
A házszentelések ideje is a vízkereszt. Archív
Fotó: Veres Nándor
A római katolikus egyház egyik főünnepe az Úr megjelenésének (Epiphania Domini) napja, azaz január hatodik napja. Az epifánia néven is ismert vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar elnevezés az ilyenkor szokásos vízszentelés szertartására vezethető vissza.
2020. január 06., 11:592020. január 06., 11:59
2020. január 06., 12:032020. január 06., 12:03
Korábbi elnevezése szerint Szentkereszt a karácsonyi tizenkét napos ünneplés, a tizenketted záró napja. A templomokban ünnepi rend szerint tartják a vízszentelési szertartásos szentmiséket.
Vízkereszt az egyik legrégibb egyházi ünnep. A keleti egyház az 5. századig Jézus születésnapját és megkeresztelkedését együtt ülte. A nyugati kereszténység több értelmet kapcsolt hozzá: a mágusok, azaz a háromkirályok látogatását, akiket Máté evangélista szerint egy fényes csillag vezetett napkeletről Betlehembe; a felnőtt Jézus Jordánban történt megkeresztelkedéséről, valamint a kánai menyegzőről is – amikor Jézus a vizet borrá változtatta – ekkor emlékeztek meg.
A II. Vatikáni Zsinat óta a római katolikus egyház január 6-án a háromkirályoknak, a napkeleti bölcseknek a gyermek Jézusnál tett látogatását ünnepli. Az Úr megkeresztelkedésének ünnepét a következő vasárnapon tartják. A kánai menyegzőről, amelyen Jézus első csodáját vitte végbe, egy közbeeső hétköznapon emlékezik meg az egyház.
A magyarság körében három hagyomány kapcsolódik a naphoz: a vízszentelés mellett a házszentelés és a háromkirályozás avagy csillagozás – utóbbi gyakorlata a házaknál már nem szokás.
Nicușor Dan román államfő szeptember 20. és 23. között több megbeszélésen és rendezvényen vesz részt az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 81. közgyűlésének New Yorkban szervezett közgyűlésének keretében – közölte az államelnöki hivatal.
Másodpercenként 1650 köbméterre emelkedik a Duna vízhozama a jövő héten az országba való belépési pontnál, Báziásnál, és ezzel még mindig jóval a szeptemberi 3800 köbméteres sokéves átlag alatt marad.
A szeptember 11-17. közötti időszakban összesen 19 európai elfogatóparancsot hajtott végre az Országos Rendőr-főkapitányság.
Kút ásása közben találtak egy feltételezett lőszert szombaton a Kászonaltíz községhez tartozó Kászonimpéren. A helyszínre kiszálló tűzszerészek egy második világháborúból származó támadó kézigránátot azonosítottak.
Közel 3000 szabálysértési bírságot róttak ki ezen a héten az autópálya-rendőrök a közlekedésbiztonsági ellenőrzéseik során.
A Fekete-tengerben, a Chituc homokpadtól mintegy 50 tengeri mérföldre keletre talált dróndarabot ártalmatlanítottak vasárnap reggel – közölte a védelmi minisztérium.
Tűz ütött ki vasárnap egy segesvári, idősek gondozására szolgáló szociális központban. Az épületben negyvenen tartózkodtak, három embert a tűzoltók menekítettek ki.
Három maroshévízi férfit vettek 24 órára őrizetbe, miután a gyanú szerint egy helyi szórakozóhelyen biztonsági őrökre támadtak, majd több berendezési tárgyat is megrongáltak. A rendbontás az utcán is folytatódott.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök bejelentette, hogy folytatni kívánja Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő politikáját a források helyes kezelésében és a korrupció elleni küzdelemben.
0,67 milligramm/liter alkoholt mutatott ki a szonda annak a 33 éves nőnek a leheletében, akit szombat hajnalban igazoltattak a csíkszeredai rendőrök.
szóljon hozzá!