Fotó: Gecse Noémi
Annak ellenére, hogy múlt évhez képest kevesebb termett, ráadásul a jég is kétszer elverte, elégedettek a gazdák az idei szépvízi káposztaterméssel. Szombaton a Nád-dűlőben szüretre gyűltek össze a község káposztatermesztő gazdái.
2015. október 10., 19:392015. október 10., 19:39
Több mint ötszáz szépvízi, borzsovai és csíkszentmiklósi családnak van két-három áras területe a mintegy 25 hektáron fekvő káposztáskertben. A Nád-dűlőben a talaj és a klíma is kedvező ahhoz, hogy a vékony levelű káposzta megteremjen. Nyolc évvel ezelőtt újították fel azt a régi hagyományt – melyekről írásos emlékek már az 1700-as évekből is vannak –, miszerint egyszerre, egy időpontban vágják le a káposztát a termelők, és ott helyben értékesítik is azt. Ünnep volt ez régen is, ünneppé vált ismét, ezzel zárják a gazdák a mezőgazdasági évet.
Kora reggel a földekre vonul az egész család, van, hogy távolabbi rokonokat, barátokat hívnak, és közösen vágják le a káposztát. „Ahhoz képest, hogy a jég elverte, meg vagyunk elégedve a terméssel. Kevesebb van ugyan, kisebbek s betegesebbek, de azért lett bőven. Itt helyben el tudjuk adni, az apróbb fejeket keresik inkább, a nagyobbak megmaradnak nekünk” – magyarázta az egyik szépvízi gazda, miközben serényen vagdosta a káposztafejeket. Csak a kezük fázott meg kicsit – mondta két kicsi legényke, amint a traktortól igyekeztek vissza a káposztaföldre. Itt a család apraja-nagyja munkálkodott, sorra teltek meg a kasok friss, ropogós káposztával. „Nagy családi esemény ez, be szoktuk tartani az ünnepet. Három áron termelünk, egy részét eladjuk, mert a családnak nem kell ennyi káposzta” – magyarázta egy másik gazda.
Vékony a lapija, hamarabb beérik és finom – ez a titka annak, hogy évről évre egyre többen járnak vissza ide káposztát vásárolni. „Ez egy szelet az életünkből, ahol be tudjuk mutatni, hogy itt, a Keleti-Kárpátok tövében hogyan is él a székely. Ezzel a rendezvénnyel tulajdonképpen csak a régi emlékeket, apáink örökségét próbáljuk feleleveníteni, visszahozni, továbbvinni. Akkor is rendezvény, ünnepély volt, akkor is húzták a cigányok, és akkor is elkelt a káposzta” – elevenítette fel Ferencz Tibor, a község polgármestere.
„Jó pár éve innen vesszük, mert finom, és beérik karácsony előtt” – mondta egy Alcsíkról érkezett nő, amint egy nagy zsákba káposztát válogatott az egyik szekérről. De nem csak káposztát, hanem más helyi finomságokat is lehetett vásárolni, a szervezők minden évben fontosnak tartják, hogy a helyi és környékbeli termékeket itt lehessen értékesíteni. „Próbáltunk az idén több vásárost hívni, hogy a hagyományos termékek, a községünk és a szomszédaink termékei keljenek el” – fogalmazott a polgármester.
Egy kilogramm káposztáért egy lej ötven banit, esetenként két lejt kértek. Mint a termelők mondták, inkább a kisebb fejeket keresik a vásárlók, mert azokat kisebb hordókba is bele tudják tenni. „Legfeljebb nem három, hanem öt töltött káposztát eszik” – kacagott az egyik árus. Nem csak a káposztáskertben, hanem a szekereken felvonuló ifjúság körében is nagy volt a vidámság. A három falu székelyruhába öltözött leányai és legényei, valamint a vendégtelepülések – Kutas, Újkígyós, Mezőbergenye – hagyományőrző csoportjai, élükön a Csíkkarcfalvi Fúvószenekarral, zene- és énekszóval vonultak végig a falun, majd érkeztek a Nád-dűlőbe.
Mire a felvonuló társaság megérkezett a káposztáskert melletti pályára, már javában rotyogtak az üstökben a finomnál finomabb káposztás ételek. A főzőversenyre 12 csapat nevezett be, az üstökbe disznóhús, füstölt csülök, szalonna, kolbász, paradicsom, hagyma, paprika, és természetesen szépvízi káposzta került, azaz – amint valaki fogalmazott – „minden földi jó”. Mialatt a csapatok azon igyekeztek, hogy az övéké legyen a legfinomabb káposztás étel, a színpadon a hagyományőrző csoportok énekében, táncában gyönyörködhetett a közönség.
„Ilyen és ehhez hasonló eseményekre van szükség ahhoz, hogy elhiggyük, rájöjjünk, olyan értékeink vannak, amit sem Bukarestből, sem Budapestről, sem Brüsszelből nem tudnak számunkra biztosítani, csak mi tudjuk saját magunknak” – fogalmazott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnöke az esemény megnyitóján.
„Sajnálatos módon az idén nem lett annyi terület beültetve, mint az elmúlt esztendőben, és sajnálatos módon az időjárás sem kedvezett, hiszen tudjuk azt, hogy kétszer a jég elverte. De azt is tudjuk, annyi kitartás van bennünk, székelyekben, hogy ezek minket ne csüggesztenek el. A mezőgazdaságban így van: egyik esztendő nem a másik. Állítom, hogy a szépvízi káposzta unikum. Ezt keressék, és meggyőződnek, hogy ennél jobb káposztát nem ettek” – ajánlotta Ferencz Tibor a jelenlevőknek.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
A honfoglalás megőrzésének sorsdöntő győzelmére, a 907-es pozsonyi csatára emlékeznek Csíkcsomortánban, az Ezer Székely Leány Napja előestéjén – méltó helyszínen, a Kárpátok Őre emlékműnél.
Hová fordulhat a csíkszeredai lakó, ha szomszédságában éjnek évadján rendszeresen csendháborítás zajlik, netán fiatalok labdáznak, hangoskodnak az ablaka alatt. Mivel a helyi rendőrségnél kevesen vannak, éjszaka csak az állami rendőrséget hívhatja.
Miután a Maros Megyei Törvényszék ítéletet hirdetett a Borboly Csaba és tizenkét másik személy ellen indult büntetőperben, megtörtént a fellebbezések benyújtása. Tíz vádlott fellebbezett az első fokon hozott ítélet ellen, köztük Borboly is.
Jelentősen megnövekedtek a csíkszeredai megyeháza felújításának költségei, ezért Hargita Megye Tanácsa hitelből kényszerül kiegészíteni a beruházás költségvetését. A munkálatokat rövidesen elkezdik, az irodák várhatóan egy tömbházba költöznek.
Hátrányos helyzetű személyeknek nyújtanak majd egészségügyi és szociális szolgáltatást a csíkszeredai Goscom egykori épületében. Az ingatlan felújításához szükséges megvalósíthatósági tanulmányt pénteki ülésén fogadta el a képviselő-testület.
szóljon hozzá!