Pál Ágoston, a Hargita Megyei Állatorvosi Kamara elnöke szerint a kérődző állatok, főként a juhok megbetegedése esetén gyakori, hogy a gazdák önjelölt állatorvosként elkezdik gyógyszerezni jószágaikat, ami a parazita elleni készítmények felelőtlen használata alkalmával hordozza a legnagyobb veszélyeket.

Azt ugyanis, hogy milyen gyógyszerre és mekkora dózisra van szükség, csak szakember tudja megállapítani. Ha ez nem így történik, a paraziták nem pusztulnak el és tovább fertőznek, esetleg ellenállókká is válnak a készítménnyel szemben.

– magyarázta Pál Ágoston. A megyei állatorvosi kamara elnöke szerint

ugyanis feltételezhető, hogy a fejéssel vagy a jószág levágásával a gazdák nem várnak addig, amíg az adott hatóanyag kiürül az állat szervezetéből. Ez az időszak a fejősállatok esetében 12–28 nap, vágásra szánt jószágok esetében pedig a hatóanyagtól függően akár 60 nap is lehet.

Az idő előtt történő fejéssel vagy az állat levágásával viszont az emberi szervezetbe is bejutnak ezek a készítmények a tej-, illetve húsfogyasztás által.

– fogalmazott az állatorvos. Hozzáfűzte viszont, hogy a tejfeldolgozókban és az engedélyezett vágóhidakon kötelezően bevizsgálják a tejet és a húst, megnézik, tartalmaz-e antibiotikumot vagy parazita elleni szert, illetve szúrópróbaszerűen a tejbegyűjtőknél leadott tejet is bevizsgálják. Ilyen jellegű gondok főként a kisgazdaságokból kikerülő, ellenőrizetlenül forgalmazott tej- és hústermékek esetében fordulhatnak elő – véli a szakember, aki szerint az is problémát jelent, hogy nem léteznek pontos adatok a felelőtlen gyógyszerhasználat mértékéről, és mérni sem lehet a jelenséget.

– számolt be tapasztalatairól egy székelyudvarhelyi juhtartó gazda. Balázs András szerint azonban ez csak a kisgazdaságokra jellemző, ahol nem tartanak sok állatot. Ő mindig állatorvost hív, ha kezelésre szorulnak a jószágai, és állítja, hogy a nagyobb gazdaságok működtetői mind hasonlóan járnak el. Kénytelen ezt megtenni az, aki értékesíti a jószágok húsát vagy a tejet, illetve azok is, akik támogatást kapnak az állattartásra, különben nem kapnak állatorvosi bizonylatot – magyarázta. Ahol viszont nincsenek ilyen jellegű érdekeltségei az állattartónak, inkább mellőzik az állatorvost, beszerzik a gyógyszert, és maguk adagolják a használati utasítás alapján – mondta.

Nincsenek adatai a szakszerűtlen gyógyszerhasználatról a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóságnak sem, nem tudnak adatokat gyűjteni arról, ami hivatalosan nem kerül feljegyzésre. Püsök László, az intézmény szóvivője elmondta, az állatok gyógyítására használt antibiotikumok és a parazita elleni készítmények is receptre kaphatók, viszont nem tartja kizártnak, hogy ezek vény nélkül is beszerezhetők.

Nagyon veszélyes játék ez – vélekedik az állattartásban szükségtelenül vagy szakszerűtlenül alkalmazott gyógyszerhasználatról Tar Gyöngy, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.

– fogalmazott a szakember. Ennek részben az a következménye, hogy a baktérium ellenállóvá válik az antibiotikummal szemben, mely képességet tovább is örökíti, és ha egy ilyen baktérium megfertőzi az embert, nagyon nehéz kikezelni, mert kifogy az ezek ellen hatékony antibiotikumok szertára.

Hivatalos információk ugyan nincsenek róla, de hallani arról, hogy

– mondta Tar Gyöngyi. A megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője szerint az egészségügyi minisztériumnak és a mezőgazdasági szaktárcának közösen indítania kellene egy országos tájékoztató és nevelő jellegű kampányt, hogy véget lehessen vetni a gyógyszerek felelőtlen alkalmazásának az állattartásban.