A közösség és az egyház mellett álló közbirtokosság

Fele-fele arányban oszlik meg erdős és legelős területekre a Csíkszentmihályi Közbirtokosság 2730 hektáros összterülete. „Sokkal több területünk van, mint amennyit jelenleg használhatunk. Gyimesfelsőlokon és Gyimesközéplokon adtak birtoklevelet, ott kisebb eltérésekkel rendben vagyunk. Sajnos Szentmihályon nincs birtoklevelünk a területekre. Ebből rengeteg kárunk származik, a határokért sem tudunk senkivel perelni, se tisztázni, hogy mi a helyzet. Ha kell bizonyítanunk, hogy tulajdonosok vagyunk, nem tudjuk. Ha érdeklődünk a polgármesteri hivatalnál, azt válaszolják, még időbe telik, nincs pénz rá. Eltelt tizenöt év, használjuk a területet, de úgy, hogy utólag méregettek, itt adtak, ott adtak, és azokat a mellékleteket, amelyeket 2000-ben kaptunk, nem módosították. Az 51-es és 54-es mellékleteket, amelyek a legelős és erdős területekre vonatkoznak, a megyei földosztó bizottság jóváhagyta. Ebből a területből 200 hektár hiányzik, amelyet még mindig nem sikerült tisztázni a helyi földosztó bizottsággal. Hogy miért módosították a már jóváhagyott mellékleteket, és magánszemélyeknek miért mértek ki ezekből, nem tudjuk” – vázolta a helyzetet Tatár Adolf.

A legelős területeikből 800 hektárra tudtak területalapú támogatást igényelni, üzemterv szerint 6000 köbméter fát termelhetnek ki évente. „Az idén bogártámadás van a fehérfenyőknél, egész évben csak a veszélyeztetett fákat tudtuk kitermelni, fővágást még nem végeztünk. Van 60 hektár ültetett erdőnk, ami jelenleg gondozás alatt áll. Minden évben 10-12 hektárt ültetünk, amióta itt vagyok, összesen 80 hektárt ültettünk be.”

A Csíkszentmihályi Közbirtokosságnál 2730 jog van, egy hektár terület egy jognak felel meg. Körülbelül 750 tag van, az öröklődések által folyamatosan „aprózódnak” fel a jogok. A legtöbb tag itthon él – Ajnádon, Szentmihályon, Lóvészen –, de vannak Kolozsvárra, Magyarországra, Kanadába elszármazott tagok is. „Egy jogra egy köbméter fát vagy 130 lejt kapnak a tagok, és még ötven lejt.  Az állattartó gazdák egy jog után három állatot legeltethetnek, minden állat után még adunk 150 lejt, így az állattartó gazdáknak 580 lej jár egy jogra. Így is kerül olyan, akinek ez nem tetszik” – vázolta az elnök.

A jelenlegi vezetőtanács – elnök, alelnök, erdőgazda és egy alkalmazott pénztáros – 2007 óta tevékenykedik. Eleinte háromévente voltak a választások, utána módosítottak az alapszabályzaton, így most négyévente választanak új vezetőtanácsot. Alkalmaztak még két személyt, akik a fát hazahordják a tagoknak, a tagok több mint fele igényel tűzifát.

A közbirtokosság megvásárolt két beltelket Csíkszentmihályon, oda építettek székházat. Megvásárolta ugyanakkor a régi kultúrotthont beltelekkel együtt, az épület felújítása jelenleg zajlik, egy konyhával ellátott rendezvénytermet terveztek oda kialakítani. Két falumonográfiai – egy Ajnádról és egy Szentmihályról szóló – könyv kiadását támogatták. „A Szent István Alapítványt több mint negyvenezer lejjel támogattuk. Van egy gazdaegyesületünk, berendeztünk egy tejcsarnokot, vettünk hűtőtankot, a szükséges részt még a megyei tanácstól pályáztuk, felújítottuk az épületet, a villanyfogyasztás költségeit most is mi fizetjük. Támogatjuk a fiatal gazdákat, a labdarúgócsapatnak évente 6500 lejt adunk, a vízvezeték bekötésére a tanácsnak 50 ezer lejt adtunk, az új kultúrotthon alagsorának kialakításához több mint tizenkétezer lejt. Mindhárom falu kultúrotthonába padokat, asztalokat vásároltunk, a konyhákat felszereltük inox edényekkel, edénykészlettel, hűtővel és gáztűzhellyel. Az iskolának felszereltünk egy játszóteret, Ajnádon és Szentmihályon is van felszerelve játszótér a központban, azt is támogattuk, az iskolakerítéshez az anyagokat mi adtuk, ugyanakkor tűzifával segítjük az iskolát és támogatjuk a gyermekek kirándulásait” – sorolta az elnök.

A közbirtokosság mindhárom faluban a ravatalozók építésénél 95 százalékban állta a költségeket. Újjáépítették a temetők kerítését, vaskapukat állítottak fel. A szentmihályi templomon most van folyamatban a villámhárító kicserélése, ezt szintén a közbirtokosság fizeti. Az ajnádi és szentmihályi templomokban az orgonákat újíttatták fel, ugyanakkor mindhárom templomban megoldották a harangok elektromos működtetését. Besegítettek a paplak felújításába, a kántori lakba is fürdőszobát építettek. Birtoklevél hiányában nem tudtak pályázni, ezért önerőből, a meglévő traktor mellé egy 95 lóerős traktort vásároltak egy fahordó és egy kőhordó utánfutóval. Az erdei utak javítását is felvállalták.