
Kivéreztetett szigorítás. Még alkalmazásba sem lépett, máris módosítják a sertéstartásra és értékesítésre vonatkozó új törvényt. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Megszigorította az állam a sertéstartásra és forgalmazásra vonatkozó törvényt, ám a gazdák reakciója miatt a mezőgazdasági miniszter szinte rögtön, lényegében még az új rendelkezések alkalmazása előtt enyhítéseket ígért a háztáji sertéstartóknak. Az új szabályozások – amelyek bevezetésével a sertéspestis terjedését szeretnék megfékezni – a korábbiaknál jóval szigorúbb feltételekhez kötik az értékesítésre szánt sertések tartását. A változásokról a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetőjétől érdeklődtünk.
2023. november 07., 21:012023. november 07., 21:01
A parlament által májusban elfogadott, a sertéstartást szabályozó törvénytervezet alkalmazásához szükséges két szakhatósági rendelet október második felében jelent meg, ám az értékesítésre szánt sertések tartását szigorú feltételekhez kötő új előírások akkora felzúdulást keltettek a kisgazdák körében, hogy a mezőgazdasági miniszter hétfői bejelentésében
Az új előírások jóval szigorúbbak a korábbiaknál, lényegében csak akkor teszik lehetővé a háztáji körülmények között tartott disznók értékesítését, ha a gazdák egy sor előírásnak eleget tesznek.
Így lényegében nem lesz kifizetődő a saját fogyasztásra szánt sertések mellett egy-két, eladásra szánt példányt is felnevelni a karácsonyi időszakra, és a kisvágóhidak sem tudják majd felvásárolni ezeket,
legfőképpen azért, hogy megfékezzék a sertéspestis terjedését – tudtuk meg István Róberttől, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetőjétől.
Bevinni lehet – például a felnevelésre megvásárolt malacokat –, de elszállítani onnan nem – egyszerűsítette le az új szabályozásnak a háztáji sertéstartásra vonatkozó részét a szakhatóság vezetője.
„Minden faluban van egy-két gazda, aki kocákat tart, és az emberek tőlük veszik a malacokat. Eddig is voltak, csak nem voltak engedélyezettek. Ezekkel kell mi szóba álljunk, és megértessük velük, hogy
és akkor meg lesz engedve nekik, hogy eladják a malacokat úgy, mint eddig” – magyarázta István Róbert.
Ezeknek a gazdáknak az állatai fülszámozva voltak, majd az állatorvostól kiváltották a „mozgatáshoz” szükséges dokumentumot, így tudták értékesíteni állataikat. „Volt is mozgás, de ez egyirányúvá válik” – fűzte hozzá a szakhatóság igazgatója.
Azok a sertéstartó gazdák, akik a jövőben értékesíteni is szeretnék az állataikat, be kell jegyeztessék gazdaságukat az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóságnál (ANSVSA). Ehhez
– például egyéni vagy családi vállalkozással –, de a szakhatóságnál már dolgoznak azon a szabályozáson, ami lehetővé teszi a természetes személyek számára is a bejegyeztetést.
A bejegyeztetést egy kérés benyújtásával kezdeményezhetik a gazdák a szakhatóságnál. „A szakembereink felmérik a gazdaságot, amely a minimális biológiai biztonsági előírásoknak meg kell feleljen. Éspedig:
az ólban csak sertéseket lehet tartani,
be kell legyen kerítve úgy, hogy oda kintről állatok ne tudjanak bejutni – mint amilyen a székely portán a hátsó udvar.
Az ólhoz el kell legyen vezetve a víz, egy kis helyiségbe, ahol a gazda megmoshatja a kezét és megtisztíthatja lábbelijét, és ahol tárolhatja a ruhát, például azt a köpenyt, amiben dolgozik a sertésekkel”
– sorolta fel a minimálisan betartandó feltételeket István Róbert, arra is kitérve, hogy az egyéni és családi vállalkozások tevékenységi kódjai közt szerepelnie kell a sertéstartásra vonatkozó CAEN-kódnak. Minél nagyobb a gazdaság, annál szigorúbb feltételeknek kell megfeleljen: a szabadon tartott ősfajtákat tenyésztő farmokat például dupla kerítéssel kell körülhatárolni.
„Már tárgyaltunk azokkal a gazdákkal, és már megkezdtük a farmok felértékelését, amelyek be vannak jegyeztetve nálunk. Nagy, engedélyezett farm nincs a megyében, de már folyamatban van kettő létrehozása. A bejegyeztetett farmok működtetőivel már szóba álltunk, kettő esetében már a helyszínen is jártunk és a többihez is kimegyünk.
biztos megtaláljuk a megfelelő megoldást” – tanácsolta István Róbert, megemlítve azt is, hogy a körorvosok számára kedden tartottak felkészítőt a témában.
A kisvágóhidakat állítja a legnagyobb nehézségek elé az új törvény, azok ugyanis a portákról, azaz a kisgazdaságoktól vásárolták fel a sertéseket, a jövőben viszont már csak bejegyezett egységektől szerezhetik be az állatokat.
A változásokról azonban már egyeztetett a kisvágóhidak működtetőivel a szakhatóság, illetve már folyamatban van olyan gazdafórumok megszervezése is, ahol a vágópontokat sertésekkel ellátó állattenyésztőkkel egyeztetnek majd a témában – tájékoztatott a megyei állategészségügyi igazgatóság vezetője. István Róbert ugyanakkor arról is beszámolt, hogy
így – miután leellenőrizte farmjaikat a szakhatóság – az egyesületen keresztül értékesíthetik állataikat. Karcfalva környékén már vannak is ilyen törekvések.
Az új, szigorú előírások felzúdulást váltottak ki a kis sertéstartó gazdaságokat fenntartó gazdák körében, leginkább azok kifogásolták az új szabályozást, akik a karácsony környéki disznóvágási szezonban szerették volna értékesíteni állataikat. Az elégedetlenségek miatt hétfőn Florin Barbu mezőgazdasági miniszter bejelentette, hogy módosítani fogják az állategészségügyi szakhatóságnak a sertéstartásra vonatkozó szabályozását, és
A tárcavezető által összehívott sürgős egyeztetés után nem sokkal az ANSVSA közzé is tett egy közleményt arról, hogy a szakhatóság támogatja a sertéstartás romániai hagyományát, később pedig egy módosítástervezetet is közzétettek honlapjukon, amely a fentebb taglaltnál lényegesen enyhébb feltételek teljesítését követeli meg az értékesítésre szánt, háztáji körülmények közt tartott sertések tulajdonosaitól.
Amint a rendelet érvénybe lép, majdnem ugyanazoknak a kritériumoknak a teljesítésével értékesíthetik disznóikat a gazdák, mint eddig. Azt
Az eddigiekhez képest azonban újdonság az, hogy a háztáji körülmények közt levágott disznók húsa csak akkor értékesíthető, ha a vágás előtt az állatot megvizsgálta egy állatorvos és kitöltötte a vizsgálati űrlapot, amely alapján ellenőrizhető az állat egészségi állapota. A sertésnek ugyanakkor szerepelnie kell az országos állatazonosító nyilvántartásban is.
A szűrés nem csak papíron vagy „gyönyörűen csomagolt” programokban történik – jelentette ki Alexandru Rogobete miniszter pénteken.
Középkorú férfira támadt rá egy medve pénteken délután a patakfalvi házának kertjében – az áldozatot kórházba szállították, a nagyvadat pedig kisvártatva kilőtték.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Teljes megújulás előtt áll Gyergyószentmiklóson a Virág negyed déli része, ehhez azonban le kell bontani az engedély nélkül épített garázsokat. A tulajdonosoknak május végéig fel kell szabadítaniuk az elfoglalt közterületeket.
A kormány pénteki ülésén jóváhagyta a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosítását, amely szerint az eredetileg 2026. január elsejei hatállyal beütemezett intézkedéseket a törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.
„1,5 millió euró értékű uniós támogatást nyertünk a csittszentiváni iskola fejlesztésére” – jelentette be közösségi oldalán Mezőpanit polgármestere, Bodó Előd Barna.
A kormány pénteken elfogadta a régi épületekre vonatkozó helyi adók, valamint a fogyatékkal élők által fizetendő helyi adók és bizonyos illetékek csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
Bővítette egészségügyi szolgáltatásait a csíkszeredai Multimed klinika azáltal, hogy a nemzetközi Affidea-klinikahálózat romániai csoportjának részévé vált. Az így újjászületett csíkszeredai klinikának avatóünnepségét pénteken tartották.
Összeomlott az 1784-ben épült, Szent György és Szent Miklós tiszteletére felszentelt ortodox fatemplom a Hargita megyei Székelyandrásfalva községhez tartozó Újlakon. Ezzel nem csupán egy épület dőlt össze, hanem egy műemlék is odaveszett.
Több mint hatvan házkutatást tartottak és hat embert őrizetbe vettek egy olyan adócsalási ügyben, amely a gyanú szerint építkezési cégeket érint, és Hargita, illetve Maros megyében is vizsgálatokat folytatnak.
szóljon hozzá!