Már csak fizetéskiegészítés a cseresznyetermesztés

A helyiek már a húszadik század elején gyümölcsfákat gondoztak, igazán nagy mennyiségben viszont csak a kommunizmus idején indult be a termesztés – magyarázta portálunknak Simó Dezső, aki még szüleitől leste el a gyümölcstermesztés fortélyait.

Érdekes jelenség, hogy többnyire csak a falu déli oldalán terem meg a cseresznye. Ez a rész kevésbé huzatos, és elegendő meleget is kapnak a fák – részletezte a gyümölcstermesztő, aki szerint fontos szerepe van a talajnak is: itt lazább, így mélyre hatolhat a cseresznyefák gyökere, amely legalább akkora, mint a koronájuk. Az éghajlat tekintetében is előnyös helyen található a falu, hiszen Udvarhelyhez képest legalább két héttel később kezdenek el virágozni a fák, ami épp elegendő idő ahhoz, hogy lejárjanak a fagyosszentek.

Már nincs annyi ideje, mint egykoron, ráadásul a vegyszerek is sokba kerülnek, így nem permetezi gyümölcsfáit Simó Dezső, aki inkább a természetre bízza a termény alakulását. Azt viszont fontosnak tartja, hogy trágyát hordjon a cseresznyefák tövére, amely nemcsak tápanyaggal gazdagítja a földet, hanem talajlazító hatása is van. „Hat fán átlagosan 6–7 mázsa cseresznye terem, amelynek jó részét az udvarhelyi piacon értékesítem, az átlagos ár feléért, hogy minél hamarabb túladjak rajta. Ami megmarad, azt a család eszi meg. Természetesen pálinkát is készítünk belőle” – így a sükői gazda.

A legtöbb baj itt is a medvékkel van, Simó szerint túl vannak szaporodva a vidéken. Úgy tudja, összesen közel negyven nagytestű ragadozó él a környéken, amelyek olyannyira nem félnek az embertől, hogy néha a faluba is bejönnek, cseresznyét keresve. „Bár emberekre még nem támadtak, a fák ágait rendre letörik, hatalmas károkat okozva” – mondta el a gyümölcstermesztő. Nagy gondokat okoznak ugyanakkor a szarvasok és a mezei pockok is: előbbiek a fák kérgét rágják meg, főként a téli időszakban, utóbbiak pedig a facsemetékben tesznek kárt. Noha a rovarok petéi már virágzáskor megjelennek a haszonfákon, azok csak a túlérett gyümölcsökben indulnak fejlődésnek – folytatta a veszélyforrásokat Simó, hozzátéve, hogy a tolvajoktól is kell tartaniuk. „Egy gazda sem haragszik meg, ha valaki néhány szem cseresznyét levesz a fájáról, inkább azzal van probléma, ha ez nagyobb mennyiségben történik. Az sem mellékes, hogy a tolvajok sokszor letörik az ágakat, amivel nagyobb kárt okoznak, mint ha a terményt dézsmálnák meg” – panaszolta.