Sokan csak néprajzi könyvekből, nagyszülők elbeszéléseiből tudják, hogy egykor kalákáztak az emberek, úgy építettek házat, végeztek földműves munkát. A kaláka szerepe azonban nem csak a munka mihamarabbi elvégzése, hanem közösségépítés is, éppen ezért Backamadarason megpróbálják újjáéleszteni ezt a szokást. A település óvodájának udvarán fűzépítmény jelzi, hogy a hétvégén backamadarasiak és marosvásárhelyiek közösen dolgoztak.
2013. április 21., 18:432013. április 21., 18:43
2013. április 21., 19:382013. április 21., 19:38
A backamadarasi óvoda udvarán szombaton is zajlott az élet, a verőfényes napsütésben a gyerekek a homokozóban játszottak, csúszdáztak, az asszonyok a gulyásba valót aprították vagy épp gyermeklánckoszorút fontak, míg a férfiak fejszét ragadtak, és fűzfaágakat hasogattak. S hogy a munka véletlenül se fulladjon unalomba, népdalok szóltak egy kis lejátszóból, így volt, aki táncra perdült munka közben. Nem csoda: egykor, amikor még szokás volt a szomszédhoz kalákába járni, hozzátartozott a szívességből vagy kölcsönösségi alapon végzett munkához az ének, a tánc, a mese.
Ismét „divat” lesz
A bakckamadarasi kaláka ötletgazdája Barabássy Somogy Örs és felesége, Alice. Néhány éve költöztek ki Backamadarasra, s mára már három gyereküket nevelik, két ovist meg egy karon ülőt. Kezdetben a legnagyobb a backamadarasi óvodába járt, aztán a szülők egésznapos programot kerestek a gyereknek, s így akadtak rá a kövesdombi Fecske óvodában működő Waldorf-csoportra. Jelenleg mindkét gyerekük odajár, s igazából így kapcsolódik a backamadarasi kaláka is Marosvásárhelyhez.
A Barabássy házaspár ugyanis kitalálta, hogy kalákát szervez a backamadarasi óvoda udvarán, amelyre meghívta az ovis csoportot és a szülőket, valamint a backamadarasi óvodásokat és szüleiket.
„Azt gondolnánk, ritka a kalákázás, de mi, a feleségemmel már lassan tíz éve, hogy belekerültünk ebbe a kalákamozgalomba. 2004-ben Kászonújfaluba hívtak az egyik kalákába, hogy újítsunk fel egy forrást. Nagyon megtetszett a hangulata, meg az is, hogy nem arról szól, hogy most ki mennyit keres rajta, hanem arról, hogy a közösségnek milyen haszna származik az egészből. Attól kezdve hozzáláttunk, s a mostani már a sokadik kalákánk, amit mi szervezünk. Az utóbbi pár évben gyerekeink születtek, ezért nem nagyon tudtunk ezzel foglalkozni, de most megint idejét láttuk elkezdeni” – magyarázza pihenőidejében Barabássy Somogy Örs, aki szerint a kaláka legnagyobb erénye a közösségépítés.
Hajlított ágakból hajlék
A szombati kaláka azért szerveződött, hogy a backamadarasi óvoda udvarán létrehozzanak fűzfából egy hajlékot, egyfajta szentélyt, ahogy ők nevezik. A fűzfa azért jó erre – magyarázta Barabássy –, mert hajlékony, így könnyen lehet alakítani, ugyanakkor az egyetlen olyan fa, amelynek gyakorlatilag bárhová leszúrhatod az ágát, ott kihajt. „Az ágakat leszedjük, harminc-negyven centiként összekötjük, leásunk egy gödröt nyolcvan-kilencven centi mélyre, s oda helyezzük az építményünket” – tudtuk meg a munka kulisszatitkait, s azt is, hogy az építmény még az idén ki kellene hajtson, s jövőre vagy azután már metszeni is kell a „rakoncátlan” ágakat, hogy az egész továbbra is egy olyan szentélyt alkosson, ami alá be lehet ülni.
A Waldorf-csoport óvónője, Bölöni Ágnes is szívesen vesz részt a backmadarasi munkában, ugyanis jellemző a Waldorf-módszerre, hogy közösen dolgoznak a szülőkkel egy közösségben, sőt külföldön az ilyen óvodák szülői kezdeményezésre, szülői munkával jönnek létre.
„Nagyon sok minden, ami az óvodában, csoportban elkészült, szülői együttműködéssel valósult meg, legyen szó az udvartervezésről, a bútorzat elkészítéséről vagy a terem kifestéséről” – mondta az óvónő, aki ezekben a tevékenységekben is a kalákamozgalom újjászületését látja.
Ötven szabad ég alatt tárolt takarmánybála lángol a Beszterce-Naszód megyei Nagynyulason, de fennáll a veszélye, hogy továbbterjednek a lángok, ezért mentek át segédkezni a Maros megyei tűzoltók.
Száraz növényzet és haszonnövények kaptak lángra hétfőn délután több Maros megyei településen – közölte a Maros megyei katasztrófavédelem.
A tavalyihoz képest nagyobb helyszínnel, sokkal több zenei programmal és előadással, illetve a világ harmadik legjobb DJ-párosával készült idén a VIBE fesztivál, amelyre a négy nap alatt 106 ezren látogattak ki – derül ki a záró közleményükből.
Tűz ütött ki egy melléképületben Mezőbanyicán hétfőn hajnalban, a lángok a közeli lakóház tetejére is átterjedtek.
Magyarországi és helyi hivatalosságok is elkísérték utolsó útjára Marosvásárhelyen Kincses Előd jogászt, közírót. A család kérésére a temetés, amelyen részt vett Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is, nem volt sajtónyilvános.
Szászrégenben idén nem szervezik meg a városnapokat, inkább a fejlesztések befejezésére fordítják a pénzt.
Kilencedik alkalommal szervez családi napot az Erdélyi Református Nőszövetség a Maros megyei Bonyhán, a Bethlen-kastély parkjában július 5-én, szombaton.
Több mint egy hónapja nincs csapvíz a Kis-Küküllő menti településeken, és a helyzet kritikus: az ügyeletes tűzoltók kimerültek, a vizet szállító autók pedig meghibásodnak. A gondok megoldásához szükséges pénz még mindig várat magára Bukarestből.
Kisebb városhoz hasonlít a Marosvásárhely és Marosszentgyörgy határánál felépített Vibe fesztivál, ahová már beköltöztek a koncertezők, szórakozni vágyók. A szervezők mellett a kisboltosok, vendéglősök, taxisok is örvendenek a népszerű rendezvénynek.
Segesváron eladják az Országos Lakásügynökség (ANL) által fiataloknak épített lakásokat, Marosvásárhelyen azonban egyelőre tartózkodó állásponton van a városvezetés. A bérlők évek óta szeretnének tulajdonosok lenni, mindhiába.
szóljon hozzá!