
Fotó: Freepik
Már évek óta ismétlődő tendencia, főként az erdélyi magyar diákság körében, hogy a középiskolát elvégző tanulók közel fele az oktatási rendszer peremére szorul, és időszakosan, vagy akár végzetesen megreked a képességfelmérők megdönthetetlennek vélt kapui előtt.
2024. március 27., 10:002024. március 27., 10:00
2024. március 27., 10:592024. március 27., 10:59
Az Oktatási Minisztérium közzétette a 2024-es próbaérettségi eredményeit. Országos szinten a 12. osztályosok közel 40 százaléka nem érte el az 5-ös osztályzatot román nyelv és irodalomból.
Már évek óta ismétlődő tendencia, főként az erdélyi magyar diákság körében, hogy a középiskolát elvégző tanulók közel fele az oktatási rendszer peremére szorul, és időszakosan, vagy akár végzetesen megreked a képességfelmérők megdönthetetlennek vélt kapui előtt.
Jelen cikkünkben nem a kétségbeejtő átmenési arány okait vagy a romániai oktatási rendszer hiányosságait próbáljuk megfejteni – számtalanszor olvashattunk már ezen témakörben született írásokról –, hanem valamelyest tudomásul véve a problémát,
A jelen gazdasági helyzetben számos olyan alternatív továbbtanulási lehetőség létezik, amely sok éven át, aránylag a megtűrt kategóriát képviselte. Az érettségi/felvételi eredmények közlését követően a végzős diákok előtt csupán két opciónak volt létjogosultsága:
Amennyiben a csillagok állása szerencsés, az illető diák jó tanuló volt és/vagy adott a megfelelő anyagi és szociális háttér, ami biztosíthatja egy felsőoktatási intézményben történő továbbtanulás lehetőségét, annak a következő lépcsőfok az egyetem;
VAGY
A sokkoló bukás, ami automatikusan a munkaerőpiacra kényszerítette az illető fiatal felnőttet, megfelelő szakképesítés és mindenfajta munkatapasztalat nélkül.
Lássuk be, hogy habár folyton arról hallunk, hogy az egész országban tomból a munkaerőhiány,
A kilátások jelen esetben igen elszomorítóak, még akkor is ha az illető személy amúgy fogékony és kellő érdeklődést mutatna a kiszemelt munkára, valamint kellő segítséggel meg is lenne az affinitása annak művelésére. A nagy átlag, akik semmilyen képesítéssel nem rendelkeznek (hogyan is rendelkezhetnének?) a munkaerőpiac ranglétrájának legaljáról kell elinduljanak, sok esetben pedig olyan munkahelyre kényszerülnek, ami közel sincs az érdeklődésük középpontjában: építőipari segédmunkás, bolti eladó, pincér stb.
Sajnos ezen állítások akkor is igaznak bizonyulnak, ha az illető diák a jobb fizetés reményében, a külföldi álláskeresés és elhelyezkedés mellett dönt. Ez a forgatókönyv ráadásul mégtöbb kihívást jelent úgy az egyén, mint az erdélyi magyarság szempontjából.
Fotó: tanfolyamguru.hu
Bár kevesen tudnak róla, igenis létezik egy elfogadható harmadik út, amely képes lehet áthidalni a már több évtizede az erdélyi magyarságot tizedelő problémát. A téma megfejtése kapcsán Winter Ádám, oktatási szakértővel és a tanfolyamguru.hu ügyvezetőjével beszélgettünk.
Mint mondta:
Fontos kiemelnünk azt a tényt, hogy Romániában és Magyarországon is szinte állandó problémát jelent a megfelelő szakmai tudás hiánya.”
Hozzátette: „Lassan nagyobb várólisták alakulnak ki, egy egyszerű víz vagy villanyszerelési munkálat elvégzésnél, mint egy kisebb orvosi vagy netán műtéti beavatkozásnál. Emellett az sem elhanyagolható tény, hogy a hasonló munkakörben tevékenykedő szakemberek közel akkora – ha nem nagyobb – havi bevételhez jutnak, mint egy felsőfokú intézményben, egyetemen diplomázott, majd a saját szakterületén elhelyezkedett személy.”
Kiemelte: „Ha abszolút mérlegre kívánjuk emelni az említett két pólust, az is magáért beszélő tény, hogy míg a felsőoktatási képzések hatalmas anyagi és szociális terhet rónak a diák szüleire (kimagasló tandíj, bentlakás vagy albérlet, étkeztetés stb.) addig
Még egy fontos fegyvertény, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül:
Mind hallottunk már róla, hogy sok esetben mennyire gyengén felépített rendszerben működnek a hazai szakképesítést adó intézmények. A nem megfelelő vagy csupán papíron létező gyakorlati képzések, a választható szakképesítések fajtáinak minimális száma, nem beszélve a területi korlátokról.
„A tanfolyamguru.hu strukturális felépítése során arra törekedtünk, hogy kihasználjuk a digitális világ nyújtotta lehetőségeket. Fontos kiemelni, hogy nem mi oktatunk, hanem a weboldalon keresztül összegyűjtöttük az összes olyan szakképzést, amely szinte a teljes szakmai palettát képes lefedni, és bőséges választási lehetőséget nyújt minden tanulni és fejlődni vágyó fiatalnak.”
Fotó: tanfolyamguru.hu
Több, mint 5000 képzés közül válogathatnak az érdeklődők és minden kötelezettség nélkül kérhetnek információt az adott oktatási intézményekről, annak képzéseiről és az azt követő oklevél és diploma felhasználhatóságáról.
A képzés végeztével amennyiben hitelesített diplomához kívánnak jutni a résztvevők, elegendő csupán egy alkalommal személyesen megjelenni az adott oktatási intézménynél, ahol a megszerzett tudásáról számot adva, kvázi leteszi a záróvizsgát. Az így megszerzett diploma a későbbiekben honosítható, ezáltal eleve két országban is – Magyarországon és Romániában egyaránt – elismert szakképesítéshez juthatunk.”
„Nézőponttól függően, sajnos vagy szerencsére: igen!
A fiatal munkavállalók esetén, egy adott munkakőr betöltéséhez tehát (munkatapasztalat hiányában) ez lehet a leghathatósabb érv, amelyre támaszkodhatnak. Nem beszélve arról, hogy a bérigény meghatározásánál egy konkrét diploma, közel 50-60%-kal nagyobb induló fizetést is jelenthet számunkra.”
Aki tehát a jövőtervezés előtt áll, vagy akár a karrierváltást fontolgatja annak javasoljuk, hogy látogasson el a tanfolyamguru.hu weboldalára, hisz vesztenivaló nincs.
(X – fizetett hirdetés)
Címlapon hozzák a 2026-os magyar országgyűlési választással kapcsolatos információkat a vezető román hírportálok.
A korábbiaknál magasabb részvételi aránnyal zárul a nap a 2026-os magyarországi országgyűlési választáson, hiszen már a délután öt órai (romániai idő szerint hat órai) részvétel felülmúlta az előző választások egész napi jelenlétét.
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától (helyi idő szerint, romániai idő szerint 9 órától) kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az országgyűlési választás eredményeinek közlését.
Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.
Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.
Leadta szavazatát vasárnap reggel a magyarországi országgyűlési választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje is.
Másodjára tettek közzé részvételi adatokat a vasárnapi magyarországi országgyűlési választások alkalmával, és ezek is azt mutatják, hogy korábban nem látott magasságokban a szavazási kedv.