
Gyergyószéken házépítésre kevesebb az igény, sok viszont a lakatlan ingatlan
Fotó: Pinti Attila
Gyere haza! – hangzik el egyre gyakrabban a székelyföldi hazahívó, miközben sorjáznak az indokok, és javaslatok. Több önkormányzat segítséget is nyújt a hazatelepedéshez, bár a városokban és a falvakban különböző tényezők jelentenek ösztönzést a távol élőknek.
2018. július 17., 15:392018. július 17., 15:39
Ingyen telket kap húsz fiatal család a sepsiszentgyörgyi önkormányzattól a Gyere haza! programban. A pályázók négy típusház tervei közül válogathatnak, ezeket is ingyen bocsájtja rendelkezésükre az önkormányzat. A szerződéseket a területek kiválasztása után írják alá, az építkezési engedélyt egy éven belül kell kiváltani, a háznak pedig két éven belül kell felépülnie. Az építkezés befejezésétől számított tíz év után a pályázók megvásárolhatják a telkeket.
A programra azok a 18 és 35 év közöttiek jelentkezhettek, akik Sepsiszentgyörgyről származtak el, és haza szerettek volna költözni, de azok a fiatalok is, akik a városban élnek, ám nincs még saját telkük. A pályázók átlagéletkora 29 év, a bírálóbizottság a családi állapotot, az eltartott családtagok számát és az iskolai végzettséget is figyelembe vette.

Húsz igénylés érkezett a sepsiszentgyörgyi önkormányzat által meghirdetett Gyere haza programra, és a bíráló bizottság mindegyik kérést elfogadta. A júniusi soros tanácsülésen hozott döntés értelmében húsz fiatal család kap 300 négyzetméteres ingyen telket a Borvíz utcában.
Gyergyószéken is van példa hasonló kezdeményezésre. Borszék projektje ugyancsak tíz éve indult, a fürdőváros polgármestere, Mik József sikerekről számolt be.
– részletezte az elöljáró. Borszéken először 10 igénylőnek, majd 11-nek, az idén pedig 23-nak adtak építkezési telket és építésre alkalmas felületet. A polgármester szerint ez a városvezetés részéről jó befektetés. „Nem kevés pénzbe került pedig, mert rendezési tervet kellett készíttetni, a víz- és szennyvízvezetéket, a villanyáramot az önkormányzat viszi a telkekre, aszfaltoztunk. Jó helyet is választottunk, a felső részen, a Riki villa mögött, ahol borszéki viszonylatban az 500 négyzetméter 10 ezer euróba kerül, de megéri, mert aki megépíti a házat, az itthon marad” – érvelt Mik József.
Falun, ahol sok a lakatlan, elöregedő ház, felelőtlenség lenne újat építeni
Fotó: Balázs Katalin
Egybecsengő választ kaptunk a gyergyószéki községek vezetőitől arra a kérdésünkre, hogy miként segítik a hazatérni szándékozókat. Egyed József, Gyergyóújfalu polgármestere elmondta, ha igény lenne erre, a szándékon nem múlna, de
Egyébként aki Tekerőpatakon, Kilyénfalván, Újfaluban házhelyet akar vásárolni, a térségben a legolcsóbban kapja meg. „Lehet, hogy városi környezetben jó dolog területet ajánlani fel, de nálunk a házak fele lakatlan. Ám ha bárkit is ez ösztönözne hazatérésre, tudunk adni telket is” – nyilatkozta a polgármester.
– válaszolta a feltett kérdésre Laczkó-Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere. Hozzátette: aki a községbe hazatér és építkezni akar, annak mindenképp segít az önkormányzat, például az ügyintézés egyszerűsítésében.
A sepsiszentgyörgyi projektet pozitív példának tartja Gyergyószentmiklós polgármestere. Nagy Zoltán szerint az önkormányzat is tárgyalt már hasonló kezdeményezésről. Náluk viszont akadály az építkezési területek hiánya.
– összegezte a városvezető elképzelését Fórika Krisztina sajtószóvivő.
A tavalyi városnapokra szervezett Világvándor, az elszármazottak találkozója nagy sikernek örvendett. Gyergyószentmiklósra hazatértek tengeren túlról is, volt örömzenélés és ígéretek hangzottak el: megtalálják a módját, hogy hazaköltözzenek. A muzsikusok között volt Gáspár Zoltán is, aki Illinois államból látogatott haza. Mint mondta, szíve hazahúzza, két gyermekét magyarul tanítja, és igyekszik minél többször hazalátogatni családjával. Jelenleg is itthon tartózkodik, két hónapra érkezett gyermekeivel. „A hazaköltözés nagyon szép álom, és ha valósággá válna, még jobb lenne. Mindkét gyermekem beszél már magyarul, és jó lenne évente sok időt itthon tölteni.” Gáspi azt is megfogalmazta, mi jelentene számára segítséget: „Van egy családi házunk a Budai Nagy Antal utcában. Ha azt fel tudnánk újítani, egyre többet jönnénk haza” – mondta abban reménykedve, hogy talán egyszer itthon is maradhatna családjával együtt.
Úgy tűnik tehát, hogy Gyergyószentmiklós átmenetet képez vidék és város között. Telek is kellene, miközben üres házak is vannak, így felújításhoz is jól jönne a segítség.
Havazik a Transzalpinán – közölték a craiovai regionális útügyi igazgatóság Facebook-oldalán, arra figyelmeztetve az autósokat, hogy ha magashegyi útra indulnak, készítsék fel járműveiket a téli közlekedésre.
A közigazgatási reformnak a közszolgáltatások javítását és az állami kiadások csökkentését kell eredményeznie, a települések összevonása pedig nem önkéntes alapon történne – jelentette ki hétfőn Sorin Grindeanu.
Az évszaknak megfelelő hőmérsékletre, időnként jelentősebb esőzésekre, a hegyvidéken pedig havas esőre és havazásra lehet számítani a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből.
Szeretettel várjuk önöket egy különleges estére, ahol a klasszikus zene és az elegancia találkozik a marosvásárhelyi Kultúrpalota színpadán!
Elutasította hétfőn a bukaresti törvényszék a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) indítványát Călin Georgescu előzetes letartóztatásának 30 napos meghosszabbítására.
Az év első kilenc hónapjában 24,17 milliárd lejjel 78,3 milliárd lejre csökkent Románia államháztartási hiánya, ami a bruttó hazai termék (GDP) 3,81 százalékának felel meg – derül ki a pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adataiból.
A migráció kezelésének ellenőrzésével foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
Román zászlót tűzött ki a bezárt parajdi sóbánya bejáratához a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője, Lucian Mușat.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A romániai felnőttek 31 százaléka nem foglalkozik az anyagi biztonságát fenyegető kockázatokkal, 27 százaléka pedig abban bízik, hogy amitől tart, az nem következik be – derül ki a CURS felmérésének hétfőn közzétett eredményeiből.
szóljon hozzá!