
Fotó: Barabás Ákos
Év végéig befejeződik az elektromosenergia-piac liberalizációja, így jövő év januárjától minden fogyasztó szabadpiaci áron vásárolhat áramot, az eddiginél olcsóbban. Nehéz elképzelni, hogy a szolgáltatóváltás nem napokig tartó szerelésből, hanem csupán egyszerű papírmunkából áll, hiszen az áramot minden szolgáltató a már meglévő hálózaton biztosítja. Cikkünkben annak jártunk utána, hogy mit jelent a lakossági fogyasztókra nézve a piac liberalizációja, miként inthetünk búcsút az eddigi szolgáltatónak, és kitől vásárolhatunk áramot.
2017. április 24., 13:002017. április 24., 13:00
2017. április 24., 13:042017. április 24., 13:04
A lakossági fogyasztók az elhasznált elektromos energia nyolcvan százalékát már jelenleg is a szabadpiaci árfolyamon kapják, a maradék húsz százalék árát pedig az Országos Energiaszolgáltató Hatóság (ANRE) szabályozza, amelynek a piac felügyelete a feladata. Az energiapiac néhány éve elkezdődött liberalizációja eredményeképpen félévente tíz százalékkal csökken a szabványár, jövő év elejétől pedig már teljes mértékben a szabadpiacról vásárolhatunk áramot – ismertette Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaszolgáltató Hatóság (ANRE) energiaszabályozó tanácsának tagja.
„A villamos energia nagybani ára 2010-ben 55 euró fölött volt, most 35 (megawatt/óra) alatt van. Tehát a nagybani ár folyamatosan csökkent, ezzel szemben a szabályozott ár emelkedett, így fokozatosan készítette fel a szereplőket a szabadpiacra” – magyarázta.
Az áramszolgáltatók nem építenek ki új hálózatokat, az új piaci szereplők is a már meglévő rendszeren biztosítják az áramot, bért fizetve a használatért. A hálózatot működtető disztribúciós és az áramszolgáltató állami vállalatok még az év elején szétváltak, azóta egymástól függetlenül működnek. Mivel mind az állami, mind a magán áramszolgáltatók a meglévő hálózaton biztosítják az áramot a fogyasztóknak, a szolgáltatás minőségén nem tudnak változtatni, azonban igyekeznek minél alacsonyabb árat kialkudni az energiatermelőkkel, így a fogyasztói árat is kedvezőbben alakítani.
Noha a tíz éve megnyitott energiapiacon bárki válthat forgalmazót, ez utóbbiak az elmúlt két évben kezdtek érdeklődni a lakossági fogyasztók iránt. Nagy-Bege szerint a sok papírmunka késleltethette a folyamatot: a lakossági felhasználóknak jóval kevesebb energiát tudnak eladni, mint az ipari fogyasztónak, az adminisztrációs teendő pedig ugyanannyi. A kis cégek előnye nem csupán az általuk biztosított alacsonyabb ár, hanem a rugalmasság, az emberbarát szolgáltatás.
az árajánlatok alapján elég kiválasztani, melyiktől szeretnénk a továbbiakban elektromos energiát vásárolni, kérést kell benyújtani náluk, ők majd az előző szerződés felbontásának kellemetlenségét is átvállalják helyettünk. Az addigi szolgáltató pedig a törvény értelmében huszonegy napon belül köteles elengedni kliensét.
A csatlakozó marad, de bármikor szolgáltatót válthatunk, ha jobb ajánlatot kapunk
Fotó: Barabás Ákos
Bege úgy látja, ennek köszönhetően a hosszú ideig monopolhelyzetben lévő állami szolgáltatók is elkezdtek jobban figyelni ügyfeleikre, javítani az évek során kialakult rossz közmegítélésüket. Elmondta azt is, hogy bár 2018-tól a fogyasztói árakba már nem szól bele a hatóság, a rendszerhasználati díj továbbra is szabályozva lesz.
Az állami szolgáltatók árai valamelyest eltérnek egymástól, hiszen amellett, hogy különböző energiatermelőktől vásárolnak, magasabb elosztói díjat is fizetnek ott, ahol régi a hálózat, és ezeken a hálózatokon az energiaveszteség is nagyobb. Nagy-Bege Zoltántól megtudtuk, hogy az országban az Enel Muntenia disztribúciós díja a legalacsonyabb, és az Eon Moldova elavult hálózatában van a legtöbb energiaveszteség. A négy állami vállalat jelenleg nagyjából 0,55 lejes áron számlázza az áramot a lakosságnak kilowattonként. Ez az összeg tartalmazza az elosztói díjat, a szállítói díjat, a kogenerációs hozzájárulást, valamint a zöld bizonylatok költségét is.
Olcsóbb áramot a régi szolgáltatótól, az Electricától is vásárolhatunk, piaci árfolyamon. Annak a fogyasztónak, aki az Electrica Rt. székelyudvarhelyi irodájába tér be szerződéskötésre, az aznapi piaci árfolyamon határozzák meg a villamos energia árát, melyet a következő számlákon feltüntetnek – az ár a szerződés ideje alatt nem módosul. Mivel a tőzsdén naponta változik az ár,
attól függően, mikor kötött szerződést – tudtuk meg az Electrica Rt. Hargita megyei kirendeltségének egyik illetékesétől. A papírmunka viszont nem mindig megy gördülékenyen.
Fotó: Barabás Ákos
Egy általunk megkérdezett székelyudvarhelyi fogyasztó néhány hónapja egy ismerőse javaslatára tért be az Electrica Rt. helyi irodájába szerződésmódosításra. Az alkalmazottak segítőkészek voltak, azonban több hétbe és irodalátogatásba telt, hogy kilowattonként pár banit spóroljon a régi árhoz képest. Elmondása szerint kétszer írt igénylést, mivel az első elveszett, aztán hetek múlva egy nagy paksamétában mégis megtalálták, de szerződéskötéskor a másodikat vették figyelembe.
Sok a termelő
Megújuló energiaforrásból – nap, szél, víz – nyert áram termelésére az utóbbi években hétszáznál több vállalkozás létesült országszerte, az ilyen erőművek száma meghaladja az ezerháromszázat. Az állami áramszolgáltató vállalat tíz-tizenöt termelőtől is vásárol ahhoz, hogy a szükséges energiamennyiséget biztosítani tudja.
Idén októberben is negatív volt a természetes szaporulat Romániában (-7081 fő), a halálozások száma az 1,5-szöröse volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán az AUR beadványát és alkotmányosnak ítélte a második deficitcsökkentő csomag részét képező adóügyi intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet, amely egyebek mellett a helyi adók emelését is előírja.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 4534 ukrán állampolgár kért menedékjogot a román államtól.
Majdnem tízmillió lej összértékben igényeltek fűtéstámogatást a fával fűtő, alacsony jövedelemből élők Hargita megyében. A fűtéspótlékot igénylők száma csökken a múlt évhez képest, de ennek az oka még nem teljesen ismert.
Nicușor Dan államelnök kedden kijelentette, hogy Románia jelentős összegeket fog beruházni a védelembe, de nem egyszerű felvásárlóként.
A duális szakképzés támogatását célzó PNRR-s beruházásoknak több mint felét leállította a kormány. Három székelyföldi projekt közül kettő – a csíkszeredai és a sepsiszentgyörgyi – forrás nélkül maradt, a marosvásárhelyi beruházás folytatódhat.
A román-francia kapcsolatok nem szokványos kétoldalú kapcsolatok; hosszú közös történelmünk és nagyon stabil jövőnk van – jelentette ki Nicușor Dan az Emmanuel Macron francia elnökkel tartott találkozója utáni párizsi sajtótájékoztatóján.
Megvan az Analóg november kihívás székelyföldi nyertes iskolája is, amely egy tízezer lej értékű pihenő- és olvasósarkot nyert, ahol a diákokat babzsákok, könyvek és társasjátékok várják majd.
Emmanuel Macron kedden fogadta az Élysée-palotában a Franciaországban munkalátogatáson tartózkodó Nicușor Dant.
szóljon hozzá!