Minden állatvásár szünetel Maros megyében

Érthető a főispán aggódása, hiszen az állatorvos képzettségű kormánymegbízott (korábban a megyei állat-egészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóság vezetője volt) tudja, hogy a kéknyelv-betegség néven ismert kór (bluetongue = kék nyelv) már egész Európát fenyegeti, ha elterjed a megyében, nagy veszteségeket okozhat az állatállományban.

A kormánymegbízotti rendelet alig pár nappal azután jött, hogy az Országos Állategészségügyi Hivatal utasítást adott ki, miszerint csökkenteni kell az állatvásárok gyakoriságát, ugyanis a kór már az országba is eljutott. Ennek hatására a székelyhodosi polgármesteri hivatal már korábban, szeptember első napjaiban intézkedett, hogy a hatodikára és 17-ére tervezett hodosi vásárt elhalassza.

A prefektusi rendelet értelmében egyelőre szeptember 9. és október 5. közötti időszakra érvényes a tiltás. Ugyancsak a rendelet értelmében a zárlat betartását a csendőrség és a rendőrség támogatásával a Maros Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság fogja ellenőrizni.

Hat nappal ezelőtt bejelentették, hogy Romániának nincs pénze a kéknyelv-betegség elleni védőoltás beszerzésére, ahhoz ugyanis, hogy az ország valamennyi szarvasmarháját beoltsák, 50 millió euró értékben kellene szérumot vásárolni.

A kéknyelv-betegség a Culicoides nemzetségbe tartozó, szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegség, mely iránt csak a kérődző állatok (szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadonélő kérődzők) fogékonyak, az emberek egészségére nézve ártalmatlan.

A betegségnek nincs élelmiszer-higiéniai vonatkozása, az előállított élelmiszerek biztonságát nem veszélyezteti. Szarvasmarháknál enyhébbek a tünetek, gyakran csak a tejtermelés csökkenését tapasztalják, enyhe orrhurut kíséretében, de az ajkak és a szemhéjak is megduzzadhatnak, egy-két hét alatt gyógyuló sebek jelentkezhetnek. A betegség következménye lehet az utódok károsodása és torzulása is. A betegség lázzal, fokozott nyálképződéssel, az ajkak, a nyelv duzzadásával jár.

Az eddigi információk szerint 12 megyéből jelezték a betegség megjelenését 63 községben – általában déli és moldvai megyékben és általában kisgazdaságokban – 347 állaton, a fertőzött állatokból 32 pusztult el. Ennek kárát viszont a nagy farmok szenvedik meg: az arab államok máris bejelentették, hogy nem vásárolnak élő állatot Romániából.