
Fotó: Freepik
Már évek óta ismétlődő tendencia, főként az erdélyi magyar diákság körében, hogy a középiskolát elvégző tanulók közel fele az oktatási rendszer peremére szorul, és időszakosan, vagy akár végzetesen megreked a képességfelmérők megdönthetetlennek vélt kapui előtt.
2024. március 27., 10:002024. március 27., 10:00
2024. március 27., 10:592024. március 27., 10:59
Az Oktatási Minisztérium közzétette a 2024-es próbaérettségi eredményeit. Országos szinten a 12. osztályosok közel 40 százaléka nem érte el az 5-ös osztályzatot román nyelv és irodalomból.
Már évek óta ismétlődő tendencia, főként az erdélyi magyar diákság körében, hogy a középiskolát elvégző tanulók közel fele az oktatási rendszer peremére szorul, és időszakosan, vagy akár végzetesen megreked a képességfelmérők megdönthetetlennek vélt kapui előtt.
Jelen cikkünkben nem a kétségbeejtő átmenési arány okait vagy a romániai oktatási rendszer hiányosságait próbáljuk megfejteni – számtalanszor olvashattunk már ezen témakörben született írásokról –, hanem valamelyest tudomásul véve a problémát,
A jelen gazdasági helyzetben számos olyan alternatív továbbtanulási lehetőség létezik, amely sok éven át, aránylag a megtűrt kategóriát képviselte. Az érettségi/felvételi eredmények közlését követően a végzős diákok előtt csupán két opciónak volt létjogosultsága:
Amennyiben a csillagok állása szerencsés, az illető diák jó tanuló volt és/vagy adott a megfelelő anyagi és szociális háttér, ami biztosíthatja egy felsőoktatási intézményben történő továbbtanulás lehetőségét, annak a következő lépcsőfok az egyetem;
VAGY
A sokkoló bukás, ami automatikusan a munkaerőpiacra kényszerítette az illető fiatal felnőttet, megfelelő szakképesítés és mindenfajta munkatapasztalat nélkül.
Lássuk be, hogy habár folyton arról hallunk, hogy az egész országban tomból a munkaerőhiány,
A kilátások jelen esetben igen elszomorítóak, még akkor is ha az illető személy amúgy fogékony és kellő érdeklődést mutatna a kiszemelt munkára, valamint kellő segítséggel meg is lenne az affinitása annak művelésére. A nagy átlag, akik semmilyen képesítéssel nem rendelkeznek (hogyan is rendelkezhetnének?) a munkaerőpiac ranglétrájának legaljáról kell elinduljanak, sok esetben pedig olyan munkahelyre kényszerülnek, ami közel sincs az érdeklődésük középpontjában: építőipari segédmunkás, bolti eladó, pincér stb.
Sajnos ezen állítások akkor is igaznak bizonyulnak, ha az illető diák a jobb fizetés reményében, a külföldi álláskeresés és elhelyezkedés mellett dönt. Ez a forgatókönyv ráadásul mégtöbb kihívást jelent úgy az egyén, mint az erdélyi magyarság szempontjából.
Fotó: tanfolyamguru.hu
Bár kevesen tudnak róla, igenis létezik egy elfogadható harmadik út, amely képes lehet áthidalni a már több évtizede az erdélyi magyarságot tizedelő problémát. A téma megfejtése kapcsán Winter Ádám, oktatási szakértővel és a tanfolyamguru.hu ügyvezetőjével beszélgettünk.
Mint mondta:
Fontos kiemelnünk azt a tényt, hogy Romániában és Magyarországon is szinte állandó problémát jelent a megfelelő szakmai tudás hiánya.”
Hozzátette: „Lassan nagyobb várólisták alakulnak ki, egy egyszerű víz vagy villanyszerelési munkálat elvégzésnél, mint egy kisebb orvosi vagy netán műtéti beavatkozásnál. Emellett az sem elhanyagolható tény, hogy a hasonló munkakörben tevékenykedő szakemberek közel akkora – ha nem nagyobb – havi bevételhez jutnak, mint egy felsőfokú intézményben, egyetemen diplomázott, majd a saját szakterületén elhelyezkedett személy.”
Kiemelte: „Ha abszolút mérlegre kívánjuk emelni az említett két pólust, az is magáért beszélő tény, hogy míg a felsőoktatási képzések hatalmas anyagi és szociális terhet rónak a diák szüleire (kimagasló tandíj, bentlakás vagy albérlet, étkeztetés stb.) addig
Még egy fontos fegyvertény, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül:
Mind hallottunk már róla, hogy sok esetben mennyire gyengén felépített rendszerben működnek a hazai szakképesítést adó intézmények. A nem megfelelő vagy csupán papíron létező gyakorlati képzések, a választható szakképesítések fajtáinak minimális száma, nem beszélve a területi korlátokról.
„A tanfolyamguru.hu strukturális felépítése során arra törekedtünk, hogy kihasználjuk a digitális világ nyújtotta lehetőségeket. Fontos kiemelni, hogy nem mi oktatunk, hanem a weboldalon keresztül összegyűjtöttük az összes olyan szakképzést, amely szinte a teljes szakmai palettát képes lefedni, és bőséges választási lehetőséget nyújt minden tanulni és fejlődni vágyó fiatalnak.”
Fotó: tanfolyamguru.hu
Több, mint 5000 képzés közül válogathatnak az érdeklődők és minden kötelezettség nélkül kérhetnek információt az adott oktatási intézményekről, annak képzéseiről és az azt követő oklevél és diploma felhasználhatóságáról.
A képzés végeztével amennyiben hitelesített diplomához kívánnak jutni a résztvevők, elegendő csupán egy alkalommal személyesen megjelenni az adott oktatási intézménynél, ahol a megszerzett tudásáról számot adva, kvázi leteszi a záróvizsgát. Az így megszerzett diploma a későbbiekben honosítható, ezáltal eleve két országban is – Magyarországon és Romániában egyaránt – elismert szakképesítéshez juthatunk.”
„Nézőponttól függően, sajnos vagy szerencsére: igen!
A fiatal munkavállalók esetén, egy adott munkakőr betöltéséhez tehát (munkatapasztalat hiányában) ez lehet a leghathatósabb érv, amelyre támaszkodhatnak. Nem beszélve arról, hogy a bérigény meghatározásánál egy konkrét diploma, közel 50-60%-kal nagyobb induló fizetést is jelenthet számunkra.”
Aki tehát a jövőtervezés előtt áll, vagy akár a karrierváltást fontolgatja annak javasoljuk, hogy látogasson el a tanfolyamguru.hu weboldalára, hisz vesztenivaló nincs.
(X – fizetett hirdetés)
Románia 2007 és 2026 szeptembere között 117,66 milliárd eurót kapott az Európai Unió költségvetéséből, miközben 38,81 milliárd eurót fizetett be, közel 79 milliárd euróval több uniós forráshoz jutott, mint amennyivel hozzájárult a közös büdzséhez.
Hétfőre halasztotta a bukaresti ítélőtábla a döntést a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezéséről, amelyet a Călin Georgescu házi őrizetét elrendelő határozat ellen nyújtott be a vádhatóság.
A kormány még az év vége előtt a parlament elé terjeszti a 2027-es állami költségvetést – jelentette be pénteken Dan Cărbunaru.
Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.
Idén a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár egy igazán különleges pillanattal veszi kezdetét: több száz gyermek hangja csendül fel egyszerre, négy nyelven, ugyanazon a színpadon.
Felszámoltak egy családi bűnszervezetet, amelynek tagjai a gyanú szerint romániai nőket hamis szerelmi ígéretekkel csábítottak el, majd szállítottak kilenc európai országba szexuális kizsákmányolás céljából.
November 26-án, 13 órától tartja soros ülését a Maros Megyei Tanács. A 18 határozattervezet között költségvetés-kiigazítás, útfejlesztés, közszállítás és a marosvásárhelyi repülőtér működését érintő kérdések is szerepelnek.
Közvitára bocsátotta pénteken a fejlesztési minisztérium az önkormányzatok önkéntes összevonását szabályozó sürgősségirendelet-tervezetet – jelentette be Marcel-Alexandru Stoica tárcavezető.
Rendkívüli ülést tart november 20-án, 14.30 órától a Maros Megyei Tanács. A testület a megyei kórház napelemes és energiatároló beruházásának finanszírozási pályázatáról dönthet. Az ülést élőben közvetítik a Facebookon.
A piacvezető OMV Petrom péntek délben immár harmadik egymást követő napon csökkentette az üzemanyagok árát a töltőállomásain. Ismét olcsóbb lett a benzin és a gázolaj is. A többi töltőállomás-hálózat néhány órán belül hasonló árcsökkentést hajthat végre.