
Soós Zoltán: azért is vállaltam ezt a küzdelmet, hogy a gyerekeimnek ne kelljen elvándorolniuk
Fotó: Székelyhon Tv
A környező erdélyi nagyvárosok szinte kivétel nélkül lehagyták Marosvásárhelyt, de mi tudjuk, hogyan lehet megfordítani ezt a trendet, miként lehet változtatni a jelenlegi negatív hangulaton – állapította meg a Székelyhon Tv-nek adott interjúban Soós Zoltán, Marosvásárhely független polgármesterjelöltje.
2020. augusztus 24., 13:102020. augusztus 24., 13:10
– Nézzük a pohár teli felét: szeptember 27-étől biztosan nem Dorin Floreának hívják Marosvásárhely polgármesterét. Ahhoz azonban, hogy az Ön nevét véssék fel a polgármesteri iroda ajtajára, még sokat kell dolgozni. Miként értékeli, hogy a jelenlegi elöljáró nem indul újabb polgármesteri mandátumért? Változtat-e mindez a kampánystratégiáján, a választási esélyein?
– Florea visszavonulása egyértelműen arra utal, hogy megfutamodott. Az általa az elmúlt húsz évben folytatott politika rengeteg kárt okozott Marosvásárhelynek, folyamatosan csökkent is a népszerűsége emiatt, ezt a felmérések is mutatják. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy a küzdelem véget ért, hiszen nekünk nem egy személlyel van küzdelmünk, hanem a rendszerrel, amit kiépített. Az ő klónjaival fogunk harcba szállni, legyen az Claudiu Maior vagy Theodora Benedek, akik a Florea-rendszert alkotják, amelyet nekünk mindenképpen fel kell számolnunk.
Bízom abban, hogy a marosvásárhelyiek nagy többsége látja ezt a nagy kihívást, ugyanakkor az esélyt is.
– Négy évvel ezelőtt nem sokkal maradt alul a választáson. Mit sikerült tanulnia az akkori kudarcból, mennyiben indul most másként neki a versenynek?
– Fontos, hogy nem kudarcként éltem meg a 2016-os választást, de ugyanezt elmondhatom arról a csapatról, amely most is itt áll mögöttem, és támogat. Egyesek szerint nem is volt vereség, hiszen sok probléma volt a szavazatszámlálás körül, 1700 voks volt az eltérés. Már akkor egyértelmű volt egyébként, hogy a vásárhelyiek változást akarnak, hiszen a szavazatok 60 százaléka Florea ellen szólt. Mindenképpen hasznos, fontos tapasztalat volt, és tulajdonképpen azóta sem állt le a munka, folyamatosan készültünk, tapasztalatokat gyűjtöttünk.
– Hosszú ideje ahhoz hasonló lehangoltság, letargia tapasztalható a vásárhelyieken, mint a Gheorghe Funar-féle korszakban a kolozsváriakon volt tetten érhető. Miként lehet elérni, hogy a marosvásárhelyiek ismét büszkék legyenek a városukra?
– Az itt élők helyesen érzékelik, hogy a környező erdélyi nagyvárosok szinte kivétel nélkül lehagytak minket. Kolozsvár, Nagyszeben, Brassó esetében jelentős az eltérés, de immár Gyulafehérvár, Beszterce, sőt bizonyos statisztikákban Csíkszereda is jobb mutatókkal rendelkezik Marosvásárhelynél. Pozitív irányba kell fordítanunk ezt a trendet, a jelenlegi vesztesből győztessé kell tennünk a várost. Ahhoz, hogy sikerüljön, először az embereknek kell tenniük ennek érdekében, ott lenni a szavazáson, és akkor felszabadul, győzni fog Marosvásárhely.
– A városfejlesztési stratégiájában vázolt főbb tervek között szerepel reptérfejlesztés, a körgyűrű megvalósítása, az épülő autópálya-hálózatra való rácsatlakozás. Milyen városképet kínál Soós Zoltán a marosvásárhelyieknek?
– Marosvásárhely jelenleg nem rendelkezik városfejlesztési stratégiával, koncepcióval, nincs élhető városélményük a vásárhelyieknek. Ezért is tapasztalható az Ön által is említett letargia a közhangulatban. Természetesen ezen viszonylag rövid idő alatt lehet változtatni, ezeket a kérdéseket is érinti a gazdaságfejlesztési koncepciónk.
Fontos fejezet az oktatás, iskoláink korszerűsítése, felszerelése, ami rövid távon megvalósítható. Ezzel szervesen összekapcsolódik a tömegközlekedés, ami Marosvásárhelyen túlterhelt, túlzsúfolt, lecsökkent járműparkkal, kiszámíthatatlan menetrenddel. Ennek rendbe tétele is fontos hangulatjavító eszköz lesz, akárcsak az iskolabuszok beindítása, ami nagyon sok szülőt fog megkímélni attól, hogy a reggeli forgalomban araszoljon. Sarkalatos kérdés a terelőút megépítése is, hiszen Marosvásárhely jövőre csatlakozik az országos autópálya-hálózathoz, ami azt jelenti, hogy a Kolozsvár felőli bevezető utat, a Dózsa György utat jelentős többletforgalom fogja terhelni, amit ha nem kezelünk rövid távon, még élhetetlenebbé teszi a városi közlekedést. A városban sajnos ma zöldövezet-mészárlás zajlik, ami rontja a levegőminőséget, csökkenti az életteret, és a közhangulatot is negatívan befolyásolja. Ezeket a sarkalatos pontokat fogjuk elsőként rendezni.
– Felkészült arra, hogy átláthatatlan gazdálkodással, adósságállománnyal fog szembesülni a városházán?
– Marosvásárhelyt elhagyott házhoz is hasonlíthatjuk, amiről ma még nem tudjuk, hogy átvétele után a kilincs marad-e a kezünkben, a tető ázik be vagy mit találunk a romhalmazban. Városi leltárt fogunk készíteni a kiadásokról, bevételekről, a város tulajdonában lévő cégek gazdálkodásáról, megállítjuk a pazarlást, és feltérképezzük az adósságállományt. Felülvizsgáljuk a tízezer eurót meghaladó szerződéseket, kielemezve, mennyire reálisak ezek, mi az, amire a városnak szüksége van.
– Túl lehet-e lépni 2020-ban Marosvásárhelyen az etnikai szavazáson? Miként próbálja meggyőzni a román polgárokat, hogy érdemes magyar jelöltre szavazni?
– Megszokhattuk Marosvásárhelyen az elmúlt harminc évben, hogy mesterségesen fenntartották az etnikai szavazás kérdését, főleg a Florea-rendszer volt ebben jártas, részben ennek is köszönhette a túlélését. Ennek a nacionalista politikának az exponenciális képviselője Marius Pașcan, a PMP polgármesterjelöltje, aki ennek az eszköznek a felhasználásával igyekszik szavazatokhoz jutni.
Ebben az értelemben én nem magyar polgármesterjelöltként határozom meg magam, hanem akként, aki változást akar hozni Marosvásárhelyre, esélyt akar adni a városnak, és ezáltal mindkét közösségnek előnyös lesz itt élni.
– Csapat, közösség, város – ám mindennek az alapja a család. Hatgyermekes családapaként mit jelent önnek a családi háttér ebben a politikai versenyben?
– A család, a gyermek mindig kikapcsolódást jelent, az ember otthon elfelejti a problémákat, a gyermekek elárasztanak kérdésekkel. Nyilván nem a politikáról, hiszen ahhoz nem értenek, távol is tartom őket ettől. Nagyon fontos háttér, erőtartalék a nagycsalád, rengeteg örömöt okoz, a városvezetésben is rálátást nyújt, hiszen a gyerekektől is érkeznek visszajelzések, hozzák az ő véleményüket, világlátásukat. Ami nagyon fontos szempont, hiszen csak a személyes hálón keresztül lehet kapcsolata egy 46 éves embernek egy tizenéves korosztállyal.
Ha el akarnak menni tanulni, támogatjuk őket, de legyen egy város, ahova mindig szívesen hazajönnek. Ne elmenekülni akarjanak innen, hanem itt akarjanak családot alapítani, itt akarják leélni az életüket.
• Videó: Székelyhon Tv
Riasztást rendeltek el csütörtökön reggel az egyik costinești-i strandon, miután a turisták egy drón maradványait fedezték fel a tenger vizében, nagyon közel a parthoz. A hatóságok most intézkednek.
A Nuclearelectrica csütörtök reggel megkezdte a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának ellenőrzött leállítását.
Szabadlábon védekezhet az a sofőr, aki kedd este Brassó belvárosában a járdára hajtva három turistát gázolt el – közölte a brassói ügyészség.
A hadsereg radarrendszere csütörtökön 1 óra 27 perckor drónokat észlelt az ukrán–román folyami határ közelében, az ukrajnai Izmajil térségében. A román légierő két F-16-os vadászgépe felszállt a Borcea 86-os légibázisról – közölte a védelmi minisztérium.
Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.
szóljon hozzá!