
A házszentelések ideje is a vízkereszt. Archív
Fotó: Veres Nándor
A római katolikus egyház egyik főünnepe az Úr megjelenésének (Epiphania Domini) napja, azaz január hatodik napja. Az epifánia néven is ismert vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar elnevezés az ilyenkor szokásos vízszentelés szertartására vezethető vissza.
2020. január 06., 11:592020. január 06., 11:59
2020. január 06., 12:032020. január 06., 12:03
Korábbi elnevezése szerint Szentkereszt a karácsonyi tizenkét napos ünneplés, a tizenketted záró napja. A templomokban ünnepi rend szerint tartják a vízszentelési szertartásos szentmiséket.
Vízkereszt az egyik legrégibb egyházi ünnep. A keleti egyház az 5. századig Jézus születésnapját és megkeresztelkedését együtt ülte. A nyugati kereszténység több értelmet kapcsolt hozzá: a mágusok, azaz a háromkirályok látogatását, akiket Máté evangélista szerint egy fényes csillag vezetett napkeletről Betlehembe; a felnőtt Jézus Jordánban történt megkeresztelkedéséről, valamint a kánai menyegzőről is – amikor Jézus a vizet borrá változtatta – ekkor emlékeztek meg.
A II. Vatikáni Zsinat óta a római katolikus egyház január 6-án a háromkirályoknak, a napkeleti bölcseknek a gyermek Jézusnál tett látogatását ünnepli. Az Úr megkeresztelkedésének ünnepét a következő vasárnapon tartják. A kánai menyegzőről, amelyen Jézus első csodáját vitte végbe, egy közbeeső hétköznapon emlékezik meg az egyház.
A magyarság körében három hagyomány kapcsolódik a naphoz: a vízszentelés mellett a házszentelés és a háromkirályozás avagy csillagozás – utóbbi gyakorlata a házaknál már nem szokás.
Romániában a tartós, kemény fagyok idején csak korlátozottan növelhető a belföldi földgáz-kitermelés és a tartalékok kitárolási üteme, ezért az import – elsősorban Magyarország felől – elengedhetetlenné válik – figyelmeztetett a szakértő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton egy figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.
Robbanás történt szombaton reggel egy gyulafehérvári tömbházban, amelynek következtében egy férfi súlyos égési sérüléseket, egy fiatal nő pedig lábsérülést szenvedett, és huszonkét lakót kellett ideiglenesen kiköltöztetni az épületből.
A Salvamont ötvenkét emberen segített az elmúlt huszonnégy órában, egyvalaki életét azonban nem tudták megmenteni.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt.
Mínusz 21 fok alá esett a hőmérséklet szombatra virradóan Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban is. Ez volt a leghidegebb az országban.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.
szóljon hozzá!