Gyümölcsösre építeni a jövőt

A csíkszentgyörgyi András József állami munkahelye mellett közel két hektáros gyümölcsöst tart fent. Körbevezetett két részre osztott gyümölcsösében, ahol 820 gyümölcsfa – 32 fajta alma, 15 szilva, 11 körte, 3–3 fajta cseresznye, meggy és barack, két dió, illetve nektarinfa is – található. Elsőként az udvaruk mögötti kertbe vezetett, ahol 70 fát gondoz, ott számolt be róla, hogy lassan a végéhez közelednek a tavaszi munkálatok a gyümölcsösükben. „Ezek a fák meg vannak takarítva, a tél végi lemosó permetezést már elvégeztem, most pedig várok, ha a virágzás után valami probléma jelentkezik, akkor újra permetezni fogok.” Bevallotta, habár egy kertészmérnök ismerősétől kapott tanácsok alapján természetes módokat (csalánfőzet) is alkalmaz a kártevők ellen, azért évente egy-két alkalommal kénytelen vegyszerrel is permetezni.

„Nálunk az időjárás kegyetlen, ezek a késői mínusz fokok a gyümölcsfáknak nem kedveznek. Vannak olyan fajok, amelyek később rügyeznek, azok még bírják, de amelyek már kirügyeztek, azoknak árthatnak a további esetleges mínuszok” – részletezte. Hozzátette, a fák metszését ettől eltekintve, ahogy az idő felmelegedik, el kell végezni minden tavasszal. Még ha a szokotthoz képest később fog neki valaki, akkor is érdemesebb megcsinálni, mint elhanyagolni.

A tavaszi permetezés mostanra nem árt, ha befejeződött – még a rügyek kipattanása, a méhek kiröpülése, illetve a kéreg alatt telelő atkák feléledése előtt. A metszés viszont még a következő időszakban is elvégezhető: a fiatal fák koronáját alakítani, az öreg fákét pedig ritkítani kell, hogy kellőképpen szellős legyen, és a nap is besüthessen a lombozatba. A későbbi permetezések után nagyon fontos még, hogy amikor a gyümölcsök elérik a diónagyságot, meg kell ritkítani azokat, hogy ne érjék egymást, ezáltal szebb, egészségesebb gyümölcsök fejlődnek – foglalta össze a hasznos tanácsokat.

Közben megmutatta a kert legidősebb fáját, a koronájának „visszahozásán” dolgozik, és a 13 éve elsőként telepített fákat is, amelyeket még a piacon vásárolt. Elmondása szerint akkor csak pár sor fát akart ültetni, de nagymamája bátorítására folytatta a kertészkedést. Mint mondta, az elmúlt  évtizedben igyekezett minél többet tanulni a szakmáról, és megmutatta az első pár évben elkövetett hiba következményeit is. A sok éves tanulás és tapasztalat mostanra gyakorlati tudássá alakult, így tavaszonként több ismerőse elhívja metszeni. Elsősorban azok kérnek segítséget, akik tőle vásárolták a fáikat, hiszen pár éve nemcsak saját használatra, hanem eladására is vesz csemetéket egy erdőszentgyörgyi faiskolából.

Habár terve mindenekelőtt azt volt, hogy saját használatra termeljen gyümölcsöket, a 400–420 termő fával tavaly már olyan bőséges volt a szüret, hogy a termés egy részét almalének kipréseltette, egy részét pedig értékesítette. A szüretet családi körben, ismerős gyermekek bevonásával végezték, a hangulatos tevékenységet megörökítő képeket büszkén mutatta az édesapa.

Fajtánként legalább tíz csemete

A családi gazdaságtól nem messze található a 750 fának helyet biztosító gyümölcsös, ahol fajtánként sorokba, 4x4 méteres távolságokba ültetve sorakoznak a csemeték. Legelöl az almák, 10–20 darab fajtánként, majd következnek a szilvafák, 30 darab fajtánként, a cseresznyefák – amelyek közé idén 100 tő ribizlitövet ültetnek –, illetve a meggy-, nektarin-, dió - és körtefák fajtánként – mutatta a csíkszentgyörgyi gazda, aki  naponta akár 3–5 órát is eltölt gyümölcsösben. A talajjavítás érdekében érlelt istállótrágyát használ, illetve hamut egyes részek lúgosítására.

Miközben körbejártuk a jókora kertet, András József elmesélte, hogy 2008-ban vásárolta meg a különálló gyümölcsöshöz szükséges földterületeket, azóta pedig folyamatosan bővíti és tervezi a további terjeszkedést. „Hosszabb távon az a célom, hogy ha a gyermekeim megszeretik a gyümölcstermesztést, akkor bármilyen világot is élünk majd, ne kelljen külföldre menniük, legyen miben dolgozniuk. Hiszen ha csak 5–5 kiló gyümölcsöt teremnek is a fák, akkor is a családnak bőven lesz, sőt pénzforrást is jelenthet” – fejtette ki az előretekintő édesapa. Megjegyezte: nem kevés pénzbe és energiába került a gyümölcsös kialakítása, hiszen a csemetékre szánt befektetés mellett mindig van, mire költeni, amire figyelni. A villanypásztor, a kerítés kiépítése, karbantartása, a fák rendszeres gondozása mellett a termést nem ritkán megdézsmálják a medvék, a fákat megrágják a nyulak, legutóbb pedig a kósza pocok tett kárt több fa gyökérzetében is.   

Habár Csíkban még mindig sok gondozatlan, kiöregedett fát látni, András József szerint lehet és érdemes is gyümölcstermesztéssel foglalkozni. Jó jelnek tartja, hogy az elmúlt három esztendőben több mint ezer csemetét értékesített ő maga: a faluban több mint félezer lelt gazdára, de vittek más csíkszéki, sőt gyergyószéki településre is. Bevallása szerint szívesen segít bárkinek, amiben tud, bátran fel lehet őt keresni, meg lehet nézni akár a gyümölcsöst is. „Van jövője a gyümölcsnek. Ugye, sokan felismerték, hogy a pityóka milyen helyzetbe került, a gabona még jól terem, de ára nincsen, ugyanakkor az állattartással, a tejértékesítéssel is gondok vannak. Úgyhogy lehet, a gyümölcsben a jövő” – vélekedett a gyümölcsös tulajdonosa. Belátta, ha mindenki ehhez fog, akkor lehet, hogy 8-10 év múlva a gyümölccsel nem tudnak majd mit kezdeni, egyelőre viszont még van piaca.