
Fotó: Gábos Albin
Pro Patriae et libertate II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának emlékére 1704–2019 címmel tárlat nyílt kedd este a Csíki Székely Múzeumban. A történelmi vándorkiállításon többek között korabeli viseletmásolatokat, fegyverek reprodukcióit, valamint Rákóczi életét bemutató pannókat és kisfilmet tekinthetnek meg az érdeklődők.
2020. január 21., 21:172020. január 21., 21:17
Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója házigazdaként fogadta a II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem életét és szabadságharcát bemutató kiállítás megnyitóján a résztvevőket. Mint mondta, a 2019-es esztendőt a Magyar Országgyűlés II. Rákóczi Ferenc-emlékévnek nyilvánította, így ebből az alkalomból állították össze a történelmi tárlatot, amelyet Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, a Csíki Székely Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum együttműködésével Csíkszeredába is elhoztak.
Fotó: Gábos Albin
A keddi tárlatmegnyitón szintén házigazdaként szólalt fel Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, aki arról beszélt, hogy
Ezt a lehetőséget pedig úgymond kivívták, hogy a csíkiak is részesülhessenek azokban a kulturális értékekben, mint a magyarországi polgártársaik.
Lukács Bence Ákos, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja beszédében II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelmet a kiemelkedő történelmi személyiségek közé sorolta, aki hatással volt és van a mai napig is a magyar kultúrára. A szabadságharcost három szóval jellemezte: vallásosság, hősiesség, és hazaszeretet. Felszólalását követően Szuromi Kristóf, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa, történész mutatta be a tárlatot, rövid történelmi ismertetővel kiegészítve.
Fotó: Gábos Albin
A kiállítás anyagát egyébként két teremben helyezték el, az első teremben négy pannón követhető az erdélyi fejedelem élete és a szabadságharc története, illetve a második teremben korabeli viseletmásolatok és fegyverreprodukciók láthatóak, ugyanakkor egy kisfilmet is meg lehet nézni a tárlathoz kapcsolódóan.
Fotó: Gábos Albin
Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc (1676– 1735) magyar főnemes, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, erdélyi fejedelem, birodalmi herceg. Erdélyi fejedelemmé 1704-ben Gyulafehérvárott választották, és így ő volt az utolsó, aki betöltötte ezt a tisztséget. Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, amelyben a teljes állami függetlenséget kívánta visszaszerezni a Habsburg Birodalomtól. E célnak megfelelően választották Erdély és Magyarország fejedelmévé, aminek tökéletesen megfelelt, mivel Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem leszármazottja volt, azonkívül dédapja és nagyapja, I. Rákóczi György és II. Rákóczi György, továbbá apja I. Rákóczi Ferenc is erdélyi fejedelem volt. Szabadságharca azonban nem érte el a kívánt eredményt.
A magyarság szemében ma is tiszta lelkű és becsületes vezetőként él tovább, mivel a szatmári békekötés után a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, és végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett. A szabadságharcot lezáró szatmári béke, a bukás ellenére is kompromisszummal zárult, amely megakadályozta Magyarország beolvadását a Habsburg Birodalomba, és a rendi alkotmány, ha látszólagosan is de fennmaradt 1848-ig – olvasható a Wikipédia szabad enciklopédiában.
Az egyedül élő idősek mellett egyre több „jóakaró” jelenik meg, aki kihasználja, kifosztja őket – figyelmeztet Csata Éva, a HIFA Egyesület elnöke, aki nyílt levélben fordult a külföldön élőkhöz, kérve, figyeljenek jobban oda itthon lévő szeretteikre.
Fagypont alá esett a hőmérséklet péntekre virradóan az Omu-csúcson, ahol csütörtökön fehérbe is borult a táj. Pedig még napokkal ezelőtt az elviselhetetlen kánikulára panaszkodtunk...
Halálra gázolt a vonat pénteken a medgyesi állomáson egy 70 éves férfit.
Súlyos incidens történt péntek reggel a Ryanair Thesszalonikiből a németországi Memmingenbe tartó járatán: a felszállást követően betört a repülőgép egyik ablaka, a kialakult helyzet miatt pedig megsérült egy utas.
Románia az év első felében már biztosította az idei állami hiteligény 49 százalékát – közölte pénteken Facebook-bejegyzésében Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter.
Románia lakónépessége 2080-ra 15,633 millió főre csökkenhet a 2025. január 1-jén nyilvántartott 19,043 millióról – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb népesség-előreszámításából.
Az utcán maradhat a szemét Marosvásárhelyen, miután a prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon az önkormányzat szemétszolgáltatásra vonatkozó határozatát. A városmenedzser szerint egyelőre nincs gond.
Idén májusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
szóljon hozzá!