Az intézmények felvehetik a három évnél kisebb gyerekeket is, ha nem telik meg a csoport hároméves gyerekekkel
Fotó: Haáz Vince
Noha meghosszabbították az óvodai visszairatkozás szakaszát, hétfőn elkezdődött a leendő óvodások beiratkozása is. A tapasztalat az, hogy míg vidéken néhány helyen küzdenek az óvodai csoportok fenntartásáért, városon sok helyen túljelentkezés van, a szülők ugyanis a két és három év közötti gyerekeiket is igyekeznek óvodába íratni.
2022. május 31., 09:032022. május 31., 09:03
2022. május 31., 09:352022. május 31., 09:35
Május 16-án kezdődött a már óvodába járó gyermekek újrairatkozása. Azokról a gyerekekről van szó, akik a 2021–2022-es tanévben is óvodások voltak, és még nem iskolakötelesek. Mivel a számítógépes rendszer az elmúlt héten nem működött, ezért a minisztérium még nyitva hagyta az újrairatkozás lehetőségét – tudtuk meg Luka Lászlótól, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség munkatársától, aki rámutatott, jelen pillanatban is növekszik a visszairatkozók száma: míg hétfőn reggel még 6100-an voltak, délben meghaladta ez a szám a 6500-at is. Luka László elmondta, a tapasztalatok alapján
A 2021–2022-es tanévben 10 373 óvodás volt a megyében, és ennyivel terveznek a következő évre is.
A visszairatkozók számának ismeretében az is kiderül, hogy mennyi hely maradt az óvodakezdő kiscsoportosoknak. Luka László a Székelyhonnak még elmondta, hétfő délig közel kétszáz leendő óvodás gyerek beiratkozási kérvénye is beérkezett a tanfelügyelőséghez.
Azoknak a jelentkezését, akik eddig nem jártak óvodába, május 30-ától fogadják, a beiratkozás első szakasza június 10-éig tart, majd a beérkező kérvényeket dolgozzák fel az intézmények, a beiratkozás második szakasza június 22–28. között zajlik majd – magyarázta a Székelyhonnak a Maros Megyei Tanfelügyelőség óvodai oktatásért felelős szaktanfelügyelője, Kovács Júlia. Hozzátette,
A szaktanfelügyelő a Székelyhon kérdésére elmondta, kiscsoportba a három évet betöltött gyerekeket kötelesek felvenni az intézmények, de hely függvényében felvehetik a kisebbeket is. Kovács Júlia elismerte,
„Vidéken ezt könnyebb megoldani, de a városi óvodákon sokszor nagy a nyomás, hiszen a szülők sincs, amit kezdjenek a két és három év közötti gyerekükkel.
– magyarázta Kovács Júlia, rámutatva, a törvény azt mondja, hogy az óvodák felvehetik a három évnél kisebb gyerekeket is, de csak akkor, ha nem telik meg a csoport hároméves gyerekekkel.
a szaktanfelügyelő szerint is, arra az időszakra a legtöbb gyerek szobatiszta, lehet kommunikálni vele, míg egy két, két és fél éves gyerek még lehet, hogy nem szobatiszta, másképp eszik, kevésbé kommunikál, hamarabb elálmosodik, így több figyelmet is igényel a pedagógustól. Egy óvodai kiscsoport amúgy húszas létszámú lehet, amelyet fel lehet tornázni huszonháromra. Ha vegyes a csoport, akkor is húszas létszám az alap, de azzal az indokkal, hogy több gyerek is már járt óvodába, fel lehet tölteni kiscsoportosokkal a létszámot huszonötig.
Kovács Júliának amúgy az a tapasztalata, hogy azokat a gyerekeket, akik év végéig betöltik a hármat, fel szokták venni az intézmények, inkább a még kisebb gyerekek helyzete kérdéses.
Az iratkozásnál a szülő amúgy több opciót is választhat, beírja elsőként azt az intézményt, amelyet lakhelye, munkahelye vagy bármi más szempontból ideálisnak tart, de megjelölhet más opciókat is. „A szabályzat módosult: az iskolai körzetekhez hasonulva
Minél több kritériumnak felel meg a gyerek, annál nagyobb esélye van, hogy bekerüljön, például a testvére is odajár már, vagy a szülő munkahelye, lakcíme van a közelben” – magyarázta a szaktanfelügyelő.
Kovács Júlia elmondta, az a jó hír, hogy míg a vidéki óvodák eddig leginkább rövid programmal működtek, a szülők kérésére egyre több intézmény indította be a hosszított programú, úgynevezett napközis csoportokat. Míg eddig, ha a szülő Marosvásárhelyen dolgozott, kénytelen volt behozni a gyerekét a megyeközpont valamelyik óvodájába, ha délutánig felügyelet alatt akarta tudni, addig a Vásárhelyhez közeli peremközségek óvodáiban egyre inkább van lehetőség a napközis csoportokba való beíratásra – így egy kicsit tehermentesülnek a városi óvodák is.
A turizmus és a vendéglátás ágazata is folyamatos növekedésben van Magyarországon, a keleti, az alföldi régió pedig egyre inkább felkapott sok szempontból is. A szállodák, vendéglátó egységek nem unatkoznak – és nagy szükség van a munkaerő-utánpótlásra.
Befogadhatatlanként elutasította vasárnap este a Központi Választási Iroda (BEC) Diana Şoşoacă elnökjelöltségének iktatását. Az S.O.S. Románia párt elnöke fellebbezhet az alkotmánybíróságon.
Újabb székelyföldi lovas öregbíti tovább az erdélyi lovasok jóhírét a magyarországi Nemzeti Vágtán: Korond lovasa, Balázs Zsanett remekül teljesített a huszárgyerek futamon – olvasható a Nemzeti Vágta weboldalán.
Péntektől vasárnapig zajlott a VI. Kürtőskalács-fesztivál Sepsiszentgyörgyön, a városközpontból messze vitte a szél az édesség illatát. Idén 14 csapat nevezett Az év székelyföldi kürtőskalácsa és Az év reform kürtőskalácsa kiválasztását célzó versenybe.
Csíkszeredában is az aradi vértanúkra emlékeztek vasárnap. Az esti ünnepségen a 13 kivégzett honvédtiszt portréja előtt gyújtottak gyertyát az egybegyűltek, majd az 1849-es eseményeket felidézve emeltek fáklyát a cserkészek.
Ünnepélyes külsőségek közepette avatták fel Kézdivásárhelyen Vetró Andrásnak a kantai Nagy Mózes Főgimnázium külső falain elhelyezett domborműveit október 6-án, vasárnap délután, az aradi vértanúk emléknapján.
Milyen lehetett a huszártoborzás Kossuth idejében? Hogyan mutathatott több száz délceg huszár a nyeregben, akik a haza védelmében indultak harcba lóháton? Ezt hivatott felidézni az a csaknem két évtizedes hagyományra visszatekintő huszárhadjárat.
Megemlékezéshez méltó, szomorkás idő volt vasárnap délután Marosvásárhelyen, ahol a Székely vértanúk emlékművénél idézték fel az aradi vértanúk tetteit. Többnyire idős marosvásárhelyiek vettek részt az emlékező alkalmon.
Az aradi vértanúk véráldozata nem volt hiábavaló, mert a fegyverletételt követő, „nem engedünk” a 48-ból” érzése tovább hatott – hangzott el vasárnap Sepsiszentgyörgyön, ahol ezúttal is megemlékeztek az aradi tizenháromról.
Az emlékezés révén is visszük tovább a fényt, vele a reményt s mindazt, amit a hőseinktől kaptunk – hangzott el október 6-án Székelyudvarhelyen, az 1848–49-es szabadságharc aradi vértanúinak emléknapján.
szóljon hozzá!