
Az első tanítási nap. Országszerte több mint 2,8 millió gyerek ül be az iskolapadba
Fotó: Gecse Noémi
Több mint 2,8 millió óvodásnak és iskolásnak kezdődik el hétfőn a tanítás. Az új tanév változásokat és kihívásokat egyaránt rejteget: például a megszokottnál hamarabb zárul az első félév, de a vizsgázó nyolcadikosokat is érhetik meglepetések. Abban viszont mindenki egyetért, hogy idén is a bizonytalanság a legnagyobb kihívás a tanügyben.
2019. szeptember 09., 14:462019. szeptember 09., 14:46
2019. szeptember 09., 15:592019. szeptember 09., 15:59
2 824 594 óvodás és iskolás kezdi el hétfőn a 2019–2020-as tanévet, őket összesen 215 289 pedagógus oktatja majd – derül ki a szaktárca közleményéből. Az új tanév 35 tanítási hétből áll majd. Egy nagy változás az előző évekhez képest, hogy
Vagyis szeptember 9-én kezdődik és december 20-áig tart az első félév, a második pedig 2020. január 13-án kezdődik és június 12-én ér véget.
A téli vakáció 2019. december 21. és 2020. január 12. között tart, a tavaszi szünidő 2020. április 4–21. közé esik, a nyári pedig 2020. június 13-án kezdődik. Továbbá az elemi osztályok tanulói, illetve az óvodások vakáción lesznek még idén október 26. és november 3. között. A tizenkettedikeseknek 2020. május 29-én ér véget a tanév, a nyolcadikosoknak pedig június 5-e lesz az utolsó tanítási nap. Szintén az idei tanév nagy – és hirtelen jött – újdonsága, hogy a 2020–2021-es tanévtől csak azok a nyolcadikat végzett diákok tanulhatnak tovább líceumi osztályban, akik részt vettek a képességfelmérő vizsgán és felvételi jegyük minden tantárgyból eléri legalább az 5-öst.

Arra biztatja az iskolásokat, a szülőket és a tanárokat a Tanulók Országos Tanácsa, hogy fekete karszalag viselésével tiltakozzanak a tanévnyitón az ellen a miniszteri rendelet ellen, amely szerint jövő évtől csak azok a diákok vehetnek részt a líceumi helyekért folyó versenyben, akiknek a felvételijegye legalább ötös.
Maros megye a harmadik olyan megye az országban, ahol a legtöbb tanintézmény működik: a 609 tanintézet 808 épületében mintegy 80 ezer diák kezdi meg a tanévet. Demeter Levente Hargita megyei megbízott főtanfelügyelőtől megtudtuk, hogy
A főtanfelügyelő kifejtette, viszonylag jó körülmények között kezdik meg az oktatást, az új tanév nagy kihívásai pedig ezután derülnek ki majd.
– fogalmazott.
A mindenkori bizonytalanság a legnagyobb kihívás idén is – vélekedik az új tanév előtt Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke, rámutatva, hogy mivel az idei tanévben választások is lesznek, még inkább kétséges minden. „A szinte már megszokott bizonytalanságon kívül saját magunk, közösségünk tekintetében az egyetlen lehetőség, hogy mindenki a legnagyobb szakmai tudással és szeretettel végezze a dolgát, szem előtt tartva, hogy van egy közös cél, hogy végre felállítunk egy egységes jövőképet, és azt gyakorlatba is ültetjük. Hiába várjuk azt, hogy ezekben a bizonytalan évtizedekben bármi is rendszerszinten történjen.
– fogalmazott Csíky Csengele.
A szövetségi elnök példaként említette, hogy az a sokak szerint megosztó törvény is, melynek alapján csak azok a nyolcadikat végzett diákok jelentkezhetnek gimnáziumi osztályba, akik minden tantárgyból megírták legalább az ötöst, inkább egy jövőbe mutató rendelkezés, ami azt jelenti, hogy nem kell mindenkinek gimnáziumi osztályba járnia, majd érettségiznie és egyetemre mennie, ez pusztán egy divat, miközben az országban hatalmas a munkaerőhiány és sehol nem találnak szakmunkást.
A szakoktatás helyreállítsa a cél
Fotó: Veres Nándor
„Országos szinten hatalmas törekvések vannak arra, hogy a szakoktatást helyreállítsák, újra bevezessék, közben megadva a kellő rangját és súlyát is. Ez a tanév nekünk, a Magyar Szülők Szövetségének arról is szól, hogy a pályaválasztást elkezdjük bevinni az iskolákba, szakmákat, mesterségeket mutassunk meg a diákoknak, minél többet és minél szélesebb körben, hogy aztán
– sorolta nem is a tanév, hanem az elkövetkezendő évek egyik nagy oktatási kihívását a szülői szövetség elnöke.
Sorin Grindeanu, a képviselőház elnöke szerdán kijelentette, hogy a kormánynak mielőbb mérsékelnie kell az üzemanyagár-emelkedés hatásait.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter szerdán bejelentette, hogy jövő héten közvitára bocsátják a kórházi alkalmazottak munkaidejének megszervezését szabályozó miniszteri rendelet módosítását.
Tíz lej fölé emelkedett szinte minden kútnál a gázolaj literenként ára szerdán, ennek apropóján lapoztuk fel a fotóarchívumunkat, hogy milyen árak kerülnek elő a múltból.
A szakszervezetek szerint a kormány csak „mímeli” a társadalmi partnerekkel való konzultációt az energiaválság ügyében, ezért nem vesznek részt a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács szerdára meghirdetett ülésén.
A képviselőház szerdán döntő házként megszavazta a nőgyilkosságok megelőzését és visszaszorítását célzó törvénytervezetet.
Megerősödő szélre és mérsékelt mennyiségű csapadékra vonatkozó figyelmeztetést adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat. A hétfő reggelig érvényes előrejelzés szerint a hegyekben havazásra és friss hóréteg kialakulására is számítani lehet.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este bejelentette, hogy a kormány várhatóan szerdán délután vagy csütörtökön fogadja el az üzemanyagpiaci válsághelyzet kihirdetéséről szóló sürgősségi rendeletet.
Ilie Bolojan kormányfő kijelentette, hogy a következő hónapokban „több tízezer” álláshelyet szüntetnek meg a központi és helyi közigazgatásban, hozzátéve, az állami vállalatok reformja prioritás, de „nem túl könnyű feladat”.
A választott tantárgy írásbeli vizsgájával folytatódik szerdán a próbaérettségi.
Kovásznán hétfőn óta zajlik, és szombatig tart az 1990 óta minden évben megrendezett Csoma-napok 36. kiadása, amely lényegében a csütörtökön kezdődő tudományos ülésszakra épül rá. A szervező egyesület elnökével, Ferencz Évával beszélgettünk.
szóljon hozzá!