
Több tízezer családot érint hátrányosan a kényszervakáció, hiszen nem mindenki tudja megoldani a gyerekfelügyeletet, és juttatás sem jár vakáció idejére a szülőnek
Fotó: Haáz Vince
A Magyar Szülők Szövetségének képviselői szerint a kormány és a tanügyminisztérium nem meri felvállalni, hogy bezárja a tanintézményeket a vírus miatt, ezért egy olyan csapdahelyzetet állít, amelyben a diákok és szülők maguk mondják ki, hogy inkább legyen online tanítás, mint kényszervakáció és a tanév meghosszabbítása. A szülők és diákok tiltakozása után szerdán a miniszter módosított a tanévszerkezettel kapcsolatos javaslatain.
2021. március 24., 21:532021. március 24., 21:53
Tiltakozó nyilatkozatot adott át a Szülői Szervezetek Országos Szövetsége és a Magyar Szülők Szövetsége Románia tanügyminiszterének, amelyben határozottan kiállnak a tanév szerkezetének miniszteri rendelettel való módosítása ellen.

Gyakorlatilag két hetet tesznek át a nyári vakációból a tavaszi szünidőre, így az idei tanév július 2-án ér majd véget a tervezett június 18-a helyett – jelentette be kedden késő este Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter.
Kedden este ugyanis Sorin Cîmpeanu miniszter közölte, a tavaszi szünet meghosszabbítását helyezi kilátásba úgy, hogy a vakáció a nyugati kereszténység húsvéti ünnepétől az ortodox húsvétig, vagyis április 2-től május 4-ig tartson. A tanév szerkezetének megváltoztatása a nyolcadikosok képességvizsgáinak és a középiskolás felvételik időpontjának átütemezését is maga után vonta volna a keddi bejelentés szerint.

A tervezett két hét helyett csak egy héttel hosszabbítaná meg a második félévet Sorin Cimpeanu oktatási miniszter. A tárcavezető elmondása szerint nyitott a diákok érdekeit szolgáló javaslatokra, miután kedden bejelentette a tanév szerkezetének a megváltoztatását.
A szülők és diákok képviseleteinek tiltakozása nyomán azonban más javaslattal állt elő a miniszter szerdán:
Az Edupedu.ro oktatási szakportálnak adott szerdai interjújában a miniszter kifejtette, csütörtökre hívta össze a szülői- és diákszervezetek képviselőit konzultálás céljából.
A Szülői Szervezetek Országos Szövetsége megdöbbenéssel értesült a sajtóból az oktatási minisztérium határozatáról, amelyet úgy hoztak meg, hogy a szociális párbeszédben részt vevő partnerekkel előzetesen nem egyeztettek, pedig azt az oktatási törvény 80-as cikkelye előírja azt – olvasható a szülők képviseletének nyilatkozatában.
– írták a szülők a beadványukban. Megjegyzik, a két héttel meghosszabbított tavaszi szünet kiesést okoz az oktatási folyamatban, a tanárok felzárkóztató tevékenységére vonatkozó terveit is felforgatja.
A Magyar Szülők Szövetsége is furcsállja a hirtelen tett miniszteri bejelentést, hiszen eddig működött a kreatív kommunikáció a döntéshozók és a civil szervezetek között.
– fogalmazta meg Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke. „Az a mód, ahogy tették mindezt törvénytelen és alkotmányellenes, nehéz, logikátlan és veszélyes helyzetbe hozza a szülőt és diákot.
– sorolta a szülői szövetség elnöke a lehetőségeket, amelyekkel élhetnek, hogy megakadályozzák a bejelentésbe foglaltak megvalósulását.
A magyar szülők képviselője arról értesült, hogy a miniszteri bejelentés egy hosszabb, kormányon és minisztériumon belüli egyeztetésnek az eredménye, nem pedig hirtelen tett nyilatkozat volt. „Az kezd körvonalazódni a Magyar Szülők Szövetségében, hogy ez egy csapdahelyzet. Mi, a civil szervezetek voltunk azok, akik kiharcoltuk, hogy a vizsgára álló évfolyamok jelenléti oktatásban tudjanak részt venni.
Ez egy kommunikációs csapdahelyzet, erre annyit tudunk reagálni, hogy mi mindig is kommunikációs és kreatív partnerei voltunk a közoktatásnak, és ezután is azok kívánunk maradni, azt kérjük, hogy tekintsenek most is annak, ne nézzenek ostobának” – fogalmazta meg lapunknak a szervezet álláspontját Csíky Csengele.
Novák Csaba Zoltán oktatásügyekért felelős szenátor kérdésünkre kifejtette, ezek a döntések nem a parlamentben születnek, hanem a minisztériumban, és
Az RMDSZ politikusa valószínűnek tartja, hogy a járványügyi szakemberekkel konzultáltak a tanügyminisztériumban, és azt próbálják elérni, hogy a várhatóan áprilisra tetőző fertőzéseket mérsékeljék.
– véli Novák Csaba Zoltán. Hozzátette, indokoltnak látta volna, hogy a munkaügyi miniszterrel közösen tegyék ezt a bejelentést, és térjenek ki benne arra is, hogy a családok mire számíthatnak, mert egyértelmű, hogy
Amennyiben sürgősségi kormányrendeletként jelenik meg, és bekerül a parlamentbe, akkor van lehetőség módosítani, finomítani, de a miniszteri rendeleteken nem lehet, mert az a minisztérium hatáskörébe tartozik – mutatott rá a szenátor.
A Maros Megyei Tanács szeptemberi ülésén az egészségügy, a szociális ellátás és a kultúra területét érintő fontos döntéseket hozott, és több megyei intézmény költségvetését is kiegészítette.
Több mint 4,2 millió lej értékben szabott ki bírságot a szeptember 21-25. közötti ellenőrzései során az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Februárban szűnt meg a Csejdet és Tófalvát Marosvásárhellyel összekötő buszjárat, és bár most sokan hiányolják, korábban kevesen vették igénybe a csejdi buszjáratot. Körvonalazódik a megoldás, de a bürokrácia miatt ez jócskán elhúzódhat.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is döntöttek arról, hogy kik lennének a minisztereik a Siegfried Mureșan által vezetett kormányban.
Az előválogatás során 1003 filmet nézett meg az előzsűri, amely 44 alkotást választott be az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál nemzetközi versenyprogramjába.
Rendhagyó megemlékezést és lovas napot tartanak szeptember 26-án, szombaton a bekecsi csata 110. évfordulója tiszteletére.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) tájékoztatása szerint az egészségbiztosítások informatikai platformja (PIAS) pénteken 22 órától 2026. szeptember 28-án, hétfőn 2 óráig nem lesz elérhető.
Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a törvényt, amely eltörli annak lehetőségét, hogy a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezzenek a kilencedik osztályba lépőknek.
Tavaly 8716 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 655 lejjel, azaz 8,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2024-hez képest 307 lejjel (6,2 százalékkal) 5266 lejre nőtt 2025-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!