sampon is. Borotvahab helyett jöhet a szintén erre a célra készített szappan, de az egyszer használatos műanyag borotvát is el lehet felejteni, helyette egy tartósabb szerkezetet érdemes beszerezni. Egyszerű fa fésűje van, a fogkeféje is fából készült disznósörtével, a fogkrém pedig agyag alapú, gyógynövényes készítmény. És nem, nem használ arctisztító vattát, hanem maga horgolja a mosható kis textil korongokat.

Nem csoda, ha a család fürdőszobájából kikerült a szemetes, mert nem volt mire használni.

– emeli ki Tünde. A fiatal nő, mivel érdekli a környezettudatosság, rengeteg szakirodalmat olvas, így bukkant rá az inkább még csak angol környezetben használt, számára igen szimpatikus voluntary simplifiers fogalomra, amely önkéntes egyszerűsítőként fordítható. „Azok az emberek, akik anyagilag megengedhetnének egy magasabb életszínvonalat maguknak, de önkéntesen kevesebbet fogyasztanak, mert rájöttek arra, hogy felesleges. Meggondolják, hogy az autót mire használják, inkább biciklivel járnak, maguknak termelnek meg amit csak tudnak. Sajnos a zero waste mozgalomban nagyon sokan bizniszt látnak, ami túlfogyasztásra sarkall”.