Kisebb területen ültetnek pityókát

A becslések szerint eddig körülbelül nyolcezer hektáron ültettek pityókát, ám a kampány még nem ért véget – tájékoztatott Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője elmondta, a termelők mintegy nyolcvan százalékban végezték el az ezzel kapcsolatos munkát, ez pedig azt valószínűsíti, hogy az erre a célra  felhasznált területek nagysága nem éri el a tavalyi 10450 hektárt. „Végleges adataink csupán június 15-e után lesznek. Mindenesetre sokan már tavaly ősszel eldöntötték, hogy inkább gabonát ültetnek a pityóka helyett” – részletezte az illetékes. Elmondása szerint Csíkszéken és Gyergyószéken egyaránt jelentős csökkenés tapasztalható a pityókaföldek méretét tekintve.

A tagságnak sikerült elültetnie a pityókát a kedvező időjárásnak köszönhetően – tájékoztatott Miklósi Attila. A csíkkozmási termelőszövetkezet vezetőjétől megtudtuk, tavalyhoz képest csökkent a beültetett terület nagysága, hiszen míg 2012-ben 300 hektáron termeltek burgonyát, erre az évre ez a szám mintegy 250-260 hektárra csökkent. „A gazdák talán megijedtek egy kicsit az értékesítés során felmerült problémáktól” – véli az illetékes. Hangsúlyozta viszont, hogy a külföldi burgonyabehozatal által okozott nehézségek ellenére is a szövetkezetnek sikerült a rendelkezésre álló teljes pityókamennyiséget értékesítenie.

Újra beállt a szárazság

Az ültetés jó ütemben zajlott eddig, ám most minél hamarabb csapadékra lenne szükség. Sajnos megint beállt a szárazság – figyelmeztetett Török Jenő. A szakember kifejtette, az utolsó hónap, amikor jelentős csapadék hullott, az tavaly december volt, mintegy 60 liter négyzetméterenként. Január-február során a csapadék jóval kevesebb volt a sokévi átlagnál, márciusban pedig jelentéktelennek mondható.

Az igazgató szerint az áprilisi adatok sem kecsegtetők, a sokévi 48 literes átlaghoz képest mindössze 27 litert jegyeztek négyzetméterenként. „A probléma az, hogy a talaj felső rétege száraz. Ez a tavaszi, apró magvas növényeket érinti a legjobban” – magyarázta Török. Hozzátette, a talaj középső réteg egyelőre elfogadható nedvességtartalmú, ezen alul viszont ismét száraz. „Az őszi búza például most nagyon szép, de nagyon kellene az eső, ellenkező esetben gondok lesznek” – jelentette ki az igazgató.

Kellenek az öntözőrendszerek

A szakemberek egyöntetű véleménye, hogy egyre nehezebb lesz vidékünkön fenntartható gazdálkodást folytatni öntözőrendszerek kiépítése nélkül. A mezőgazdasági igazgatóság vezetője egy, portálunknak tavaly decemberben adott interjújában már kifejtette, az öntözőrendszerek kiépítése immár vidékünkön is létfontosságú, hiszen jelentősen megváltoztak az éghajlati viszonyok. Ezelőtt harminc évvel például a megyében két-három éves ciklusokban váltották egymást a szárazabb és csapadékosabb időszakok.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kilencvenes években, illetve a kétezres évek első felében ezek az időszakok már évente váltották egymást. Az utóbbi periódusban azonban ugyanazon éven belül vannak szárazabb és csapadékos hónapok. Éppen ezért arra kellene figyelmet fordítani, hogy amikor sok a csapadék, valamilyen módon tároljuk a vizet, az öntözőrendszerek kiépítését pedig össze kellene hangolni az árvízvédelmi munkálatokkal.

„Sokat tárgyaltunk erről a kérdésről. A prefektúrának is próbáltuk bizonyítani, mennyire fontos probléma ez a vidéknek” – említette Török. Szerinte ezen rendszerek kiépítésére tetemes összeget kellene fordítani, a beruházások finanszírozására a gazdálkodóknak viszont nincs lehetőségük.  
„Amíg ki nem épülnek nálunk is az öntözőrendszerek, addig nem lesz biztonságérzete a termelőnek” – véli Miklósi Attila. A szövetkezeti vezető elmondta, a külföldi gazdáknál tett szakmai látogatások során a vendéglátók rendre azon csodálkoztak, ilyen körülmények között egyáltalán hogyan mernek termelni a székelyföldi gazdák.

Hasonló tapasztalatokkal szembesült Budi Antal. A nagytusnádi gazda mintegy öt hektáron ültetett burgonyát idén. „A föld hőmérséklete ideális az ültetéshez, ám már nagyon kellene az eső” – nyomatékosított. Elmondta, tavalyi németországi útján láthatta, az ottani termelők, az öntözőrendszereknek köszönhetően, kevésbé vannak kitéve az időjárás viszontagságainak. „Ott nincs olyan, hogy jó vagy rossz év termés szempontjából” – nyugtázta a gazda.