Kevés a tehén a rákosi fejőházban

A felcsíki „szerbe fejők” mintájára szeretnék működtetni a csíkrákosi közbirtokosság tavalyelőtt elkészített fejőházát. Ennek ötletét még a kétezres évek elején hozta fel egy falubeli gazda, akkor viszont elvetették az elképzelést, mivel a legelők után nem volt jövedelem. A 2007-ben bevezetett területalapú támogatások révén viszont újra időszerűvé vált a kérdés – elevenítette fel a kezdeteket Antal Vilmos. A  Pogányvár Közbirtokosság titkára hozzátette, a támogatások elkezdése révén a gazdákban és a közbirtokossági tagokban felmerült, hogy jó lenne egy olyan létesítmény, amely lehetővé tenné az állatok legelőn való tartását az erdei úton való ki-be terelés helyett.

Először úgy tervezték, hogy a közbirtokosság területén lévő régi építményt újítják fel és bővítik ki, a tervező javaslatára azonban mégis egy új építése mellett döntöttek. Az ötletet közvitára bocsátották, megszavazták, jóváhagyták, így 2013-ban hozzáláthattak az építkezéshez. Még az év őszére elkészült a fejőház, amely jelenleg 6-10 tehén befogadására alkalmas, illetve egy lakóház pincével, fásszínnel. Emellett a közbirtokosság vásárolt egy napelemet is, amely az épület világítását biztosítja, illetve egy áramfejlesztőt, amely a fejőgépek használatához szükséges – részletezte. A fejőház és a lakóház megépítése, felszerelése mintegy 160 ezer lejbe került, amely nem is olyan nagy összeg, ha azt nézzük, hogy 400 ezer lej körül kap területalapú támogatást egy-egy közbirtokosság évente – tudtuk meg a titkártól.

„Szomorú azonban, hogy az emberek hozzáállása nagyon passzív. Nem akarnak az új felé nyitni” – vallotta be Antal Vilmos. Megjegyezte, megfelelő feltételek vannak kint a fejőházban, mégsem találtak olyan gazdát, családot, aki elvállalta volna, hogy ott marad és végzi az állatokkal való reggeli és esti munkát. Mivel nem akarta, hogy üresen álljon az építmény, a családja hét tehenét július eleje óta kint tartja, közben két helybéli gazda is csatlakozott további négy tehénnel. Így összesen tizenegy állat marad kint a fejőháznál éjszakára, amelyet rendszerint a közbirtokossági titkár vagy családtagjai fejnek meg. Napközben a hazajáró csorda pásztora őrzi az állatokat.

„Sokkal jobb így. Az én teheneim a fejés után, amikor kiengedem, még egyet táncolnak. A hazahajtottak viszont alig várják meg, hogy megfejjék, már le is vannak feküdve. Ennyi a különbség” – érzékeltette mosolyogva, hogy mit jelent a napi 4-6 plusz kilométer gyaloglás az állatoknak. A két évtizede állattartással foglalkozó gazda elmondta, szimentáli tehenei azóta adnak napi 15 liter tejet, amióta a legelőn tartja azokat. Jelenleg naponta 110-130 liter tejet adnak összesen az állatok. Az idei egy átmeneti, próbaidőszak, reményei szerint jövőre többen csatlakoznak hozzájuk, többen tartják majd kint állataikat.

Bárki csatlakozhat az egyesülethez és tarthatja állatait a rákosi közbirtokossági legelőn, amennyiben egyetért az egyesület által megfogalmazott alapelvekkel. „Sokszor mondom, az idő pénz. Amíg az állatok hazamennek, megfejik őket, addig én időben ugyanott vagyok a 10 tehénnel, ahol a többiek a kettővel. Igaz ugyan, hogy nekem kell autóznom két kilométert, de mire a csorda hazaér, én már hozom be a tejet, s az állataim megint legelnek. Ha több tehén van, akkor nem kell ezt mindenkinek csinálnia, nekem sem, akinek könyvelő mesterségem van. Rábízhatjuk egy olyan emberre, aki a mezőgazdálkodást tekinti szakmájának” – mutatott rá.

A teljes írás a Csíki Hírlap július 24-én, pénteken megjelent lapszámában olvasható.