Vízkereszt zárja a karácsonyi ünnepkört

A házszentelések ideje is a vízkereszt. Archív

Fotó: Veres Nándor

A római katolikus egyház egyik főünnepe az Úr megjelenésének (Epiphania Domini) napja, azaz január hatodik napja. Az epifánia néven is ismert vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar elnevezés az ilyenkor szokásos vízszentelés szertartására vezethető vissza.

Molnár Melinda

2020. január 06., 11:592020. január 06., 11:59

2020. január 06., 12:032020. január 06., 12:03

Korábbi elnevezése szerint Szentkereszt a karácsonyi tizenkét napos ünneplés, a tizenketted záró napja. A templomokban ünnepi rend szerint tartják a vízszentelési szertartásos szentmiséket.

Vízkereszt az egyik legrégibb egyházi ünnep. A keleti egyház az 5. századig Jézus születésnapját és megkeresztelkedését együtt ülte. A nyugati kereszténység több értelmet kapcsolt hozzá: a mágusok, azaz a háromkirályok látogatását, akiket Máté evangélista szerint egy fényes csillag vezetett napkeletről Betlehembe; a felnőtt Jézus Jordánban történt megkeresztelkedéséről, valamint a kánai menyegzőről is – amikor Jézus a vizet borrá változtatta – ekkor emlékeztek meg.

Változtatott a II. Vatikáni Zsinat

A II. Vatikáni Zsinat óta a római katolikus egyház január 6-án a háromkirályoknak, a napkeleti bölcseknek a gyermek Jézusnál tett látogatását ünnepli. Az Úr megkeresztelkedésének ünnepét a következő vasárnapon tartják. A kánai menyegzőről, amelyen Jézus első csodáját vitte végbe, egy közbeeső hétköznapon emlékezik meg az egyház.

A magyarság körében három hagyomány kapcsolódik a naphoz: a vízszentelés mellett a házszentelés és a háromkirályozás avagy csillagozás – utóbbi gyakorlata a házaknál már nem szokás.

Vízkereszttel fejeződik be a karácsonyi ünnepkör, utána kezdetét veszi az évközi idő, és hamvazószerdáig tart a farsang.