
A házszentelések ideje is a vízkereszt. Archív
Fotó: Veres Nándor
A római katolikus egyház egyik főünnepe az Úr megjelenésének (Epiphania Domini) napja, azaz január hatodik napja. Az epifánia néven is ismert vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar elnevezés az ilyenkor szokásos vízszentelés szertartására vezethető vissza.
2020. január 06., 11:592020. január 06., 11:59
2020. január 06., 12:032020. január 06., 12:03
Korábbi elnevezése szerint Szentkereszt a karácsonyi tizenkét napos ünneplés, a tizenketted záró napja. A templomokban ünnepi rend szerint tartják a vízszentelési szertartásos szentmiséket.
Vízkereszt az egyik legrégibb egyházi ünnep. A keleti egyház az 5. századig Jézus születésnapját és megkeresztelkedését együtt ülte. A nyugati kereszténység több értelmet kapcsolt hozzá: a mágusok, azaz a háromkirályok látogatását, akiket Máté evangélista szerint egy fényes csillag vezetett napkeletről Betlehembe; a felnőtt Jézus Jordánban történt megkeresztelkedéséről, valamint a kánai menyegzőről is – amikor Jézus a vizet borrá változtatta – ekkor emlékeztek meg.
A II. Vatikáni Zsinat óta a római katolikus egyház január 6-án a háromkirályoknak, a napkeleti bölcseknek a gyermek Jézusnál tett látogatását ünnepli. Az Úr megkeresztelkedésének ünnepét a következő vasárnapon tartják. A kánai menyegzőről, amelyen Jézus első csodáját vitte végbe, egy közbeeső hétköznapon emlékezik meg az egyház.
A magyarság körében három hagyomány kapcsolódik a naphoz: a vízszentelés mellett a házszentelés és a háromkirályozás avagy csillagozás – utóbbi gyakorlata a házaknál már nem szokás.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!