
Fotó: Gergely Imre
Ösztönöznék a fiatalokat arra, hogy saját vállalkozások létrehozásával itthon igyekezzenek maguknak megélhetést, jövőt teremteni. Ezzel a céllal szerveztek Gyergyószentmiklóson gazdasági fórumot pénteken.
2019. november 22., 17:222019. november 22., 17:22
Szűkösnek bizonyult a gyergyószentmiklósi Lázár Panzió terme, sok fiatal élt a lehetőséggel, hogy gazdasági szakemberektől, a témával foglalkozó intézményvezetőktől szerezhessen ismereteket saját vállalkozás indítás lehetőségei, pályázatok terén. Az „Itthon is van jövő – Ismerjük meg egymást fiatal vállalkozók!” mottóval szervezett fórumot Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége valósította meg, partnerségben a Munkáltatók Országos Szövetségével, és az Arbor Vállalkozók Szövetségével.
Amint azt Bajkó Tibor, az Arbor vezetője megfogalmazta, akkor mondható el, hogy egészséges gazdasági környezet létezik Hargita megyében, vagy Gyergyószéken, ha azt látják, hogy
Lehetőség, és ehhez támogatási forma nagyon sok van, de megvan az a hibánk, hogy egymás vállára borulva panaszkodunk és nem vesszük észre a lehetőséget – mutatott rá Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsa alelnöke. Szerinte
Itt is létesítenének inkubátorházat, ahol a kezdő cégek kedvezményes áron jutnának irodahelyiséghez, jogi tanácsadáshoz, marketing, és könyvelőségi kérdésekben is segítséget kapnának, de egyelőre nem érzik azt, hogy volna ilyen igény Gyergyóban. Mindenképpen szeretnék felébreszteni a vállalkozói hajlamot itt is – tette hozzá.
A szakmai jellegű előadások sorában Király Szabolcs, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége munkatársa mutatta be azt az online platformot, amely
A fórumon elhangzott, hogy habár mifelénk ennek nincs kultúrája, mindenképpen érdemes tagjává válni olyan gazdasági társulásokat tömörítő szervezeteknek, mint a Munkáltatók Országos Szövetsége, vagy akár az Arbor, mert az általuk hozzáférhető információk, szakmai támogatás komoly lehetőségeket tudnak nyújtani a vállalkozóknak.
Cégvezetőként ugyanis nagyon nehéz egyedül elboldogulni, napirenden a sűrűn változó romániai jogszabályok között. Ugyanakkor egy jó szakember nem kell feltétlenül egy sok alkalmazottal dolgozó céget működtessen, egyéni vállalkozóként is sikeres tud lenni – hangzott el.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!