Volt olyan június, amikor Csíkszéket arasznyi hó borította

Volt olyan június, amikor Csíkszéket arasznyi hó borította

A gazdák nem szeretik a júniusi esőt, hadd érjen a kalász!

Fotó: Kocsis Károly

Az esztendő hatodik hónapja vélhetően a római Jupiter feleségéről, Juno istennőről kapta a nevét, akit a szülés és a házasság mindenhatójaként tartottak számon. A Nap ekkor tartózkodik a leghuzamosabb ideig az égbolton, de ez nem föltétlenül tükröződik az időjárásban. Sőt, régebb még havazás is beköszönhetett!

Székelyhon

2024. június 01., 09:072024. június 01., 09:07

2024. június 01., 16:532024. június 01., 16:53

A tudomány mai állása szerint a Krisztus születését követő évszázadokban a Kárpát-medence időjárása még a mainál is enyhébb lehetett, olyannyira, hogy Pannónia római fennhatósága idején októberben is lubickoltak a Balaton vizében. Három-négyszász éves hidegebb periódus után, a 7–8. század körül ismét jelentős felmelegedés kezdődött, mely egészen a 14–15. századig kitartott, így a mostani hazájukba költöző székely eleink számára az elején valószínűleg nem volt megszokott látvány a karácsonyi jó. Pedig akkor még nem is ismerték a légkörbe kerülő széndioxid fölöttébb káros voltát!

Abban az időben az átlaghőmérséklet Székelyföldön a ma mért értékeknél akár öt fokkal is melegebb lehetett, ami persze nem azt jelenti, hogy egyáltalán ne havazott volna.

Merthogy bizony ilyen még júniusban is előfordult – legalábbis a székelyszentléleki plébánia eredetét magyarázó legenda szerint.

Valamikor a 13. században történhetett, hogy több udvarhelyszéki település között vita támadt leendő közös templomuk helyét illetően.

Farkaslaka és Malomfalva minden áron a hozzájuk közelebb eső határban, Cseretetőn szerette volna felhúzni, ám egy pünkösd vasárnapjára eső júniusi napon hó hullott a ma is álló székelyszentléleki templom helyére, amit égi üzenetként értelmeztek, és azzal a kérdést eldöntöttnek tekintették.

Galéria

A székelyszentléleki templom eredete is egy júniusi hóra vezethető vissza

Fotó: Veres Nándor

Ugyanitt sok évszázad múltán, 1893. június 7-én egy hatalmas felhőszakadás folytán a megáradt Bogárfalvi-patak 18 kisebb-nagyobb épületet sodort el, és hét embert vitt a sírba, továbbá 2005 augusztusában is emberáldozatokat követelt itt az árvíz – de ne szaladjunk ennyire előre az időben.

Zord szélfúvás pünkösd napján

A 14. század végével beköszöntő kis jogkorszakban már gyakrabban borzolta a kedélyeket júniusi hideg.

1562. június 2-án például jéggel vegyes hó esett, „úgyhogy a háztetők egészen fehéreknek látszottak.”

Igaz, ezt Besztercén jegyezték fel, de ha ott havazott, biztosan lehetünk benne, hogy székely eleink sem izzadtak.

1568. június 6-án, ugyancsak „pünkösd napján oly zord szélfúvás volt déli irányból Erdélyben, hogy… az emberek úgy a városban, mint a falvakban még istentiszteletre sem tudtak elmenni, a mezőn dolgozók nem hagyhatták el a fákat, melyeknél menedéket találtak… A nagy és tartós esőzés késő őszbe nyúlt bele.” Jó harminc évvel később,

Idézet
1599. június 4-én „nyugat felől hirtelen támadt irtózatos vihar Erdélynek jó részében egyként szörnyű félelmet és kárt okozott… félelmetes sötétségbe borította az egész égboltot… sok legelésző barmot a Marosba taszított… sudár tölgyeket és gyümölcsfákat gyökerestől kitépett.”

Majd egy évszázad telik el a következő, 1688-as időjárás-jelentésig: „Ebben az esztendőben 15. Junii egész Fogaras földin majd egy arasznyi hó lőn.” 1691. június 26-án pedig Nagyajtán „ollyan rendkívüli jégesők hullanak éppen kaszáláskor, hogy a lehullott jégnek hossza 2 arasz, szélessége egy tenyérnyi volt.”

Fekete férgek a levegőben

1718-at inkább a rendkívüli hőség és szárazság jellemezte.

Idézet
Számos forrás és folyó elapadt, a csíkiak kénytelenek voltak gabonájukat a Barcaságban őrletni. A levegő sárga volt, s a napsugarak mintha egy sárga üvegen át jöttek volna”

– jegyezték fel júniusra vonatkozólag.

Húsz évvel később, június 19-én a háromszéki Torján „a levegőn át halvány és fekete férgek röpdeltek a zsomborhoz hasonlóan, de nagyon finom fehér burokban; két hosszú szarvuk és négy tarajuk volt, a szarvuk alatt koronával.

Idézet
El boritották a vizek felszinét és a földet; annyira büdösek voltak, hogy a bűztől még a marhák sem tudtak a legelőre menni.”

Csak tippelni tudunk arra, hogy a naplóíró vélhetően sáskákra utal, amelyek áradata az adott esztendőben sok pusztítást okozott egész Székelyföldön.

Galéria

Júniusban talán legszebb a határ

Fotó: Kocsis Károly

A következő évben már havazott a Torja környéki hegyekben, június 16-án „erős dér volt, a hó és a fagy következtében nemcsak a fecskefiókák, hanem az idősebb madarak, sőt a méhek is jórészt elpusztultak.”

1762-ben „Kézdivásárhelyt 22-da Junij oly fellegszakadás lett, hogy a temető felől való lejövő patakba ember is holt belé.” Ez minden bizonnyal a Kászon pataka lesz, amely áradásával még pár évvel ezelőtt is sok kellemetlenséget okozott a helyieknek.

Tejben főzött sarjú házi táplására

Idézet
1780 júniusának „21 dik és következett napjaibann tsaknem egész Erdély országbann… rendkivül való hidegek jártanak; az edényekben a víz is megfagyott.”

A következő évben „az őszi vetés gyenge. (…) Gyümölcstermés nem igérkezik nagynak” egész Székelyföld viszonylatában, és ráadásul ismét sáskák pusztítanak Orbaiszéken.

1810. „május 30-ról 31-ikre virradóra a tótsákban a viz megfagyott” Székelyföldön,

Idézet
másnap „Háromszéket és Csikszéket, sőt Erdélynek többi részét is sürü hó lepte el… Háromszéken jó két ujjnyi volt, és tsak nem egész nap megmaradott; Csikban pedig jó arasznyi magasságu volt, s három egész nap tartott.”

1817. évi júniusi tudósítás szerint a nagy szükség miatt Erdélyből „igen sokan kibujdostak; számtalan a koldus, a jobb birtoku parasztok között is nem ritkaság látni, hogy sarjut vagy füvet tejben főznek házi táplálásokra.” 1819 ismét csapadékos évként vonul be a krónikákba,

Idézet
általjában Erdélyben igen sok eső jár, amely miatt a termés is elromolván ujjonnan nagy drágaságtól félhetünk”

– írták. Június 18-án olyan rettenetes felhőszakadás zúdult Nagyenyed városára, hogy „78 házakat elsodort, az iszap sok embereket eltemetett, s egy uton levő uraságot kotsijával, lovaival s embereivel ugy eltemetett, hogy tsak a viz apadás után tudták meg, midőn őket halva találták. A Kaszárnyában levő katonaság tsak ugy menthette meg életét, hogy a ház födeleire vette magát.”

Ha Medárd eső nélkül múlik el

1821 egyik júniusi napján „Sepsiszentgyörgy Mezővárosban minekutánna dél tájban a déli szél rendkivül való hőséget hozott volna, délután borulni kezdett az ég, s

Idézet
este 7 órakor a déli s éjszaki szelek öszve keveregve rettenetes mennydörgéseket, szüntelen való villámlásokat, s sürü, majd dió nagyságu jégesőt hoztak, melly a városban sok kárt tett, de kiváltképpen a szántóföldeken a legszebb gabonavetéseket teljesen megsemmisitette.”

Még nem léptünk ki ebből az évtizedből, amikor június 1-jének nagy hidege után Kolozsváron pár napra hideg esős idő köszöntött be, és annyira lehűlt a levegő, hogy „sok hellyen ujra tüzelnek a szobákban, téli köntösben járni ifjunak sem szégyen.”

1831 júniusában ismét „sok eső esett, ami nagyban hátráltatta az aratást. A csapadékos időjárás folytatódott júliusban is,

Idézet
Udvarhelyszéken még a hónap közepén sem lehetett hozzálátni az aratáshoz.”

És a régi tanulság, miszerint a csapadékos éveket szárazság követi, íme, itt is beigazolódott: 1833-ban „Medárd eső nélkül múlt el…, a kánikula Erdélyben is nagy szénakárokat okozott, s tartani lehetett attól, hogy a marhák kiteleltetéséhez nem lesz elég a széna.” 1840. június végén Torda megyében borította vastag hótakaró a hegyeket, és még mielőtt magunk mögött hagynánk a kis jégkorszakot, be is fejezzük az időjárási kuriózumokkal való példálózást.

A hónap időjárása
Romániában az utóbbi száz év legmelegebb júniusi napját 1938-ban, 29-én jegyezték, a bánsági Oravicabányán 42 °C-ot mértek. A leghidegebb két nap: 1939. június 5. és 6., mínusz 12 °C az Omu-csúcson.
A legmelegebb júniusok: 2019-ben 20,9 °C átlag, 2012-ben 20,7 °C, 2007-ben 20,5 °C. Legalacsonyabb átlagok: 1976-ban 15,9 °C, 1984-ben 16 °C, 1985-ben 16,1 °C. Erdélyi városok júniusi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletei:
· Marosvásárhely 36,6 °C (1918), illetve 0 °C (szintén 1918)
· Kolozsvár 36,6 °C (1885), illetve 0,4 °C (1955)
· Szatmárnémeti 36,3 °C (2000), illetve 0,6 °C (1977)
· az Omu-csúcsnál: 22 °C (1939), illetve –12 °C (szintén 1939).
A csapadékhullás legmagasabb átlagai: 1969-ben 166,4 liter, 2018-ban 155,9 liter, 1974-ben 139 liter négyzetméterenként. A legszárazabb júniusok: 2003-ban 30,8 liter, 2000-ben 36,4 liter, 1968-ban 44,4 liter négyzetméterenként. A legtöbb csapadék 24 óra alatt (204 liter négyzetméterenként) a dél-romániai Calafatnál hullott 1940. június 3-án, a legtöbb havi csapadék egy helyen a Bâlea-tónál, 2001-ben: 588,4 liter négyzetméterenként.

Galéria

A megáradt Feketeügy 2018. június 30-án

Fotó: Kocsis Károly

Népi megfigyelések

A régi gazdák a száraz júniusnak örültek, és nemcsak a várható jó bortermés miatt; úgy tartották, hogy a júniusi eső koldusbotot nyomhat a kezükbe.

Főként az északi szelet szerették, mert az jó gabonatermést hoz, érleli a vetéseket. Csapadék és hőmérséklet szempontjából pedig amilyen a június, olyan decembert vártak.

Általánosan ismert regula, miszerint ha Medárd napján (jún. 8.) esik, akkor negyven napig csapadék várható, ellenkező esetben pedig ugyanannyi ideig tartó szárazság, de más jeles napokhoz is kapcsolódnak megfigyelések. Így például

meg voltak győződve afelől, hogy ha a kakukk Szent Iván napja (jún. 24.) előtt megszólal, úgy olcsó lesz a gabona, ha utána, úgy drága; az aznapi eső pedig gyenge mogyoró- és diótermést ígér.

A hét alvó szent napi (jún. 27.) eső hét hétig tartó csapadékos időt jelent; a szárazság hét hétig tartó aszály bekövetkeztét vetíti előre. Ha Vid vagy Vitus napján (jún. 28.) esik, nem lesz jó a termés; ha azonban világos (derült), bő termés várható, akárcsak a Péter és Pál napi (jún. 29.) jó idő jó esetén.

Továbbá azt is tudták, hogy amennyiben a messziség közel tűnik, esős időre van kilátás. „Ha kelő nap fátyolos, idő lészen változós. / Fátyol mögött nyugvó nap – nemsokára borús nap” – így a mondóka.

Ugyancsak eső jöhet, de még aznap este, ha alacsony a fecskék repte, ám „ha tücsök szól éjszaka, forróság jön másnapra.”

Nos, mivel a legfrissebb meteorológiai előrejelzés szerint a fecskék röpmagassága kiszámíthatatlan, inkább figyeljük meg alaposan!

Fontosabb világ- és magyar napok
1. (első szombat): a lakáskultúra világnapja
2. (első vasárnap): pedagógusnap
4.: a nemzeti összetartozás napja; a trianoni békediktátum emléknapja; az az erőszak gyermekáldozatainak világnapja
5.: környezetvédelmi világnap; a szenvedélyek napja
8.: az óceánok világnapja
12.: gyermekmunka elleni világnap
13.: a magyar feltalálók napja
14.: a véradók világnapja
16.: az 1956-os forradalom mártírjainak emléknapja (a független Magyarország napja); afrikai gyermekek világnapja; (harmadik vasárnap): apák napja
20.: menekültek világnapja; társállatok világnapja
21.: a zene ünnepe
22.: múzeumok éjszakája
23. (a nyári napforduló – június 20. – előtti vagy utáni vasárnap): a Nap napja
24: a csontritkulás világnapja
26.: kábítószer-ellenes világnap; a kínzás áldozatai támogatásának világnapja
27.: a cukorbetegek világnapja
29.: a magyar szabadság napja, a táncművészet világnapja; nemzetközi Duna-nap
30.: a keresztény vértanúk emléknapja

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 02., kedd

Nyári programtérkép: ezekkel az eseményekkel fűszerezd a júliusod

Ha nyár, akkor programok: koncertek, táborok, workshopok, kiállítások, előadások. Összegyűjtöttünk egy nyári székelyföldi programajánlót.

Nyári programtérkép: ezekkel az eseményekkel fűszerezd a júliusod
2024. július 02., kedd

Sínre dőlt, utat eltorlaszoló fák, pincéket, udvarokat elárasztó víz – nem vonult el a vihar nyom nélkül

Mintegy negyven percet kénytelen vesztegelni a 4512-es jelzésű személyvonat Ratosnyán, mivel a kedd délutáni viharban fa dőlt a vasúti sínekre Palotailván. Emellett a nagy esőzés következtében a víz pincéket is öntött el több Maros megyei településen.

Sínre dőlt, utat eltorlaszoló fák, pincéket, udvarokat elárasztó víz – nem vonult el a vihar nyom nélkül
2024. július 02., kedd

Több forrásból ered a háromszéki ivóvízprobléma

A hetek óta tartó hőségben mindenhol megnövekedett a vízfogyasztás, Kovászna megyében több települést is fenyeget az ivóvízhiány. A Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Szotyorban múlt héten már-már elviselhetetlenné vált a probléma.

Több forrásból ered a háromszéki ivóvízprobléma
2024. július 02., kedd

Csalás miatt 35 diákot kizártak kedden az érettségiről

A nyári érettségire feliratkozott diákok 97,7 százaléka vett részt kedden a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból (matematika vagy történelem) tartott írásbeli vizsgán – számolt be az oktatási minisztérium.

Csalás miatt 35 diákot kizártak kedden az érettségiről
2024. július 02., kedd

Villámcsapás miatt keletkezhetett a tűz

Tűz ütött ki kedden délután a Gyergyóvárhegy községi Fülpén egy ház melléképületében. A tüzet feltehetően villámcsapás okozta.

Villámcsapás miatt keletkezhetett a tűz
2024. július 02., kedd

Kisteherautó hajtott egy személygépkocsiba Madéfalván

Több mentőegységet riasztottak kedd délután Madéfalvára, ahol egy kisteherautó hajtott egy személygépkocsiba.

Kisteherautó hajtott egy személygépkocsiba Madéfalván
2024. július 02., kedd

Veszélyes időszak előtt állunk: súlyos aszály és árvizek jöhetnek

Az országos hidrológiai intézet és a meteorológiai szolgálat aggasztó előrejelzései miatt összeült kedden a környezetvédelmi minisztériumban a vészhelyzeti tárcaközi bizottság.

Veszélyes időszak előtt állunk: súlyos aszály és árvizek jöhetnek
2024. július 02., kedd

Borboly Csabától nyálmintát vett a rendőrség – negatív lett a drogtesztje

Drogtesztkészülékeket kaptak a Hargita megyei közlekedésrendészek, ezzel duplájára nőtt a lehetősége annak, hogy kiszűrjék a pszichoaktív szereket fogyasztókat. A tanácselnök is kipróbált egy készüléket.

Borboly Csabától nyálmintát vett a rendőrség – negatív lett a drogtesztje
2024. július 02., kedd

Felszabadulhat a Baróti-Szabó Dávid utca forgalom elől lezárt szakasza

Befejeződtek a munkálatok a székelyudvarhelyi Baróti-Szabó Dávid utcában, a Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál, így átadhatják a forgalomnak a lezárt utcaszakaszt.

Felszabadulhat a Baróti-Szabó Dávid utca forgalom elől lezárt szakasza
2024. július 02., kedd

Csak egy nap, de azt figyelni kell Székelyföldön is: árvízvédelmi készültség

Másodfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 12 megye több folyójára.

Csak egy nap, de azt figyelni kell Székelyföldön is: árvízvédelmi készültség
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!