
A zabolai Mikes-kastély, a koncert helyszíne
Fotó: Zabola Estate/Facebook
A kortárs romániai zenei élet két emblematikus alakja, Alexandru Tomescu hegedűművész és Sînziana Mircea zongorista koncertezik november 18-án a zabolai Mikes-kastélyban. A koncert egy jövőben folytatódó zenei eseménysorozatot nyit meg.
2023. november 08., 11:142023. november 08., 11:14
2023. november 09., 13:582023. november 09., 13:58
A hírt Pál Damján, a gyimesbükki Emberek Ihletnek (Oamenii Inspiră) egyesület vezetőjétől, a felső-háromszéki koncert egyik szervezőjétől tudtuk meg. A háromszéki udvarháztípusok egyik szép példája a felújított zabolai Mikes-kastély, ahol november 18-án 17 órától a romániai kortárs zenei élet két legismertebb művésze, Alexandru Tomescu hegedűművész és Sînziana Mircea zongorista koncertezik. Mindketten hírnévnek és elismerésnek örvendenek, felléptek már a világ számos nagy koncerttermeiben. Az Emberek ihletnek, a Zabola Estate Transylvania és a MuseArt Association által szervezett komolyzenei eseményre gazdag repertoárral érkeznek Tomuescuék, a Zenei ékszerek (Bijuterii Muzicale) című koncertjükön világhírű zeneszerzők remekműveit fogják eljátszani – Jules Massenet-től George Enescuig.
Sînziana Mircea és Alexandru Tomescu
Fotó: Facebook/Alexandru Tomescu
Érdekessége a koncertnek, hogy
Pál Damján szervezésében Alexandru Tomescu több éve már, hogy rendszeresen komolyzenei koncertet tart a gyimesbükki római katolikus templomban, de fellépett már Tusnádfürdőn is. „Számunkra kihívás a komolyzenét elvinni a nem konvencionális helyekre, de ugyanakkor egy nagy elégtétel is, mert a zenének nincsenek nyelvi, kulturális és földrajzi határai, ezért ragaszkodok, hogy neves zenészek eljöjjenek Székelyföldre is. Sînziana Mircea és Alexandru Tomescu nagykövetei a jövőben, szintén Zabolán tartandó Instrumental Festivalnak, amelyet 2024. augusztus 9–11. közötti időszakra tervezünk, és ahol többek között Dragoș Ilie, Robert Sinha, Sárközy Lajos, Miklósa Erika, Ștefan Cazacu és Lajkó Félix lép majd fel” – nyilatkozta Pál.
A november 18-án 17 órakor kezdődő zabolai koncertre belépők a bilete.ro oldalon vásárolhatók.
Tomescu Stradivari-hegedűjéről
Romániában őrzik a világhírű olasz hegedűkészítő, Antonio Stradivari utolsó tíz hangszerének egyikét. A mester fénykorában, 1702-ben készült az a hegedű, amelyet 1956-ban, az akkori romániai pártvezér, Gheorghe Gheorghiu-Dej utasítására Svájcban vásárolt meg a román állam a kor egyik legnagyobb romániai hegedűművészének, Ion Voicunak. A hegedű akkori értékét 1,2 millió lejre becsülték, most meghaladja a 3 millió eurót. A hegedűn Voicu egészen az 1980-as évek közepéig koncertezhetett, amikor Ceaușescu parancsára a hangszer átkerült a Román Szépművészeti Múzeumba. Az 1989-es fordulat után újra Voicu koncertezett az Elder Stradivari nevű hegedűvel, 1997-ben bekövetkezett halála után pedig a Ion Voicu Alapítvány tulajdonába került, amely pályázat alapján, egy nemzetközi zsűri döntése alapján Alexandru Tomescunak adta át a hegedűt.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!