
Gyergyószéken házépítésre kevesebb az igény, sok viszont a lakatlan ingatlan
Fotó: Pinti Attila
Gyere haza! – hangzik el egyre gyakrabban a székelyföldi hazahívó, miközben sorjáznak az indokok, és javaslatok. Több önkormányzat segítséget is nyújt a hazatelepedéshez, bár a városokban és a falvakban különböző tényezők jelentenek ösztönzést a távol élőknek.
2018. július 17., 15:392018. július 17., 15:39
Ingyen telket kap húsz fiatal család a sepsiszentgyörgyi önkormányzattól a Gyere haza! programban. A pályázók négy típusház tervei közül válogathatnak, ezeket is ingyen bocsájtja rendelkezésükre az önkormányzat. A szerződéseket a területek kiválasztása után írják alá, az építkezési engedélyt egy éven belül kell kiváltani, a háznak pedig két éven belül kell felépülnie. Az építkezés befejezésétől számított tíz év után a pályázók megvásárolhatják a telkeket.
A programra azok a 18 és 35 év közöttiek jelentkezhettek, akik Sepsiszentgyörgyről származtak el, és haza szerettek volna költözni, de azok a fiatalok is, akik a városban élnek, ám nincs még saját telkük. A pályázók átlagéletkora 29 év, a bírálóbizottság a családi állapotot, az eltartott családtagok számát és az iskolai végzettséget is figyelembe vette.

Húsz igénylés érkezett a sepsiszentgyörgyi önkormányzat által meghirdetett Gyere haza programra, és a bíráló bizottság mindegyik kérést elfogadta. A júniusi soros tanácsülésen hozott döntés értelmében húsz fiatal család kap 300 négyzetméteres ingyen telket a Borvíz utcában.
Gyergyószéken is van példa hasonló kezdeményezésre. Borszék projektje ugyancsak tíz éve indult, a fürdőváros polgármestere, Mik József sikerekről számolt be.
– részletezte az elöljáró. Borszéken először 10 igénylőnek, majd 11-nek, az idén pedig 23-nak adtak építkezési telket és építésre alkalmas felületet. A polgármester szerint ez a városvezetés részéről jó befektetés. „Nem kevés pénzbe került pedig, mert rendezési tervet kellett készíttetni, a víz- és szennyvízvezetéket, a villanyáramot az önkormányzat viszi a telkekre, aszfaltoztunk. Jó helyet is választottunk, a felső részen, a Riki villa mögött, ahol borszéki viszonylatban az 500 négyzetméter 10 ezer euróba kerül, de megéri, mert aki megépíti a házat, az itthon marad” – érvelt Mik József.
Falun, ahol sok a lakatlan, elöregedő ház, felelőtlenség lenne újat építeni
Fotó: Balázs Katalin
Egybecsengő választ kaptunk a gyergyószéki községek vezetőitől arra a kérdésünkre, hogy miként segítik a hazatérni szándékozókat. Egyed József, Gyergyóújfalu polgármestere elmondta, ha igény lenne erre, a szándékon nem múlna, de
Egyébként aki Tekerőpatakon, Kilyénfalván, Újfaluban házhelyet akar vásárolni, a térségben a legolcsóbban kapja meg. „Lehet, hogy városi környezetben jó dolog területet ajánlani fel, de nálunk a házak fele lakatlan. Ám ha bárkit is ez ösztönözne hazatérésre, tudunk adni telket is” – nyilatkozta a polgármester.
– válaszolta a feltett kérdésre Laczkó-Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere. Hozzátette: aki a községbe hazatér és építkezni akar, annak mindenképp segít az önkormányzat, például az ügyintézés egyszerűsítésében.
A sepsiszentgyörgyi projektet pozitív példának tartja Gyergyószentmiklós polgármestere. Nagy Zoltán szerint az önkormányzat is tárgyalt már hasonló kezdeményezésről. Náluk viszont akadály az építkezési területek hiánya.
– összegezte a városvezető elképzelését Fórika Krisztina sajtószóvivő.
A tavalyi városnapokra szervezett Világvándor, az elszármazottak találkozója nagy sikernek örvendett. Gyergyószentmiklósra hazatértek tengeren túlról is, volt örömzenélés és ígéretek hangzottak el: megtalálják a módját, hogy hazaköltözzenek. A muzsikusok között volt Gáspár Zoltán is, aki Illinois államból látogatott haza. Mint mondta, szíve hazahúzza, két gyermekét magyarul tanítja, és igyekszik minél többször hazalátogatni családjával. Jelenleg is itthon tartózkodik, két hónapra érkezett gyermekeivel. „A hazaköltözés nagyon szép álom, és ha valósággá válna, még jobb lenne. Mindkét gyermekem beszél már magyarul, és jó lenne évente sok időt itthon tölteni.” Gáspi azt is megfogalmazta, mi jelentene számára segítséget: „Van egy családi házunk a Budai Nagy Antal utcában. Ha azt fel tudnánk újítani, egyre többet jönnénk haza” – mondta abban reménykedve, hogy talán egyszer itthon is maradhatna családjával együtt.
Úgy tűnik tehát, hogy Gyergyószentmiklós átmenetet képez vidék és város között. Telek is kellene, miközben üres házak is vannak, így felújításhoz is jól jönne a segítség.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!