
Az első tanítási nap. Országszerte több mint 2,8 millió gyerek ül be az iskolapadba
Fotó: Gecse Noémi
Több mint 2,8 millió óvodásnak és iskolásnak kezdődik el hétfőn a tanítás. Az új tanév változásokat és kihívásokat egyaránt rejteget: például a megszokottnál hamarabb zárul az első félév, de a vizsgázó nyolcadikosokat is érhetik meglepetések. Abban viszont mindenki egyetért, hogy idén is a bizonytalanság a legnagyobb kihívás a tanügyben.
2019. szeptember 09., 14:462019. szeptember 09., 14:46
2019. szeptember 09., 15:592019. szeptember 09., 15:59
2 824 594 óvodás és iskolás kezdi el hétfőn a 2019–2020-as tanévet, őket összesen 215 289 pedagógus oktatja majd – derül ki a szaktárca közleményéből. Az új tanév 35 tanítási hétből áll majd. Egy nagy változás az előző évekhez képest, hogy
Vagyis szeptember 9-én kezdődik és december 20-áig tart az első félév, a második pedig 2020. január 13-án kezdődik és június 12-én ér véget.
A téli vakáció 2019. december 21. és 2020. január 12. között tart, a tavaszi szünidő 2020. április 4–21. közé esik, a nyári pedig 2020. június 13-án kezdődik. Továbbá az elemi osztályok tanulói, illetve az óvodások vakáción lesznek még idén október 26. és november 3. között. A tizenkettedikeseknek 2020. május 29-én ér véget a tanév, a nyolcadikosoknak pedig június 5-e lesz az utolsó tanítási nap. Szintén az idei tanév nagy – és hirtelen jött – újdonsága, hogy a 2020–2021-es tanévtől csak azok a nyolcadikat végzett diákok tanulhatnak tovább líceumi osztályban, akik részt vettek a képességfelmérő vizsgán és felvételi jegyük minden tantárgyból eléri legalább az 5-öst.

Arra biztatja az iskolásokat, a szülőket és a tanárokat a Tanulók Országos Tanácsa, hogy fekete karszalag viselésével tiltakozzanak a tanévnyitón az ellen a miniszteri rendelet ellen, amely szerint jövő évtől csak azok a diákok vehetnek részt a líceumi helyekért folyó versenyben, akiknek a felvételijegye legalább ötös.
Maros megye a harmadik olyan megye az országban, ahol a legtöbb tanintézmény működik: a 609 tanintézet 808 épületében mintegy 80 ezer diák kezdi meg a tanévet. Demeter Levente Hargita megyei megbízott főtanfelügyelőtől megtudtuk, hogy
A főtanfelügyelő kifejtette, viszonylag jó körülmények között kezdik meg az oktatást, az új tanév nagy kihívásai pedig ezután derülnek ki majd.
– fogalmazott.
A mindenkori bizonytalanság a legnagyobb kihívás idén is – vélekedik az új tanév előtt Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke, rámutatva, hogy mivel az idei tanévben választások is lesznek, még inkább kétséges minden. „A szinte már megszokott bizonytalanságon kívül saját magunk, közösségünk tekintetében az egyetlen lehetőség, hogy mindenki a legnagyobb szakmai tudással és szeretettel végezze a dolgát, szem előtt tartva, hogy van egy közös cél, hogy végre felállítunk egy egységes jövőképet, és azt gyakorlatba is ültetjük. Hiába várjuk azt, hogy ezekben a bizonytalan évtizedekben bármi is rendszerszinten történjen.
– fogalmazott Csíky Csengele.
A szövetségi elnök példaként említette, hogy az a sokak szerint megosztó törvény is, melynek alapján csak azok a nyolcadikat végzett diákok jelentkezhetnek gimnáziumi osztályba, akik minden tantárgyból megírták legalább az ötöst, inkább egy jövőbe mutató rendelkezés, ami azt jelenti, hogy nem kell mindenkinek gimnáziumi osztályba járnia, majd érettségiznie és egyetemre mennie, ez pusztán egy divat, miközben az országban hatalmas a munkaerőhiány és sehol nem találnak szakmunkást.
A szakoktatás helyreállítsa a cél
Fotó: Veres Nándor
„Országos szinten hatalmas törekvések vannak arra, hogy a szakoktatást helyreállítsák, újra bevezessék, közben megadva a kellő rangját és súlyát is. Ez a tanév nekünk, a Magyar Szülők Szövetségének arról is szól, hogy a pályaválasztást elkezdjük bevinni az iskolákba, szakmákat, mesterségeket mutassunk meg a diákoknak, minél többet és minél szélesebb körben, hogy aztán
– sorolta nem is a tanév, hanem az elkövetkezendő évek egyik nagy oktatási kihívását a szülői szövetség elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
Immár 25 éve, mindössze egy év kimaradással töltik meg a csíkszeredai Szabadság teret és a Promenádot a legnagyobb szabadtéri ételszentelés résztvevői.
szóljon hozzá!