
Soós Zoltán: azért is vállaltam ezt a küzdelmet, hogy a gyerekeimnek ne kelljen elvándorolniuk
Fotó: Székelyhon Tv
A környező erdélyi nagyvárosok szinte kivétel nélkül lehagyták Marosvásárhelyt, de mi tudjuk, hogyan lehet megfordítani ezt a trendet, miként lehet változtatni a jelenlegi negatív hangulaton – állapította meg a Székelyhon Tv-nek adott interjúban Soós Zoltán, Marosvásárhely független polgármesterjelöltje.
2020. augusztus 24., 13:102020. augusztus 24., 13:10
– Nézzük a pohár teli felét: szeptember 27-étől biztosan nem Dorin Floreának hívják Marosvásárhely polgármesterét. Ahhoz azonban, hogy az Ön nevét véssék fel a polgármesteri iroda ajtajára, még sokat kell dolgozni. Miként értékeli, hogy a jelenlegi elöljáró nem indul újabb polgármesteri mandátumért? Változtat-e mindez a kampánystratégiáján, a választási esélyein?
– Florea visszavonulása egyértelműen arra utal, hogy megfutamodott. Az általa az elmúlt húsz évben folytatott politika rengeteg kárt okozott Marosvásárhelynek, folyamatosan csökkent is a népszerűsége emiatt, ezt a felmérések is mutatják. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy a küzdelem véget ért, hiszen nekünk nem egy személlyel van küzdelmünk, hanem a rendszerrel, amit kiépített. Az ő klónjaival fogunk harcba szállni, legyen az Claudiu Maior vagy Theodora Benedek, akik a Florea-rendszert alkotják, amelyet nekünk mindenképpen fel kell számolnunk.
Bízom abban, hogy a marosvásárhelyiek nagy többsége látja ezt a nagy kihívást, ugyanakkor az esélyt is.
– Négy évvel ezelőtt nem sokkal maradt alul a választáson. Mit sikerült tanulnia az akkori kudarcból, mennyiben indul most másként neki a versenynek?
– Fontos, hogy nem kudarcként éltem meg a 2016-os választást, de ugyanezt elmondhatom arról a csapatról, amely most is itt áll mögöttem, és támogat. Egyesek szerint nem is volt vereség, hiszen sok probléma volt a szavazatszámlálás körül, 1700 voks volt az eltérés. Már akkor egyértelmű volt egyébként, hogy a vásárhelyiek változást akarnak, hiszen a szavazatok 60 százaléka Florea ellen szólt. Mindenképpen hasznos, fontos tapasztalat volt, és tulajdonképpen azóta sem állt le a munka, folyamatosan készültünk, tapasztalatokat gyűjtöttünk.
– Hosszú ideje ahhoz hasonló lehangoltság, letargia tapasztalható a vásárhelyieken, mint a Gheorghe Funar-féle korszakban a kolozsváriakon volt tetten érhető. Miként lehet elérni, hogy a marosvásárhelyiek ismét büszkék legyenek a városukra?
– Az itt élők helyesen érzékelik, hogy a környező erdélyi nagyvárosok szinte kivétel nélkül lehagytak minket. Kolozsvár, Nagyszeben, Brassó esetében jelentős az eltérés, de immár Gyulafehérvár, Beszterce, sőt bizonyos statisztikákban Csíkszereda is jobb mutatókkal rendelkezik Marosvásárhelynél. Pozitív irányba kell fordítanunk ezt a trendet, a jelenlegi vesztesből győztessé kell tennünk a várost. Ahhoz, hogy sikerüljön, először az embereknek kell tenniük ennek érdekében, ott lenni a szavazáson, és akkor felszabadul, győzni fog Marosvásárhely.
– A városfejlesztési stratégiájában vázolt főbb tervek között szerepel reptérfejlesztés, a körgyűrű megvalósítása, az épülő autópálya-hálózatra való rácsatlakozás. Milyen városképet kínál Soós Zoltán a marosvásárhelyieknek?
– Marosvásárhely jelenleg nem rendelkezik városfejlesztési stratégiával, koncepcióval, nincs élhető városélményük a vásárhelyieknek. Ezért is tapasztalható az Ön által is említett letargia a közhangulatban. Természetesen ezen viszonylag rövid idő alatt lehet változtatni, ezeket a kérdéseket is érinti a gazdaságfejlesztési koncepciónk.
Fontos fejezet az oktatás, iskoláink korszerűsítése, felszerelése, ami rövid távon megvalósítható. Ezzel szervesen összekapcsolódik a tömegközlekedés, ami Marosvásárhelyen túlterhelt, túlzsúfolt, lecsökkent járműparkkal, kiszámíthatatlan menetrenddel. Ennek rendbe tétele is fontos hangulatjavító eszköz lesz, akárcsak az iskolabuszok beindítása, ami nagyon sok szülőt fog megkímélni attól, hogy a reggeli forgalomban araszoljon. Sarkalatos kérdés a terelőút megépítése is, hiszen Marosvásárhely jövőre csatlakozik az országos autópálya-hálózathoz, ami azt jelenti, hogy a Kolozsvár felőli bevezető utat, a Dózsa György utat jelentős többletforgalom fogja terhelni, amit ha nem kezelünk rövid távon, még élhetetlenebbé teszi a városi közlekedést. A városban sajnos ma zöldövezet-mészárlás zajlik, ami rontja a levegőminőséget, csökkenti az életteret, és a közhangulatot is negatívan befolyásolja. Ezeket a sarkalatos pontokat fogjuk elsőként rendezni.
– Felkészült arra, hogy átláthatatlan gazdálkodással, adósságállománnyal fog szembesülni a városházán?
– Marosvásárhelyt elhagyott házhoz is hasonlíthatjuk, amiről ma még nem tudjuk, hogy átvétele után a kilincs marad-e a kezünkben, a tető ázik be vagy mit találunk a romhalmazban. Városi leltárt fogunk készíteni a kiadásokról, bevételekről, a város tulajdonában lévő cégek gazdálkodásáról, megállítjuk a pazarlást, és feltérképezzük az adósságállományt. Felülvizsgáljuk a tízezer eurót meghaladó szerződéseket, kielemezve, mennyire reálisak ezek, mi az, amire a városnak szüksége van.
– Túl lehet-e lépni 2020-ban Marosvásárhelyen az etnikai szavazáson? Miként próbálja meggyőzni a román polgárokat, hogy érdemes magyar jelöltre szavazni?
– Megszokhattuk Marosvásárhelyen az elmúlt harminc évben, hogy mesterségesen fenntartották az etnikai szavazás kérdését, főleg a Florea-rendszer volt ebben jártas, részben ennek is köszönhette a túlélését. Ennek a nacionalista politikának az exponenciális képviselője Marius Pașcan, a PMP polgármesterjelöltje, aki ennek az eszköznek a felhasználásával igyekszik szavazatokhoz jutni.
Ebben az értelemben én nem magyar polgármesterjelöltként határozom meg magam, hanem akként, aki változást akar hozni Marosvásárhelyre, esélyt akar adni a városnak, és ezáltal mindkét közösségnek előnyös lesz itt élni.
– Csapat, közösség, város – ám mindennek az alapja a család. Hatgyermekes családapaként mit jelent önnek a családi háttér ebben a politikai versenyben?
– A család, a gyermek mindig kikapcsolódást jelent, az ember otthon elfelejti a problémákat, a gyermekek elárasztanak kérdésekkel. Nyilván nem a politikáról, hiszen ahhoz nem értenek, távol is tartom őket ettől. Nagyon fontos háttér, erőtartalék a nagycsalád, rengeteg örömöt okoz, a városvezetésben is rálátást nyújt, hiszen a gyerekektől is érkeznek visszajelzések, hozzák az ő véleményüket, világlátásukat. Ami nagyon fontos szempont, hiszen csak a személyes hálón keresztül lehet kapcsolata egy 46 éves embernek egy tizenéves korosztállyal.
Ha el akarnak menni tanulni, támogatjuk őket, de legyen egy város, ahova mindig szívesen hazajönnek. Ne elmenekülni akarjanak innen, hanem itt akarjanak családot alapítani, itt akarják leélni az életüket.
• Videó: Székelyhon Tv
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.
Sűrű hétvégéjük volt a Hargita megyei közlekedésrendészet munkatársainak: átfogó ellenőrzések zajlottak a megye területén, melyek alkalmával több mint 90 bírságot szabtak ki a sofőrökre. A büntetések összértéke meghaladja az 52 ezer lejt.
szóljon hozzá!