
Fotó: Gecse Noémi
Annak ellenére, hogy múlt évhez képest kevesebb termett, ráadásul a jég is kétszer elverte, elégedettek a gazdák az idei szépvízi káposztaterméssel. Szombaton a Nád-dűlőben szüretre gyűltek össze a község káposztatermesztő gazdái.
2015. október 10., 19:392015. október 10., 19:39
Több mint ötszáz szépvízi, borzsovai és csíkszentmiklósi családnak van két-három áras területe a mintegy 25 hektáron fekvő káposztáskertben. A Nád-dűlőben a talaj és a klíma is kedvező ahhoz, hogy a vékony levelű káposzta megteremjen. Nyolc évvel ezelőtt újították fel azt a régi hagyományt – melyekről írásos emlékek már az 1700-as évekből is vannak –, miszerint egyszerre, egy időpontban vágják le a káposztát a termelők, és ott helyben értékesítik is azt. Ünnep volt ez régen is, ünneppé vált ismét, ezzel zárják a gazdák a mezőgazdasági évet.
Kora reggel a földekre vonul az egész család, van, hogy távolabbi rokonokat, barátokat hívnak, és közösen vágják le a káposztát. „Ahhoz képest, hogy a jég elverte, meg vagyunk elégedve a terméssel. Kevesebb van ugyan, kisebbek s betegesebbek, de azért lett bőven. Itt helyben el tudjuk adni, az apróbb fejeket keresik inkább, a nagyobbak megmaradnak nekünk” – magyarázta az egyik szépvízi gazda, miközben serényen vagdosta a káposztafejeket. Csak a kezük fázott meg kicsit – mondta két kicsi legényke, amint a traktortól igyekeztek vissza a káposztaföldre. Itt a család apraja-nagyja munkálkodott, sorra teltek meg a kasok friss, ropogós káposztával. „Nagy családi esemény ez, be szoktuk tartani az ünnepet. Három áron termelünk, egy részét eladjuk, mert a családnak nem kell ennyi káposzta” – magyarázta egy másik gazda.
Vékony a lapija, hamarabb beérik és finom – ez a titka annak, hogy évről évre egyre többen járnak vissza ide káposztát vásárolni. „Ez egy szelet az életünkből, ahol be tudjuk mutatni, hogy itt, a Keleti-Kárpátok tövében hogyan is él a székely. Ezzel a rendezvénnyel tulajdonképpen csak a régi emlékeket, apáink örökségét próbáljuk feleleveníteni, visszahozni, továbbvinni. Akkor is rendezvény, ünnepély volt, akkor is húzták a cigányok, és akkor is elkelt a káposzta” – elevenítette fel Ferencz Tibor, a község polgármestere.
„Jó pár éve innen vesszük, mert finom, és beérik karácsony előtt” – mondta egy Alcsíkról érkezett nő, amint egy nagy zsákba káposztát válogatott az egyik szekérről. De nem csak káposztát, hanem más helyi finomságokat is lehetett vásárolni, a szervezők minden évben fontosnak tartják, hogy a helyi és környékbeli termékeket itt lehessen értékesíteni. „Próbáltunk az idén több vásárost hívni, hogy a hagyományos termékek, a községünk és a szomszédaink termékei keljenek el” – fogalmazott a polgármester.
Egy kilogramm káposztáért egy lej ötven banit, esetenként két lejt kértek. Mint a termelők mondták, inkább a kisebb fejeket keresik a vásárlók, mert azokat kisebb hordókba is bele tudják tenni. „Legfeljebb nem három, hanem öt töltött káposztát eszik” – kacagott az egyik árus. Nem csak a káposztáskertben, hanem a szekereken felvonuló ifjúság körében is nagy volt a vidámság. A három falu székelyruhába öltözött leányai és legényei, valamint a vendégtelepülések – Kutas, Újkígyós, Mezőbergenye – hagyományőrző csoportjai, élükön a Csíkkarcfalvi Fúvószenekarral, zene- és énekszóval vonultak végig a falun, majd érkeztek a Nád-dűlőbe.
Mire a felvonuló társaság megérkezett a káposztáskert melletti pályára, már javában rotyogtak az üstökben a finomnál finomabb káposztás ételek. A főzőversenyre 12 csapat nevezett be, az üstökbe disznóhús, füstölt csülök, szalonna, kolbász, paradicsom, hagyma, paprika, és természetesen szépvízi káposzta került, azaz – amint valaki fogalmazott – „minden földi jó”. Mialatt a csapatok azon igyekeztek, hogy az övéké legyen a legfinomabb káposztás étel, a színpadon a hagyományőrző csoportok énekében, táncában gyönyörködhetett a közönség.
„Ilyen és ehhez hasonló eseményekre van szükség ahhoz, hogy elhiggyük, rájöjjünk, olyan értékeink vannak, amit sem Bukarestből, sem Budapestről, sem Brüsszelből nem tudnak számunkra biztosítani, csak mi tudjuk saját magunknak” – fogalmazott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnöke az esemény megnyitóján.
„Sajnálatos módon az idén nem lett annyi terület beültetve, mint az elmúlt esztendőben, és sajnálatos módon az időjárás sem kedvezett, hiszen tudjuk azt, hogy kétszer a jég elverte. De azt is tudjuk, annyi kitartás van bennünk, székelyekben, hogy ezek minket ne csüggesztenek el. A mezőgazdaságban így van: egyik esztendő nem a másik. Állítom, hogy a szépvízi káposzta unikum. Ezt keressék, és meggyőződnek, hogy ennél jobb káposztát nem ettek” – ajánlotta Ferencz Tibor a jelenlevőknek.
Tűz ütött ki csütörtökön egy gazdasági melléképületben Kászonaltízen. A Hargita megyei tűzoltóság tájékoztatása szerint a tüzet feltehetően villámcsapás okozta.
Hetedik kiadásához érkezik a Csíkszentkirályi Roncsderbi, amely idén is látványos futamokkal, izgalmas döntőkkel és a közönség egyik nagy kedvencével, a rodeóval várja az érdeklődőket hétvégén.
Európai uniós, a Központi Régió Program biztosította támogatással végzik el Csíkszeredában a városszéli Hajnal, Akác és Gyár utcák felújítását. Mivel a várható finanszírozások mellé nem kis önrésszel kell társulni, hitelfelvételre lesz szükség.
Noha a csatószegi új vasúti híd már a helyére került, az Újtusnád és Csíkszentsimon közötti vasútvonalon a vágányzár az eredeti határidőig, szeptember 16-ig biztosan tart. Addig továbbra is autóbuszok szállítják az utasokat Csíkszereda és Újtusnád között.
Életének 77. évében elhunyt Major Ágoston, Guszti bácsi, a csíkszeredai sportélet meghatározó alakja. A labdarúgóedző 38 éven át foglalkozott gyerekekkel, több száz csíki fiatal labdarúgó nevelésében vett részt.
Megemlékezést tartanak szerdán, augusztus 26-án az úzvölgyi katonai temetőben – tájékoztatott Csíkszentmárton Község Polgármesteri Hivatala.
Közel két éve működnek Csíkszeredában a digitális hulladékgyűjtőpontok. Noha a szelektív hulladékgyűjtés terén vannak kedvező tapasztalatok, a rendszer működésével továbbra sem elégedett a városvezetés, és a rongálások is aggasztók.
Elkezdődhet jövő héten a csíkszentmártoni korai fejlesztő és rehabilitációs központ teljes felújítása. A 60,7 millió lejes beruházás során nemcsak az épületegyüttest korszerűsítik, hanem új rehabilitációs szolgáltatásokat is kialakítanak.
Átmeneti vagy időszakos vízellátási szünetre kell számítani Csíkszeredában több utcában is kedden, javítási munkálatok miatt.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
szóljon hozzá!