
Fotó: Barabás Ákos
Év végéig befejeződik az elektromosenergia-piac liberalizációja, így jövő év januárjától minden fogyasztó szabadpiaci áron vásárolhat áramot, az eddiginél olcsóbban. Nehéz elképzelni, hogy a szolgáltatóváltás nem napokig tartó szerelésből, hanem csupán egyszerű papírmunkából áll, hiszen az áramot minden szolgáltató a már meglévő hálózaton biztosítja. Cikkünkben annak jártunk utána, hogy mit jelent a lakossági fogyasztókra nézve a piac liberalizációja, miként inthetünk búcsút az eddigi szolgáltatónak, és kitől vásárolhatunk áramot.
2017. április 24., 13:002017. április 24., 13:00
2017. április 24., 13:042017. április 24., 13:04
A lakossági fogyasztók az elhasznált elektromos energia nyolcvan százalékát már jelenleg is a szabadpiaci árfolyamon kapják, a maradék húsz százalék árát pedig az Országos Energiaszolgáltató Hatóság (ANRE) szabályozza, amelynek a piac felügyelete a feladata. Az energiapiac néhány éve elkezdődött liberalizációja eredményeképpen félévente tíz százalékkal csökken a szabványár, jövő év elejétől pedig már teljes mértékben a szabadpiacról vásárolhatunk áramot – ismertette Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaszolgáltató Hatóság (ANRE) energiaszabályozó tanácsának tagja.
„A villamos energia nagybani ára 2010-ben 55 euró fölött volt, most 35 (megawatt/óra) alatt van. Tehát a nagybani ár folyamatosan csökkent, ezzel szemben a szabályozott ár emelkedett, így fokozatosan készítette fel a szereplőket a szabadpiacra” – magyarázta.
Az áramszolgáltatók nem építenek ki új hálózatokat, az új piaci szereplők is a már meglévő rendszeren biztosítják az áramot, bért fizetve a használatért. A hálózatot működtető disztribúciós és az áramszolgáltató állami vállalatok még az év elején szétváltak, azóta egymástól függetlenül működnek. Mivel mind az állami, mind a magán áramszolgáltatók a meglévő hálózaton biztosítják az áramot a fogyasztóknak, a szolgáltatás minőségén nem tudnak változtatni, azonban igyekeznek minél alacsonyabb árat kialkudni az energiatermelőkkel, így a fogyasztói árat is kedvezőbben alakítani.
Noha a tíz éve megnyitott energiapiacon bárki válthat forgalmazót, ez utóbbiak az elmúlt két évben kezdtek érdeklődni a lakossági fogyasztók iránt. Nagy-Bege szerint a sok papírmunka késleltethette a folyamatot: a lakossági felhasználóknak jóval kevesebb energiát tudnak eladni, mint az ipari fogyasztónak, az adminisztrációs teendő pedig ugyanannyi. A kis cégek előnye nem csupán az általuk biztosított alacsonyabb ár, hanem a rugalmasság, az emberbarát szolgáltatás.
az árajánlatok alapján elég kiválasztani, melyiktől szeretnénk a továbbiakban elektromos energiát vásárolni, kérést kell benyújtani náluk, ők majd az előző szerződés felbontásának kellemetlenségét is átvállalják helyettünk. Az addigi szolgáltató pedig a törvény értelmében huszonegy napon belül köteles elengedni kliensét.
A csatlakozó marad, de bármikor szolgáltatót válthatunk, ha jobb ajánlatot kapunk
Fotó: Barabás Ákos
Bege úgy látja, ennek köszönhetően a hosszú ideig monopolhelyzetben lévő állami szolgáltatók is elkezdtek jobban figyelni ügyfeleikre, javítani az évek során kialakult rossz közmegítélésüket. Elmondta azt is, hogy bár 2018-tól a fogyasztói árakba már nem szól bele a hatóság, a rendszerhasználati díj továbbra is szabályozva lesz.
Az állami szolgáltatók árai valamelyest eltérnek egymástól, hiszen amellett, hogy különböző energiatermelőktől vásárolnak, magasabb elosztói díjat is fizetnek ott, ahol régi a hálózat, és ezeken a hálózatokon az energiaveszteség is nagyobb. Nagy-Bege Zoltántól megtudtuk, hogy az országban az Enel Muntenia disztribúciós díja a legalacsonyabb, és az Eon Moldova elavult hálózatában van a legtöbb energiaveszteség. A négy állami vállalat jelenleg nagyjából 0,55 lejes áron számlázza az áramot a lakosságnak kilowattonként. Ez az összeg tartalmazza az elosztói díjat, a szállítói díjat, a kogenerációs hozzájárulást, valamint a zöld bizonylatok költségét is.
Olcsóbb áramot a régi szolgáltatótól, az Electricától is vásárolhatunk, piaci árfolyamon. Annak a fogyasztónak, aki az Electrica Rt. székelyudvarhelyi irodájába tér be szerződéskötésre, az aznapi piaci árfolyamon határozzák meg a villamos energia árát, melyet a következő számlákon feltüntetnek – az ár a szerződés ideje alatt nem módosul. Mivel a tőzsdén naponta változik az ár,
attól függően, mikor kötött szerződést – tudtuk meg az Electrica Rt. Hargita megyei kirendeltségének egyik illetékesétől. A papírmunka viszont nem mindig megy gördülékenyen.
Fotó: Barabás Ákos
Egy általunk megkérdezett székelyudvarhelyi fogyasztó néhány hónapja egy ismerőse javaslatára tért be az Electrica Rt. helyi irodájába szerződésmódosításra. Az alkalmazottak segítőkészek voltak, azonban több hétbe és irodalátogatásba telt, hogy kilowattonként pár banit spóroljon a régi árhoz képest. Elmondása szerint kétszer írt igénylést, mivel az első elveszett, aztán hetek múlva egy nagy paksamétában mégis megtalálták, de szerződéskötéskor a másodikat vették figyelembe.
Sok a termelő
Megújuló energiaforrásból – nap, szél, víz – nyert áram termelésére az utóbbi években hétszáznál több vállalkozás létesült országszerte, az ilyen erőművek száma meghaladja az ezerháromszázat. Az állami áramszolgáltató vállalat tíz-tizenöt termelőtől is vásárol ahhoz, hogy a szükséges energiamennyiséget biztosítani tudja.
Helyi idő szerint vasárnap este hét órakor (nálunk nyolckor) hivatalosan befejeződött a szavazás a Magyarország 3154 településén és a 23 budapesti kerületben kialakított 10 047 szavazókörben az országgyűlési választáson.
Címlapon hozzák a 2026-os magyar országgyűlési választással kapcsolatos információkat a vezető román hírportálok.
A korábbiaknál magasabb részvételi aránnyal zárul a nap a 2026-os magyarországi országgyűlési választáson, hiszen már a délután öt órai (romániai idő szerint hat órai) részvétel felülmúlta az előző választások egész napi jelenlétét.
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától (helyi idő szerint, romániai idő szerint 9 órától) kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az országgyűlési választás eredményeinek közlését.
Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.
Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.
Leadta szavazatát vasárnap reggel a magyarországi országgyűlési választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje is.
szóljon hozzá!