
Az első tanítási nap. Országszerte több mint 2,8 millió gyerek ül be az iskolapadba
Fotó: Gecse Noémi
Több mint 2,8 millió óvodásnak és iskolásnak kezdődik el hétfőn a tanítás. Az új tanév változásokat és kihívásokat egyaránt rejteget: például a megszokottnál hamarabb zárul az első félév, de a vizsgázó nyolcadikosokat is érhetik meglepetések. Abban viszont mindenki egyetért, hogy idén is a bizonytalanság a legnagyobb kihívás a tanügyben.
2019. szeptember 09., 14:462019. szeptember 09., 14:46
2019. szeptember 09., 15:592019. szeptember 09., 15:59
2 824 594 óvodás és iskolás kezdi el hétfőn a 2019–2020-as tanévet, őket összesen 215 289 pedagógus oktatja majd – derül ki a szaktárca közleményéből. Az új tanév 35 tanítási hétből áll majd. Egy nagy változás az előző évekhez képest, hogy
Vagyis szeptember 9-én kezdődik és december 20-áig tart az első félév, a második pedig 2020. január 13-án kezdődik és június 12-én ér véget.
A téli vakáció 2019. december 21. és 2020. január 12. között tart, a tavaszi szünidő 2020. április 4–21. közé esik, a nyári pedig 2020. június 13-án kezdődik. Továbbá az elemi osztályok tanulói, illetve az óvodások vakáción lesznek még idén október 26. és november 3. között. A tizenkettedikeseknek 2020. május 29-én ér véget a tanév, a nyolcadikosoknak pedig június 5-e lesz az utolsó tanítási nap. Szintén az idei tanév nagy – és hirtelen jött – újdonsága, hogy a 2020–2021-es tanévtől csak azok a nyolcadikat végzett diákok tanulhatnak tovább líceumi osztályban, akik részt vettek a képességfelmérő vizsgán és felvételi jegyük minden tantárgyból eléri legalább az 5-öst.

Arra biztatja az iskolásokat, a szülőket és a tanárokat a Tanulók Országos Tanácsa, hogy fekete karszalag viselésével tiltakozzanak a tanévnyitón az ellen a miniszteri rendelet ellen, amely szerint jövő évtől csak azok a diákok vehetnek részt a líceumi helyekért folyó versenyben, akiknek a felvételijegye legalább ötös.
Maros megye a harmadik olyan megye az országban, ahol a legtöbb tanintézmény működik: a 609 tanintézet 808 épületében mintegy 80 ezer diák kezdi meg a tanévet. Demeter Levente Hargita megyei megbízott főtanfelügyelőtől megtudtuk, hogy
A főtanfelügyelő kifejtette, viszonylag jó körülmények között kezdik meg az oktatást, az új tanév nagy kihívásai pedig ezután derülnek ki majd.
– fogalmazott.
A mindenkori bizonytalanság a legnagyobb kihívás idén is – vélekedik az új tanév előtt Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke, rámutatva, hogy mivel az idei tanévben választások is lesznek, még inkább kétséges minden. „A szinte már megszokott bizonytalanságon kívül saját magunk, közösségünk tekintetében az egyetlen lehetőség, hogy mindenki a legnagyobb szakmai tudással és szeretettel végezze a dolgát, szem előtt tartva, hogy van egy közös cél, hogy végre felállítunk egy egységes jövőképet, és azt gyakorlatba is ültetjük. Hiába várjuk azt, hogy ezekben a bizonytalan évtizedekben bármi is rendszerszinten történjen.
– fogalmazott Csíky Csengele.
A szövetségi elnök példaként említette, hogy az a sokak szerint megosztó törvény is, melynek alapján csak azok a nyolcadikat végzett diákok jelentkezhetnek gimnáziumi osztályba, akik minden tantárgyból megírták legalább az ötöst, inkább egy jövőbe mutató rendelkezés, ami azt jelenti, hogy nem kell mindenkinek gimnáziumi osztályba járnia, majd érettségiznie és egyetemre mennie, ez pusztán egy divat, miközben az országban hatalmas a munkaerőhiány és sehol nem találnak szakmunkást.
A szakoktatás helyreállítsa a cél
Fotó: Veres Nándor
„Országos szinten hatalmas törekvések vannak arra, hogy a szakoktatást helyreállítsák, újra bevezessék, közben megadva a kellő rangját és súlyát is. Ez a tanév nekünk, a Magyar Szülők Szövetségének arról is szól, hogy a pályaválasztást elkezdjük bevinni az iskolákba, szakmákat, mesterségeket mutassunk meg a diákoknak, minél többet és minél szélesebb körben, hogy aztán
– sorolta nem is a tanév, hanem az elkövetkezendő évek egyik nagy oktatási kihívását a szülői szövetség elnöke.
A tanárokra nem fog vonatkozni az állami fizetés és a nyugdíj halmozását szabályozó új tervezet – szögezte le szerdán Daniel David oktatási miniszter.
Civilizált lakossági fórum zajlott szerdán este Marosvásárhelyen, ahová több mint ötvenen jöttek el találkozni a polgármesterrel és az RMDSZ-es alpolgármesterrel. Szó volt a parkolóhelyekről, a zöldövezetekről és a hulladékgazdálkodásról is.
Az Európai Parlament európai uniós szinten egységesen 16 évben határozná meg a közösségimédia-platformok, videómegosztók és mesterséges intelligencián alapuló digitális társalkalmazások használatának alsó korhatárát.
Nicușor Dan államelnök „baleseteknek” minősítette az ország légterébe bekerülő, illetve a területére lezuhanó drónokat, hangsúlyozva, hogy a dezinformáló kampányok jelentik Oroszország Romániával szembeni valódi ellenséges megnyilvánulásait.
Elfogadta a parlament az Oroszország elleni szankciók megsértésének vagy kijátszásának büntetését szigorító törvénytervezetet – közölte szerdán Oana Țoiu külügyminiszter.
A szenátus és a képviselőház szerdai együttes ülésén elfogadta a 2025–2030 közötti időszakra szóló nemzetvédelmi stratégiát jóváhagyó határozatot. A dokumentumot Nicușor Dan államfő ismertette a plénum előtt.
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) szerdán két újabb szerződést írt alá összesen közel 6 milliárd lej értékben további 47 kilométer autópálya megtervezésére és kivitelezésére.
A gyanú szerint nagy kockázatú drogokat és pszichoaktív szereket juttattak be egy Brassó megyei börtönbe, a hatóságok több helyszínen tartottak házkutatást szerdán.
Súlyos incidens történt kedden a kolozsvári George Coșbuc középiskolában: egy feldühödött elemis tanuló kificamította egy tanítónő vállát, orrba fejelte a helyettes igazgatónőt és megharapta az iskola pszichológusának kezét.
Döntő házként fogadta el a képviselőház a családon belüli erőszak áldozatainak védelméről szóló törvény módosításait szerdai ülésén.
szóljon hozzá!