
Fotó: Gábos Albin
Pro Patriae et libertate II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának emlékére 1704–2019 címmel tárlat nyílt kedd este a Csíki Székely Múzeumban. A történelmi vándorkiállításon többek között korabeli viseletmásolatokat, fegyverek reprodukcióit, valamint Rákóczi életét bemutató pannókat és kisfilmet tekinthetnek meg az érdeklődők.
2020. január 21., 21:172020. január 21., 21:17
Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója házigazdaként fogadta a II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem életét és szabadságharcát bemutató kiállítás megnyitóján a résztvevőket. Mint mondta, a 2019-es esztendőt a Magyar Országgyűlés II. Rákóczi Ferenc-emlékévnek nyilvánította, így ebből az alkalomból állították össze a történelmi tárlatot, amelyet Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, a Csíki Székely Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum együttműködésével Csíkszeredába is elhoztak.
Fotó: Gábos Albin
A keddi tárlatmegnyitón szintén házigazdaként szólalt fel Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, aki arról beszélt, hogy
Ezt a lehetőséget pedig úgymond kivívták, hogy a csíkiak is részesülhessenek azokban a kulturális értékekben, mint a magyarországi polgártársaik.
Lukács Bence Ákos, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja beszédében II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelmet a kiemelkedő történelmi személyiségek közé sorolta, aki hatással volt és van a mai napig is a magyar kultúrára. A szabadságharcost három szóval jellemezte: vallásosság, hősiesség, és hazaszeretet. Felszólalását követően Szuromi Kristóf, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa, történész mutatta be a tárlatot, rövid történelmi ismertetővel kiegészítve.
Fotó: Gábos Albin
A kiállítás anyagát egyébként két teremben helyezték el, az első teremben négy pannón követhető az erdélyi fejedelem élete és a szabadságharc története, illetve a második teremben korabeli viseletmásolatok és fegyverreprodukciók láthatóak, ugyanakkor egy kisfilmet is meg lehet nézni a tárlathoz kapcsolódóan.
Fotó: Gábos Albin
Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc (1676– 1735) magyar főnemes, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, erdélyi fejedelem, birodalmi herceg. Erdélyi fejedelemmé 1704-ben Gyulafehérvárott választották, és így ő volt az utolsó, aki betöltötte ezt a tisztséget. Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, amelyben a teljes állami függetlenséget kívánta visszaszerezni a Habsburg Birodalomtól. E célnak megfelelően választották Erdély és Magyarország fejedelmévé, aminek tökéletesen megfelelt, mivel Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem leszármazottja volt, azonkívül dédapja és nagyapja, I. Rákóczi György és II. Rákóczi György, továbbá apja I. Rákóczi Ferenc is erdélyi fejedelem volt. Szabadságharca azonban nem érte el a kívánt eredményt.
A magyarság szemében ma is tiszta lelkű és becsületes vezetőként él tovább, mivel a szatmári békekötés után a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, és végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett. A szabadságharcot lezáró szatmári béke, a bukás ellenére is kompromisszummal zárult, amely megakadályozta Magyarország beolvadását a Habsburg Birodalomba, és a rendi alkotmány, ha látszólagosan is de fennmaradt 1848-ig – olvasható a Wikipédia szabad enciklopédiában.
Továbbra is vizsgálja annak a 13 éves fiúnak az ügyét a Beszterce-Naszód megyei gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), aki október 19-én késsel megsebesített egy tanárnőt és két diákot egy besztercei iskolában.
A bíróságon kéri a marosvásárhelyi Kárpátok sétányára tervezett Maros-híd megépítésének felfüggesztését egy határozott lakó, legalábbis ezt mondta a kedd esti lakossági fórumon, ahol sok érdekes dolgot hangzott el, viszonylag civilizált hangnemben.
Iktatták a bukaresti ítélőtáblánál a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezését, amellyel megtámadta a Călin Georgescu előzetes letartóztatásának meghosszabbítását elutasító törvényszéki végzést.
Az RMDSZ semmiféle adóemelést nem támogat, mert a lakosság és a gazdaság már nem bír el újabb terheket – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Romániának szüksége van közigazgatási reformra, de azt alaposan át kell gondolni és elő kell készíteni – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor.
A Marosvásárhelyi Ítélőtábla részben megváltoztatta a Maros Megyei Törvényszék korábbi döntését, és jogerősen elrendelte a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál történt tragédia nyomán indult per elsőfokú tárgyalásának elkezdését.
Románia lakóhely szerint nyilvántartott népessége 21,558 millió fő volt 2026. július 1-jén, 0,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
A betegek biztonsága és az egészségügyi szolgáltatások működése nem rendelhető alá a megszorítási céloknak – jelentette ki kedden Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
71 éves korában elhunyt Gyöngyössy János történeti grafikus, illusztrátor, a Legendárium Szőr Manójának „megformálója”, aki az utóbbi időben a szejkefürdői Mini Erdély Park masinisztájaként is tevékenykedett.
Románia továbbra is elkötelezett a Moldovai Köztársaság támogatása mellett, mind a biztonság és a stabilitás megerősítése, mind a gazdasági fejlődés terén.
szóljon hozzá!