Külföldi munka a szüreti bálok kárára

Csíkszentkirályon, Csíksomlyón és Madéfalván is ezen a hétvégén tartják a minden ősszel megszervezett szüreti mulatságot. A fiatalok ilyenkor népviseletbe öltöznek, lovakon, szekereken vonulnak végig a település utcáin, úgy hívják meg az estére szervezett bálba a helyieket. Legtöbb fiatalt a közösségi élmény mellett a népi hagyományok megélése motiválja, hogy továbbvigyék, ne hagyják megszakadni a szüleik által is gyakorolt népszokást.

Elmaradt szüreti bál

Habár a tavalyi szüreti bál alkalmával kiválasztották az idei két csőszbírót, ők közben külföldön vállaltak munkát, más pedig nem vállalta el a szervező szerepét, így idén nem volt, aki megrendezze a csíkszentdomokosi szüreti bált – tudtuk meg Karda Lászlótól. A csíkszentdomokosi kultúrigazgató hozzátette, a helyi fiatalok közül egyre többen döntenek úgy, hogy külföldön próbálnak szerencsét, nem egyedi a két fiatal esete. Tudomásunk szerint Udvarhelyszék több településén – Kápolnásfalun és Szentegyházán – is hasonló okok miatt marad el az idei szüreti bál.

Leszerelt katonákból csősz

„Korábban a leszerelt katonák voltak a csőszlegények, de mivel most már nincs katonaság, így az elmúlt években a 19-20 éves legények vették át ezt a szerepet. Minden évben két legény vállalja el a bíró szerepét, ők biztosítják a szükséges kellékeket, foglalják a termet, a zenészeket, gyűjtik össze a fiatalokat, szervezik meg a táncpróbákat” – avatott be a  Karda. Továbbá elmondta, az elmúlt években nem csökkent az érdeklődés a bál iránt, a szervező korosztály és az idősebb legények közül mindig kikerült hozzávetőleg húsz vállalkozó, és általuk a húsz csőszpár. Kiemelte, Domokoson nem jellemző, hogy 14-15 éves gyermekek is lóra üljenek, csak huszonéves legények lehetnek csőszök. Bíró pedig csak az lehet, aki már volt csősz, és ismeri a szervezéssel járó teendőket – sorolta.

Meghívás szüreti felvonulással

Amíg a csíkszentdomokosi csőszök lovakkal, szekerekkel egészen Karcfalváig levonulnak, és meghívják a szomszéd falvak lakóit is a szüreti bálba, addig Csíkszentmártonon a község (Szentmárton és Csekefalva) utcáit járják be a fiatalok énekszóval. Domokoson a csőszbírónékat hintón viszik, de a többi legény és leány a csíkszentmártoniakhoz hasonlóan lóháton és szekéren vonul fel. Csíkszentmártonon is a húszévesekből választanak egyetlen, úgynevezett főcsőszt, egyik évben csíkszentmártoni, másik évben csekefalvi legényt – tudtuk meg Gergely Andrástól, Csíkszentmárton polgármesterétől.

Töretlen érdeklődés Csíkszentmártonban

Az elöljáró azt is megosztotta velünk, hogy a bált rendszerint október közepére szervezik – idén október 12. –, ragaszkodva a hagyományokhoz, mindig vasárnapra. A szervező korosztály mellett a fiatalabbak (17 éves korig) is részt vehetnek, így többnyire 30-40 pár székely ruhába öltözött csősz vesz részt a vasárnapi 10 órai szentmisén, majd vonul fel a község utcáin. Az ő táncuk nyitja meg az esti bált. Gergely András meglátása szerint a fiatalok szívesen szervezik meg a bált, egyik évben sem tapasztaltak érdektelenséget részükről.