Hirdetés
Hirdetés

Villanyáram: megválaszthatjuk, hogy kitől vesszük és mennyiért

•  Fotó: Barabás Ákos

Fotó: Barabás Ákos

Év végéig befejeződik az elektromosenergia-piac liberalizációja, így jövő év januárjától minden fogyasztó szabadpiaci áron vásárolhat áramot, az eddiginél olcsóbban. Nehéz elképzelni, hogy a szolgáltatóváltás nem napokig tartó szerelésből, hanem csupán egyszerű papírmunkából áll, hiszen az áramot minden szolgáltató a már meglévő hálózaton biztosítja. Cikkünkben annak jártunk utána, hogy mit jelent a lakossági fogyasztókra nézve a piac liberalizációja, miként inthetünk búcsút az eddigi szolgáltatónak, és kitől vásárolhatunk áramot.

Dósa Ildikó

2017. április 24., 13:002017. április 24., 13:00

2017. április 24., 13:042017. április 24., 13:04

A lakossági fogyasztók az elhasznált elektromos energia nyolcvan százalékát már jelenleg is a szabadpiaci árfolyamon kapják, a maradék húsz százalék árát pedig az Országos Energiaszolgáltató Hatóság (ANRE) szabályozza, amelynek a piac felügyelete a feladata. Az energiapiac néhány éve elkezdődött liberalizációja eredményeképpen félévente tíz százalékkal csökken a szabványár, jövő év elejétől pedig már teljes mértékben a szabadpiacról vásárolhatunk áramot – ismertette Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaszolgáltató Hatóság (ANRE) energiaszabályozó tanácsának tagja.

„A villamos energia nagybani ára 2010-ben 55 euró fölött volt, most 35 (megawatt/óra) alatt van. Tehát a nagybani ár folyamatosan csökkent, ezzel szemben a szabályozott ár emelkedett, így fokozatosan készítette fel a szereplőket a szabadpiacra” – magyarázta.

Hirdetés

Kliensbarát szolgáltatás

Az áramszolgáltatók nem építenek ki új hálózatokat, az új piaci szereplők is a már meglévő rendszeren biztosítják az áramot, bért fizetve a használatért. A hálózatot működtető disztribúciós és az áramszolgáltató állami vállalatok még az év elején szétváltak, azóta egymástól függetlenül működnek. Mivel mind az állami, mind a magán áramszolgáltatók a meglévő hálózaton biztosítják az áramot a fogyasztóknak, a szolgáltatás minőségén nem tudnak változtatni, azonban igyekeznek minél alacsonyabb árat kialkudni az energiatermelőkkel, így a fogyasztói árat is kedvezőbben alakítani.

Jelenleg az országban négy állami áramszolgáltató van, a magáncégek száma azonban megközelíti a nyolcvanat – a fogyasztónak így lehetősége van attól vásárolni, melynek ajánlata leginkább megfelel számára.

Noha a tíz éve megnyitott energiapiacon bárki válthat forgalmazót, ez utóbbiak az elmúlt két évben kezdtek érdeklődni a lakossági fogyasztók iránt. Nagy-Bege szerint a sok papírmunka késleltethette a folyamatot: a lakossági felhasználóknak jóval kevesebb energiát tudnak eladni, mint az ipari fogyasztónak, az adminisztrációs teendő pedig ugyanannyi. A kis cégek előnye nem csupán az általuk biztosított alacsonyabb ár, hanem a rugalmasság, az emberbarát szolgáltatás.

A szolgáltatóváltás pedig pofonegyszerű:

az árajánlatok alapján elég kiválasztani, melyiktől szeretnénk a továbbiakban elektromos energiát vásárolni, kérést kell benyújtani náluk, ők majd az előző szerződés felbontásának kellemetlenségét is átvállalják helyettünk. Az addigi szolgáltató pedig a törvény értelmében huszonegy napon belül köteles elengedni kliensét.

A csatlakozó marad, de bármikor szolgáltatót válthatunk, ha jobb ajánlatot kapunk •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

A csatlakozó marad, de bármikor szolgáltatót válthatunk, ha jobb ajánlatot kapunk

Fotó: Barabás Ákos

Bege úgy látja, ennek köszönhetően a hosszú ideig monopolhelyzetben lévő állami szolgáltatók is elkezdtek jobban figyelni ügyfeleikre, javítani az évek során kialakult rossz közmegítélésüket. Elmondta azt is, hogy bár 2018-tól a fogyasztói árakba már nem szól bele a hatóság, a rendszerhasználati díj továbbra is szabályozva lesz.

Még mindig macerás

Az állami szolgáltatók árai valamelyest eltérnek egymástól, hiszen amellett, hogy különböző energiatermelőktől vásárolnak, magasabb elosztói díjat is fizetnek ott, ahol régi a hálózat, és ezeken a hálózatokon az energiaveszteség is nagyobb. Nagy-Bege Zoltántól megtudtuk, hogy az országban az Enel Muntenia disztribúciós díja a legalacsonyabb, és az Eon Moldova elavult hálózatában van a legtöbb energiaveszteség. A négy állami vállalat jelenleg nagyjából 0,55 lejes áron számlázza az áramot a lakosságnak kilowattonként. Ez az összeg tartalmazza az elosztói díjat, a szállítói díjat, a kogenerációs hozzájárulást, valamint a zöld bizonylatok költségét is.

Új szerződés, olcsóbb áram

Olcsóbb áramot a régi szolgáltatótól, az Electricától is vásárolhatunk, piaci árfolyamon. Annak a fogyasztónak, aki az Electrica Rt. székelyudvarhelyi irodájába tér be szerződéskötésre, az aznapi piaci árfolyamon határozzák meg a villamos energia árát, melyet a következő számlákon feltüntetnek – az ár a szerződés ideje alatt nem módosul. Mivel a tőzsdén naponta változik az ár,

nem ritka, hogy két szomszéd különböző összeget fizet ugyanannak a szolgáltatónak az energia kilowattjáért,

attól függően, mikor kötött szerződést – tudtuk meg az Electrica Rt. Hargita megyei kirendeltségének egyik illetékesétől. A papírmunka viszont nem mindig megy gördülékenyen.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Egy általunk megkérdezett székelyudvarhelyi fogyasztó néhány hónapja egy ismerőse javaslatára tért be az Electrica Rt. helyi irodájába szerződésmódosításra. Az alkalmazottak segítőkészek voltak, azonban több hétbe és irodalátogatásba telt, hogy kilowattonként pár banit spóroljon a régi árhoz képest. Elmondása szerint kétszer írt igénylést, mivel az első elveszett, aztán hetek múlva egy nagy paksamétában mégis megtalálták, de szerződéskötéskor a másodikat vették figyelembe.

Sok a termelő

Megújuló energiaforrásból – nap, szél, víz – nyert áram termelésére az utóbbi években hétszáznál több vállalkozás létesült országszerte, az ilyen erőművek száma meghaladja az ezerháromszázat. Az állami áramszolgáltató vállalat tíz-tizenöt termelőtől is vásárol ahhoz, hogy a szükséges energiamennyiséget biztosítani tudja.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 29., szerda

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró

A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró
2026. április 29., szerda

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra

Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra
2026. április 29., szerda

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre

Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra

Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra
2026. április 29., szerda

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény

Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény
2026. április 29., szerda

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró

Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében

Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében
2026. április 29., szerda

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás

Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás
2026. április 29., szerda

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve

A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve
Hirdetés