
Soós Zoltán: azért is vállaltam ezt a küzdelmet, hogy a gyerekeimnek ne kelljen elvándorolniuk
Fotó: Székelyhon Tv
A környező erdélyi nagyvárosok szinte kivétel nélkül lehagyták Marosvásárhelyt, de mi tudjuk, hogyan lehet megfordítani ezt a trendet, miként lehet változtatni a jelenlegi negatív hangulaton – állapította meg a Székelyhon Tv-nek adott interjúban Soós Zoltán, Marosvásárhely független polgármesterjelöltje.
2020. augusztus 24., 13:102020. augusztus 24., 13:10
– Nézzük a pohár teli felét: szeptember 27-étől biztosan nem Dorin Floreának hívják Marosvásárhely polgármesterét. Ahhoz azonban, hogy az Ön nevét véssék fel a polgármesteri iroda ajtajára, még sokat kell dolgozni. Miként értékeli, hogy a jelenlegi elöljáró nem indul újabb polgármesteri mandátumért? Változtat-e mindez a kampánystratégiáján, a választási esélyein?
– Florea visszavonulása egyértelműen arra utal, hogy megfutamodott. Az általa az elmúlt húsz évben folytatott politika rengeteg kárt okozott Marosvásárhelynek, folyamatosan csökkent is a népszerűsége emiatt, ezt a felmérések is mutatják. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy a küzdelem véget ért, hiszen nekünk nem egy személlyel van küzdelmünk, hanem a rendszerrel, amit kiépített. Az ő klónjaival fogunk harcba szállni, legyen az Claudiu Maior vagy Theodora Benedek, akik a Florea-rendszert alkotják, amelyet nekünk mindenképpen fel kell számolnunk.
Bízom abban, hogy a marosvásárhelyiek nagy többsége látja ezt a nagy kihívást, ugyanakkor az esélyt is.
– Négy évvel ezelőtt nem sokkal maradt alul a választáson. Mit sikerült tanulnia az akkori kudarcból, mennyiben indul most másként neki a versenynek?
– Fontos, hogy nem kudarcként éltem meg a 2016-os választást, de ugyanezt elmondhatom arról a csapatról, amely most is itt áll mögöttem, és támogat. Egyesek szerint nem is volt vereség, hiszen sok probléma volt a szavazatszámlálás körül, 1700 voks volt az eltérés. Már akkor egyértelmű volt egyébként, hogy a vásárhelyiek változást akarnak, hiszen a szavazatok 60 százaléka Florea ellen szólt. Mindenképpen hasznos, fontos tapasztalat volt, és tulajdonképpen azóta sem állt le a munka, folyamatosan készültünk, tapasztalatokat gyűjtöttünk.
– Hosszú ideje ahhoz hasonló lehangoltság, letargia tapasztalható a vásárhelyieken, mint a Gheorghe Funar-féle korszakban a kolozsváriakon volt tetten érhető. Miként lehet elérni, hogy a marosvásárhelyiek ismét büszkék legyenek a városukra?
– Az itt élők helyesen érzékelik, hogy a környező erdélyi nagyvárosok szinte kivétel nélkül lehagytak minket. Kolozsvár, Nagyszeben, Brassó esetében jelentős az eltérés, de immár Gyulafehérvár, Beszterce, sőt bizonyos statisztikákban Csíkszereda is jobb mutatókkal rendelkezik Marosvásárhelynél. Pozitív irányba kell fordítanunk ezt a trendet, a jelenlegi vesztesből győztessé kell tennünk a várost. Ahhoz, hogy sikerüljön, először az embereknek kell tenniük ennek érdekében, ott lenni a szavazáson, és akkor felszabadul, győzni fog Marosvásárhely.
– A városfejlesztési stratégiájában vázolt főbb tervek között szerepel reptérfejlesztés, a körgyűrű megvalósítása, az épülő autópálya-hálózatra való rácsatlakozás. Milyen városképet kínál Soós Zoltán a marosvásárhelyieknek?
– Marosvásárhely jelenleg nem rendelkezik városfejlesztési stratégiával, koncepcióval, nincs élhető városélményük a vásárhelyieknek. Ezért is tapasztalható az Ön által is említett letargia a közhangulatban. Természetesen ezen viszonylag rövid idő alatt lehet változtatni, ezeket a kérdéseket is érinti a gazdaságfejlesztési koncepciónk.
Fontos fejezet az oktatás, iskoláink korszerűsítése, felszerelése, ami rövid távon megvalósítható. Ezzel szervesen összekapcsolódik a tömegközlekedés, ami Marosvásárhelyen túlterhelt, túlzsúfolt, lecsökkent járműparkkal, kiszámíthatatlan menetrenddel. Ennek rendbe tétele is fontos hangulatjavító eszköz lesz, akárcsak az iskolabuszok beindítása, ami nagyon sok szülőt fog megkímélni attól, hogy a reggeli forgalomban araszoljon. Sarkalatos kérdés a terelőút megépítése is, hiszen Marosvásárhely jövőre csatlakozik az országos autópálya-hálózathoz, ami azt jelenti, hogy a Kolozsvár felőli bevezető utat, a Dózsa György utat jelentős többletforgalom fogja terhelni, amit ha nem kezelünk rövid távon, még élhetetlenebbé teszi a városi közlekedést. A városban sajnos ma zöldövezet-mészárlás zajlik, ami rontja a levegőminőséget, csökkenti az életteret, és a közhangulatot is negatívan befolyásolja. Ezeket a sarkalatos pontokat fogjuk elsőként rendezni.
– Felkészült arra, hogy átláthatatlan gazdálkodással, adósságállománnyal fog szembesülni a városházán?
– Marosvásárhelyt elhagyott házhoz is hasonlíthatjuk, amiről ma még nem tudjuk, hogy átvétele után a kilincs marad-e a kezünkben, a tető ázik be vagy mit találunk a romhalmazban. Városi leltárt fogunk készíteni a kiadásokról, bevételekről, a város tulajdonában lévő cégek gazdálkodásáról, megállítjuk a pazarlást, és feltérképezzük az adósságállományt. Felülvizsgáljuk a tízezer eurót meghaladó szerződéseket, kielemezve, mennyire reálisak ezek, mi az, amire a városnak szüksége van.
– Túl lehet-e lépni 2020-ban Marosvásárhelyen az etnikai szavazáson? Miként próbálja meggyőzni a román polgárokat, hogy érdemes magyar jelöltre szavazni?
– Megszokhattuk Marosvásárhelyen az elmúlt harminc évben, hogy mesterségesen fenntartották az etnikai szavazás kérdését, főleg a Florea-rendszer volt ebben jártas, részben ennek is köszönhette a túlélését. Ennek a nacionalista politikának az exponenciális képviselője Marius Pașcan, a PMP polgármesterjelöltje, aki ennek az eszköznek a felhasználásával igyekszik szavazatokhoz jutni.
Ebben az értelemben én nem magyar polgármesterjelöltként határozom meg magam, hanem akként, aki változást akar hozni Marosvásárhelyre, esélyt akar adni a városnak, és ezáltal mindkét közösségnek előnyös lesz itt élni.
– Csapat, közösség, város – ám mindennek az alapja a család. Hatgyermekes családapaként mit jelent önnek a családi háttér ebben a politikai versenyben?
– A család, a gyermek mindig kikapcsolódást jelent, az ember otthon elfelejti a problémákat, a gyermekek elárasztanak kérdésekkel. Nyilván nem a politikáról, hiszen ahhoz nem értenek, távol is tartom őket ettől. Nagyon fontos háttér, erőtartalék a nagycsalád, rengeteg örömöt okoz, a városvezetésben is rálátást nyújt, hiszen a gyerekektől is érkeznek visszajelzések, hozzák az ő véleményüket, világlátásukat. Ami nagyon fontos szempont, hiszen csak a személyes hálón keresztül lehet kapcsolata egy 46 éves embernek egy tizenéves korosztállyal.
Ha el akarnak menni tanulni, támogatjuk őket, de legyen egy város, ahova mindig szívesen hazajönnek. Ne elmenekülni akarjanak innen, hanem itt akarjanak családot alapítani, itt akarják leélni az életüket.
• Videó: Székelyhon Tv
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
szóljon hozzá!