
1989 előtt a vegyes házasságban született gyerekek 18-20 százaléka került magyar oktatásba, ma mintegy 25-30 százalék közötti ez az arány
Fotó: Gecse Noémi
Románia szinten a magyar–román vegyes házasságokból született gyerekek mintegy egyharmadát vallják hivatalosan magyar etnikumúnak szüleik, a többit románként jegyeztetik be. Alig két héttel az iskolai beiratkozások kezdete előtt arra voltunk kíváncsiak, milyen arányban választják a vegyes házasságban élő szülők a magyar tagozatot kétnyelvű gyerekeik számára. De ami talán a számoknál is fontosabb, mi motiválja őket döntéseikben?
2021. február 27., 21:502021. február 27., 21:50
A legtöbb erdélyi családban nem is kérdés, hogy az iskola melyik tagozatára íratják be a hat év körüli gyerekeket, ám az iskolaválasztás már nem olyan egyértelmű a román–magyar vegyes házasságban élők esetében. Sok függ attól is, hogy a pár milyen etnikumhoz tartozónak vallja gyerekét az anyakönyvvezető előtt.
Számít, hogy az ország melyik megyéjében élnek, hiszen nagy a különbség a szórványmegyékben, illetve ott, ahol a tömbmagyarság él. Kiss Tamás és Barna Gergő szociológusok Erdélyi magyar népesedés a XXI. század első évtizedében című, 2011-es népszámlálási tanulmányából kiderül, Székelyföldön 4,3 százalék a vegyes házasságot kötők aránya, Dél-Erdélyben ez 44,2 százalék, a Bánságban pedig meghaladja az 50 százalékot is. A tanulmány szerint 2002-ben Romániában összességében a vegyes családok csupán 32,3 százalékában regisztrálták a gyermekeket magyar nemzetiségűként, Maros megyében a vegyes párok 35,6 százaléka jegyeztette magyarnak gyerekét. A magyar többségű székelyföldi megyékben – Hargita és Kovászna – az etnikai szocializáció kiegyenlítettebb, vagyis a gyermekek mintegy felét regisztrálták magyarként, illetve románként. Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásügyekért felelős ügyvezető alelnöke fontos tényre világított rá:
Konkrét országos adatok nincsenek arról, hogy a vegyes házasságból származó gyerekeket milyen arányban íratják magyar tagozatra szüleik, hiszen ahhoz számos adatot kellene összekapcsolni: van külön adat arról, hogy kik vannak vegyes házasságban, kiknek vannak gyerekeik, és milyen iskolába járatják, de bonyolítja a helyzetet az, hogy van, aki román óvodába járatja, majd áttér magyar iskolára, vagy csak bizonyos osztályokat jár magyar tagozaton a gyerek. Az RMDSZ oktatásügyekért felelős osztályának becslései szerint a magyar iskolát választó vegyes házasságú szülők aránya úgy 25-30 százalék között mozog, ebben benne vannak azok is, akik részlegesen vagy bizonyos időszakokra, vagy a tanulmányok egészére magyar tagozatra íratják gyerekeiket.
Ez az arány növekedett az elmúlt 30 évben, hiszen 1989 előtt a vegyes házasságból jövő gyerekek mindössze 18-20 százaléka került magyar oktatásba. Székelyföldön feltételezhetően nagyobb ez az arány, abból kiindulva, hogy a vegyes házasságból származó gyerekek 40-50 százalékát magyarnak jegyzik itt be már születésükkor – tájékoztatott Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásügyekben jártas szakembere. Mint elmondta, országosan 32-33 százalék körül mozog a vegyes házasságokból származó magyarnak vallott gyerekek száma, és ez egy nagyon pontos adat, mert amikor a gyerek megszületik, az anyakönyvi kivonat intézésekor a formanyomtatványon meg lehet jelölni a gyerek etnikumát.
Számos kétnyelvű családban döntenek úgy, hogy a gyerekek egy ideig magyar, majd román oktatásban részesülnek. Ilyen döntés született a marosvásárhelyi Gherman Délia családjában is, akinek a gyereke most ötödik osztályos a román tannyelvű Alexandru Papiu Ilarian Főgimnáziumban, de előtte magyar tagozatra járt a Bernády György Általános Iskolába.
– osztotta meg a Székelyhonnal döntésük okát Gherman Délia.
Curticăpean Réka marosvásárhelyi óvónő szintén vegyes házasságban él, és mindkét gyereküket magyar iskolába íratták, egyszerű oknál fogva: a kezdetektől mindkét nyelven beszélnek a gyerekekkel, és számukra az a természetes, hogy mindkét nyelven helyesen beszéljenek és írjanak a lányok. „Azért döntöttünk így, mert szerintem nem hiába hívják anyanyelvnek az anyanyelvet. Ez a természetes, amit minden gyereknek ismernie kell, helyesen beszélnie és írnia elsősorban, és aztán jöhet a többi. Ez az alap. Románul tanulnak a magyar tagozaton is, de fordítva nem. Ugyanakkor többet veszített volna, mint amennyit esetleg nyert volna. Gondolok itt a gazdag népi gyerekjáték-, népdal-, népmesegyűjteményre, amiről lemaradtak volna, ha román tagozatra járnak óvodába” – fogalmazta meg véleményét a marosvásárhelyi édesanya.
Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.
A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.
Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Szerdai rendkívüli ülésen a képviselőház azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
4 hozzászólás