Vegyes házasságok Romániában: hányan választják a magyar közoktatást?

Csak becslések vannak

Konkrét országos adatok nincsenek arról, hogy a vegyes házasságból származó gyerekeket milyen arányban íratják magyar tagozatra szüleik, hiszen ahhoz számos adatot kellene összekapcsolni: van külön adat arról, hogy kik vannak vegyes házasságban, kiknek vannak gyerekeik, és milyen iskolába járatják, de bonyolítja a helyzetet az, hogy van, aki román óvodába járatja, majd áttér magyar iskolára, vagy csak bizonyos osztályokat jár magyar tagozaton a gyerek. Az RMDSZ oktatásügyekért felelős osztályának becslései szerint a magyar iskolát választó vegyes házasságú szülők aránya úgy 25-30 százalék között mozog, ebben benne vannak azok is, akik részlegesen vagy bizonyos időszakokra, vagy a tanulmányok egészére magyar tagozatra íratják gyerekeiket.

Ez az arány növekedett az elmúlt 30 évben, hiszen 1989 előtt a vegyes házasságból jövő gyerekek mindössze 18-20 százaléka került magyar oktatásba. Székelyföldön feltételezhetően nagyobb ez az arány, abból kiindulva, hogy a vegyes házasságból származó gyerekek 40-50 százalékát magyarnak jegyzik itt be már születésükkor – tájékoztatott Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásügyekben jártas szakembere. Mint elmondta, országosan 32-33 százalék körül mozog a vegyes házasságokból származó magyarnak vallott gyerekek száma, és ez egy nagyon pontos adat, mert amikor a gyerek megszületik, az anyakönyvi kivonat intézésekor a formanyomtatványon meg lehet jelölni a gyerek etnikumát.

Egyezség alapján

Számos kétnyelvű családban döntenek úgy, hogy a gyerekek egy ideig magyar, majd román oktatásban részesülnek. Ilyen döntés született a marosvásárhelyi Gherman Délia családjában is, akinek a gyereke most ötödik osztályos a román tannyelvű Alexandru Papiu Ilarian Főgimnáziumban, de előtte magyar tagozatra járt a Bernády György Általános Iskolába.

– osztotta meg a Székelyhonnal döntésük okát Gherman Délia.

Az anyanyelv nem hiába anyanyelv

Curticăpean Réka marosvásárhelyi óvónő szintén vegyes házasságban él, és mindkét gyereküket magyar iskolába íratták, egyszerű oknál fogva: a kezdetektől mindkét nyelven beszélnek a gyerekekkel, és számukra az a természetes, hogy mindkét nyelven helyesen beszéljenek és írjanak a lányok. „Azért döntöttünk így, mert szerintem nem hiába hívják anyanyelvnek az anyanyelvet. Ez a természetes, amit minden gyereknek ismernie kell, helyesen beszélnie és írnia elsősorban, és aztán jöhet a többi. Ez az alap. Románul tanulnak a magyar tagozaton is, de fordítva nem. Ugyanakkor többet veszített volna, mint amennyit esetleg nyert volna. Gondolok itt a gazdag népi gyerekjáték-, népdal-, népmesegyűjteményre, amiről lemaradtak volna, ha román tagozatra járnak óvodába” – fogalmazta meg véleményét a marosvásárhelyi édesanya.