
A gazdák egy része nem szól az állatorvosnak, ha a betegség felüti a fejét. Illusztráció
Általánossá vált, hogy az állattartó gazdák egy része az állatorvos megkérdezése nélkül gyógyszerezi jószágait, ha azok megbetegszenek – hívta fel a figyelmet a felelőtlen szerhasználatra és annak egészségügyi következményeire a Hargita Megyei Állatorvosi Kamara elnöke. A megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője szerint nagyon veszélyes játék ez.
2017. június 15., 15:252017. június 15., 15:25
Az ember egészségére nézve is aggodalomra ad okot az, hogy
Pál Ágoston, a Hargita Megyei Állatorvosi Kamara elnöke szerint a kérődző állatok, főként a juhok megbetegedése esetén gyakori, hogy a gazdák önjelölt állatorvosként elkezdik gyógyszerezni jószágaikat, ami a parazita elleni készítmények felelőtlen használata alkalmával hordozza a legnagyobb veszélyeket.
Azt ugyanis, hogy milyen gyógyszerre és mekkora dózisra van szükség, csak szakember tudja megállapítani. Ha ez nem így történik, a paraziták nem pusztulnak el és tovább fertőznek, esetleg ellenállókká is válnak a készítménnyel szemben.
– magyarázta Pál Ágoston. A megyei állatorvosi kamara elnöke szerint
ugyanis feltételezhető, hogy a fejéssel vagy a jószág levágásával a gazdák nem várnak addig, amíg az adott hatóanyag kiürül az állat szervezetéből. Ez az időszak a fejősállatok esetében 12–28 nap, vágásra szánt jószágok esetében pedig a hatóanyagtól függően akár 60 nap is lehet.
Az idő előtt történő fejéssel vagy az állat levágásával viszont az emberi szervezetbe is bejutnak ezek a készítmények a tej-, illetve húsfogyasztás által.
– fogalmazott az állatorvos. Hozzáfűzte viszont, hogy a tejfeldolgozókban és az engedélyezett vágóhidakon kötelezően bevizsgálják a tejet és a húst, megnézik, tartalmaz-e antibiotikumot vagy parazita elleni szert, illetve szúrópróbaszerűen a tejbegyűjtőknél leadott tejet is bevizsgálják. Ilyen jellegű gondok főként a kisgazdaságokból kikerülő, ellenőrizetlenül forgalmazott tej- és hústermékek esetében fordulhatnak elő – véli a szakember, aki szerint az is problémát jelent, hogy nem léteznek pontos adatok a felelőtlen gyógyszerhasználat mértékéről, és mérni sem lehet a jelenséget.
– számolt be tapasztalatairól egy székelyudvarhelyi juhtartó gazda. Balázs András szerint azonban ez csak a kisgazdaságokra jellemző, ahol nem tartanak sok állatot. Ő mindig állatorvost hív, ha kezelésre szorulnak a jószágai, és állítja, hogy a nagyobb gazdaságok működtetői mind hasonlóan járnak el. Kénytelen ezt megtenni az, aki értékesíti a jószágok húsát vagy a tejet, illetve azok is, akik támogatást kapnak az állattartásra, különben nem kapnak állatorvosi bizonylatot – magyarázta. Ahol viszont nincsenek ilyen jellegű érdekeltségei az állattartónak, inkább mellőzik az állatorvost, beszerzik a gyógyszert, és maguk adagolják a használati utasítás alapján – mondta.
Nincsenek adatai a szakszerűtlen gyógyszerhasználatról a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóságnak sem, nem tudnak adatokat gyűjteni arról, ami hivatalosan nem kerül feljegyzésre. Püsök László, az intézmény szóvivője elmondta, az állatok gyógyítására használt antibiotikumok és a parazita elleni készítmények is receptre kaphatók, viszont nem tartja kizártnak, hogy ezek vény nélkül is beszerezhetők.
Nagyon veszélyes játék ez – vélekedik az állattartásban szükségtelenül vagy szakszerűtlenül alkalmazott gyógyszerhasználatról Tar Gyöngy, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.
– fogalmazott a szakember. Ennek részben az a következménye, hogy a baktérium ellenállóvá válik az antibiotikummal szemben, mely képességet tovább is örökíti, és ha egy ilyen baktérium megfertőzi az embert, nagyon nehéz kikezelni, mert kifogy az ezek ellen hatékony antibiotikumok szertára.
Hivatalos információk ugyan nincsenek róla, de hallani arról, hogy
– mondta Tar Gyöngyi. A megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője szerint az egészségügyi minisztériumnak és a mezőgazdasági szaktárcának közösen indítania kellene egy országos tájékoztató és nevelő jellegű kampányt, hogy véget lehessen vetni a gyógyszerek felelőtlen alkalmazásának az állattartásban.
Megtartotta szerdán első ülését a Victoria-palotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
Egy 15 éves Temes megyei fiú meggyilkolásával gyanúsítanak egy 21 éves fiatalembert és két kiskorút.
Mintegy 819 ezer lej értékben szabott ki bírságot a Hargita megyei tűzoltóság a tűzvédelmi előírások megszegéséért, továbbá három kereskedelmi egységet be is zárattak múlt év végén, idén pedig egy hargitafürdői panzió esetében is így jártak el.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos idő miatt.
Hetvennyolc éves korában elhunyt Antal István, volt parlamenti képviselő, a Székelyudvarhelyi városi RMDSZ szervezet alapító tagja.
Egy személy meghalt, kettő megsebesült a szerda reggel az A1-es autópályán, a Hunyad megyei Piski (Simeria) közelében történt közúti balesetben, amelyben egy személygépkocsi és egy nyergesvontató ütközött egymásnak.
Ismét mínusz 21 fok alá csökkent a hőmérséklet szerdára virradóan Székelyföldön: Gyergyóalfaluban tizedre pontosan ugyanakkora fagyot mértek, mint pár nappal korábban, Csíkszeredában pedig picivel még hidegebb is volt, mint a hétvégén.
Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
szóljon hozzá!