Vidéken is nőtt az oltás iránti igény Hargita megyében, de az átoltottság még elmarad a városokétól

Amint arról Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság tájékoztatta lapunkat, az utóbbi időben megnőtt az oltás iránti igény vidéken is,

A helyszíni oltási akciók megszervezése az oltóközpontok leterheltségétől is függ, ugyanis az azokban dolgozó váltószemélyzet jár vidékre oltani, valamint az ágyhoz kötött vagy mozgáskorlátozott oltásigénylőkhöz is, amikor nélkülözhetők a központokban.

Az átoltottsági aránnyal kapcsolatban Tar Gyöngyi megjegyezte, a népesebb településeken ez lassabban nő, hiszen egy 1 százalékos növekedéshez ott jóval több embert kell beoltani, mint egy kis településen.

Átoltottság korcsoportonként

Hargita megyében az átoltottsági arány a 65-69, valamint a 70-74 éves korcsoportban a legmagasabb.

A 70-74 éves korosztály körében ez az arány 44,43, illetve 43,7 százalékos. Az első, illetve teljes adag közti kis különbségekből az is látszik, hogy ezek a korcsoportok korábban kezdtek oltakozni – az átoltottsági ráta is ezekben a korcsoportok esetében nőtt leginkább. A 18-19 éves fiataloknak a 20,45 százaléka van már beoltva legalább az első oltásadaggal, mindkét adagot – illetve a Johnson & Johnson esetében az egyetlen teljes adagot – a 18,97 százalékuk kapta meg. 

A megye északi részében gyakoribbak a magasabb fertőzési rátájú települések. Ez ugyan nem általánosság, hiszen ellenpélda is van rá, de van néhány olyan község is a megyében – a Kászonok, Gyimesek térségében –, ahol viszonylag alacsony az átoltottság, de egyes falvakban a fertőzési ráta is.

Erre az életmódbeli különbségek adnak magyarázatot – tudtuk meg Tar Gyöngyitől –, ezeken a rurális településeken viszonylag elzártan élnek az emberek, egyéni gazdaságokat működtetnek,

A Kászonokban jelenleg állandó háziorvosi ellátás sincs, ugyanis a település egyik orvosa életét vesztette a koronavírus következtében, a másik háziorvos pedig nyugdíjba vonult, jelenleg egy kijáró háziorvos próbálja biztosítani a község egészségügyi alapellátásával járó feladatokat.

Hargita megyében egyébként még nem tetőzött a járvány negyedik hulláma,

Ennek a lassulásnak az országszerte bevezetett korlátozások és a két hetes kényszervakáció az oka, mondta Tar Gyöngyi, utóbbival kapcsolatban megjegyezve, hogy aggódva várják az iskolák újranyitását az emelkedő esetszámoktól tartva.