
Fotó: Gábos Albin
Pro Patriae et libertate II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának emlékére 1704–2019 címmel tárlat nyílt kedd este a Csíki Székely Múzeumban. A történelmi vándorkiállításon többek között korabeli viseletmásolatokat, fegyverek reprodukcióit, valamint Rákóczi életét bemutató pannókat és kisfilmet tekinthetnek meg az érdeklődők.
2020. január 21., 21:172020. január 21., 21:17
Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója házigazdaként fogadta a II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem életét és szabadságharcát bemutató kiállítás megnyitóján a résztvevőket. Mint mondta, a 2019-es esztendőt a Magyar Országgyűlés II. Rákóczi Ferenc-emlékévnek nyilvánította, így ebből az alkalomból állították össze a történelmi tárlatot, amelyet Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, a Csíki Székely Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum együttműködésével Csíkszeredába is elhoztak.
Fotó: Gábos Albin
A keddi tárlatmegnyitón szintén házigazdaként szólalt fel Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, aki arról beszélt, hogy
Ezt a lehetőséget pedig úgymond kivívták, hogy a csíkiak is részesülhessenek azokban a kulturális értékekben, mint a magyarországi polgártársaik.
Lukács Bence Ákos, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja beszédében II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelmet a kiemelkedő történelmi személyiségek közé sorolta, aki hatással volt és van a mai napig is a magyar kultúrára. A szabadságharcost három szóval jellemezte: vallásosság, hősiesség, és hazaszeretet. Felszólalását követően Szuromi Kristóf, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa, történész mutatta be a tárlatot, rövid történelmi ismertetővel kiegészítve.
Fotó: Gábos Albin
A kiállítás anyagát egyébként két teremben helyezték el, az első teremben négy pannón követhető az erdélyi fejedelem élete és a szabadságharc története, illetve a második teremben korabeli viseletmásolatok és fegyverreprodukciók láthatóak, ugyanakkor egy kisfilmet is meg lehet nézni a tárlathoz kapcsolódóan.
Fotó: Gábos Albin
Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc (1676– 1735) magyar főnemes, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, erdélyi fejedelem, birodalmi herceg. Erdélyi fejedelemmé 1704-ben Gyulafehérvárott választották, és így ő volt az utolsó, aki betöltötte ezt a tisztséget. Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, amelyben a teljes állami függetlenséget kívánta visszaszerezni a Habsburg Birodalomtól. E célnak megfelelően választották Erdély és Magyarország fejedelmévé, aminek tökéletesen megfelelt, mivel Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem leszármazottja volt, azonkívül dédapja és nagyapja, I. Rákóczi György és II. Rákóczi György, továbbá apja I. Rákóczi Ferenc is erdélyi fejedelem volt. Szabadságharca azonban nem érte el a kívánt eredményt.
A magyarság szemében ma is tiszta lelkű és becsületes vezetőként él tovább, mivel a szatmári békekötés után a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, és végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett. A szabadságharcot lezáró szatmári béke, a bukás ellenére is kompromisszummal zárult, amely megakadályozta Magyarország beolvadását a Habsburg Birodalomba, és a rendi alkotmány, ha látszólagosan is de fennmaradt 1848-ig – olvasható a Wikipédia szabad enciklopédiában.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
Szívecskéket formázó kezek, lobogó zászlók, könnyek, mosolyok, kézfogások, kiabálások, énekszó, himnusz, megörökített pillanatok – ezeket tapasztaltuk az összenemzeti zarándokvonat sepsiszentgyörgyi fogadásán.
szóljon hozzá!