Fotó: Székelyhon Tv
Az RMDSZ szempontjából vegyes, de inkább pozitív az idei helyhatósági választáson szerzett eredmény képe: sikerült megszerezni Marosvásárhelyt, megőrizni Szatmárnémetit és mindkét megyében a tanácselnöki tisztséget, miközben a szórványmegyékben jelentős a térvesztés – állapította meg Barna Gergő a Székelyhon Tv-nek adott interjúban.
2020. október 05., 12:102020. október 05., 12:10
A kolozsvári szociológus a Nézőpont című műsorban elmondta, bebizonyosodott, hogy az erdélyi magyarok szempontjából az EMSZ nem jelent alternatívát az RMDSZ-szel szemben. Szerinte országos viszonylatban korai jobboldali előretörésről beszélni, és teljesen leírni a PSD-t.
Most már tudjuk, hogy hol erősödött a magyar érdekképviselet, és hogy hol gyengült. A Nézőpontból az is kiderül, hogy ez miért nem érdekli a szavazókat. Barna Gergő szociológus a Nézőpont vendége.
Miközben a nagy kérdés az volt, miként befolyásolja a szavazókedvet a járványhelyzet, Barna Gergő szociológus szerint még akkor sem tekinthető kirívóan alacsonynak a szeptember 27-ei helyhatósági választáson jegyzett 46 százalékos országos részvétel, ha ez a legalacsonyabb volt az elmúlt harminc évben Romániában rendezett önkormányzati megmérettetések során.
A kolozsvári szakértő – akinek a politikai szociológia a kutatási területe – a Székelyhon Tv-ben kiemelte, bár a részvételt még mindig a 18,2 millió fő alapján számoljuk, Romániában nem él ekkora rezidens lakosság, az Országos Statisztikai Intézet szerint
Idetartozik az is, hogy önkormányzati választáson csak azokon a településeken szavazhatunk, ahová állandó vagy ideiglenes lakhelyünk szól, és sokan nem vették a fáradságot, hogy másik településre utazzanak. Azt is figyelembe kell venni, hogy az önkormányzati választáson a szavazás tétje szerteágazó, és a részvétel leginkább attól függ, van-e tétje helyben a voksolásnak.
– állapította meg Barna Gergő.
Bár pontos adat erről soha nem áll rendelkezésre, becslések szerint a magyar részvétel mintegy három százalékkal elmaradt az országos átlagtól az idei helyhatósági választáson. Ehhez biztosan hozzájárult, hogy például nagyvároson az idősebbek a járvány miatt ódzkodtak az urnák elé járulni, de a szakértő szerint mindenképpen érdemes megvizsgálni, van-e másik oka a távolmaradásnak, meg kell vizsgálni, adott helyen mi volt a kínálat, a tét.
– jelentette ki a Nézőpont című műsorban a társadalomkutató.
A tekintetben, hogy a becsült választókorú magyarok hány százaléka szavazott magyar pártokra, kiemelkedő arány három megyében született: Marosban (52 százalék), Szatmárban (50) és Szilágyban (50). Nagy a törésvonal Bihar megyében, itt már csak a magyarok 42 százaléka ment el, és szavazott valamelyik magyar alakulatra, ugyanakkor szembetűnő, hogy a Székelyföldön nem volt tét, mert Kovászna és Hargita megyében 39 és 38 százalékos ez az arány, habár ott több területen verseny volt. Nagyobb leszakadás Kolozs megyében és szórványvidéken érhető tetten, itt a magyar választókorúak egyharmada ment el szavazni.
Előbbi esetben Soós Zoltán személye is megfelelő volt a győzelemhez, de ehhez az is kellett, hogy megosztódjék a román politikai mezőny Vásárhelyen. „Soós nem sokkal, mintegy háromezerrel kapott több szavazatot most, mint 2016-ban. Az ő győzelmének alaptétele az volt, hogy Dorin Florea annyira erodálódott, hogy akkor is kikapott volna, ha idén ismét indul újabb mandátumért. Fontos volt, hogy három erős jelölt indult Vásárhelyen, és Soósnak nem egyetlen ellenféllel kellett megmérkőznie” – jelentette ki a szociológus. Hozzátette: elhamarkodott lenne kijelenteni, hogy Vásárhelyen átléptük az etnikai korlátot, alapvetően az etnikai szavazás működött a Maros-parti városban, a magyarság nagyobb arányban ment el szavazni, mint a román lakosság. Barna szerint Marosvásárhely – Szatmárnémetihez hasonlóan – etnikailag vegyes közeg, ahol a lakosság 10–15 százaléka vegyes identitású, ezért nagyon nehéz arról beszélni, hogy hol húzódik az etnikai törésvonal. Ugyanakkor miközben a Soósra leadott szavazatok 5–10 százaléka származhat román nemzetiségű polgároktól, Szatmárnémetiben Kereskényi Gábor arányaiban több román szavazatot kapott. Elhangzott:
A székelyudvarhelyi eredménnyel kapcsolatban (a székely anyavárosban Gálfi Árpádnak a Szabad Emberek Pártja – POL – színeiben sikerült újráznia, az alakulat pedig többséget szerzett a tanácsban) Barna Gergő elmondta, itt ugyanaz működött, mint sok más településen: Gálfival elégedettek az udvarhelyiek, és fel se merült annak a lehetősége, hogy ne nyerje meg a választást. Még az sem rontotta az esélyeit, hogy nem magyar, hanem egy vegyes párt színeiben indul,
Miközben 2016-ban 220 magyar polgármester volt Erdélyben, ezúttal 221 településen győzött magyar jelölt, az RMDSZ pedig 195-ről 199-re növelte elöljárói számát. Barna Gergő úgy véli, ha ehhez hozzátesszük, hogy az RMDSZ megszerezte Marosvásárhelyt, megőrizte Szatmárnémetit, és mindkét megyében a tanácselnöki tisztséget is, akkor nagyon jónak tekinthető a szövetség választási eredménye.
Fotó: Székelyhon Tv
A szórványmegyékben viszont jelentős a térvesztés, Brassóban a városi és a megyei tanácsba sem sikerült bejutni, hasonló a helyzet Máramaros, Temes és Fehér megyében. „Emiatt vegyes a megítélés, de inkább pozitív, hiszen vannak nagyon fontos települések, megyék, ahol megőrizte, illetve növelte a pozícióit az RMDSZ” – húzta alá a Nézőpontban a szakértő. Rámutatott,
Ha a megyei tanácsosi listára leadott szavazatokat vizsgáljuk, kiderül: míg 2016-ban a két alakulat 55 ezer voksot szerzett, most 33 ezret, tehát 40 százalékos a lemorzsolódás esetükben, ami az RMDSZ-nél hat százalék körüli.
„Ezáltal bebizonyosodott, hogy az erdélyi magyarok szempontjából nem jelent alternatívát a két alakulat, illetve ennek szövetsége az RMDSZ-szel szemben. Míg 2008 és 2012-ben hozták a teljes szavazatok 1 százalékát, most ez 0,4 százalék országos szinten. Nagyon nehéz lenne azt mondani, hogy az ő szempontjukból ez jó eredmény, az összefogás nem hozott számukra szavazatokat, hanem tovább gyengítette az EMSZ támogatottságát” – közölte Barna Gergő.
Országos viszonylatban a szociológus szerint kétségtelen, hogy a román jobboldal, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az USR-PLUS jelentős pozíciókat szerzett meg, ő viszont még kivárna azzal, hogy a többi elemzőhöz hasonlóan jobboldali előretörésről beszéljen. A megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok arányát tekintve a PNL megkapta ugyan a voksok 30, a PSD pedig 23 százalékát, de ha a két nagy párt által helyben kötött koalíciókat is beleszámítjuk, akkor a PNL 34, a PSD pedig 31 százalékon áll.
– hangsúlyozta Barna Gergő. Ismertetése szerint az USR-PLUS-nak 12 százaléka van a megyei listákon – többek között a PNL-lel kötött koalícióknak köszönhetően –, a tavalyi EP-választáson pedig 22 százalékot ért el. „Számukra nagyon fontosak a megszerzett nagyvárosi mandátumok, és jó esélyük van arra, hogy a parlamenti választáson ezzel is kampányoljanak. Én viszont szkeptikus vagyok a tekintetben, hogy elérhetik az év végére tervezett parlamenti megmérettetésen a 22 százalékot” – jelentette ki a kolozsvári szociológus. Szerinte várhatóan hárompólusú rendszer alakul ki a törvényhozási megmérettetésen, két nagy párttal fej-fej mellett, és egy valamivel kisebb, ugyanakkor a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) és a Pro Romániának is megvan az esélye, hogy bejusson a bukaresti parlamentbe.
„Szerintem korai nagy jobboldali előretörésről beszélni, a PNL megítélése nagyon sokat romlott a Ludovic Orban vezette kormány elmúlt kilenc hónapos tevékenysége során, a következő időszakban pedig begyűrűzik, hogy sok vesztese van a járvány okozta gazdasági helyzetnek. Az RMDSZ öt százalékon áll a megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok alapján, tehát hasonló pozícióból indul neki a parlamenti választásnak, mint 2016-ban, jó esélye van az 5 százalékos küszöb átlépésére. De sok függ attól, hogy milyen lesz a vírushelyzet, illetve az időseket meg lehet-e győzni, hogy menjenek el szavazni, mert országos szinten ez még többet fog nyomni a latban” – vetítette előre Barna Gergő.
A bántalmazást nem szabad félvállról venni. Amennyiben környezetünkben valaki érintett, bele kell avatkoznunk, mivel a bántalmazás nem magánügy. Beszéljünk az érintettel, a családjával, nyújtsunk annyi segítséget, amennyit tudunk vállalni.
Idén is szervez Mikulás-váró ünnepséget a marosvásárhelyi állatkert, amelyre kicsiket és nagyokat egyaránt hívnak december elsején. Az esemény során az állatkert lakóit is megajándékozza a Mikulás.
Sepsiszentgyörgy önkormányzata és a Kónya Ádám Művelődési Ház különleges újdonsággal készül a téli ünnepekre: első alkalommal állítanak körhintát a város főterén.
A Székely Kalendárium 2025. évre szóló kiadása a napokban látott napvilágot. Főmunkatársa, Sepsiszéki Nagy Balázs tíz csíkszéki faluban mutatja be az olvasóközönségnek.
A családon belüli erőszakra, mint társadalmi szintű problémára november 26-án 18 órától a Csíki Moziban ingyenesen vetített Velünk véget ér című filmmel, és az azt követő panelbeszélgetéssel próbálják felhívni a közvélemény figyelmét.
Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.
Változó lesz az időjárás a következő két hétben is, a nappali hőmérsékletek csúcsértéke 3-4 és 10-11 Celsius-fok között ingadozik majd – derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéséből.
Holtan találtak szombat este a Sepsi Rekreatív Rt.-hez tartozó sugásfürdői mofettában egy 53 éves férfit, aki valószínűsíthetően előre eltervelt módon öngyilkosságot követett el.
Egy 13 éves fiú és lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.
2 hozzászólás