Vágóállatokat és más állati termékeket vizsgált a statisztikai hivatal

Baromfiból több mint 280 milliót vágtak, ami 6 százalékos növekedést jelent 2018-hoz képest. Élősúlyuk 652 610, vágósúlyuk pedig 482 268 tonna volt. A vágóállatok mellett az állati termékek termelését is vizsgálta az INS. Mint kiderült, a feldolgozó egységekből, gyűjtőközpontokból és mezőgazdasági termelőktől begyűjtött tej mennyisége összességében 0,2 százalékkal csökkent tavaly, a tehéntejé viszont növekedett 0,4 százalékkal. A begyűjtött 1 161 179 tonna tejből 1 125 300 tonna tehéntej volt, 1207 tonna bivaly, 12 963 tonna kecske, 21 709 tonna pedig juh. A tejtermékek terén a legnagyobb növekedést a fogyasztói tej esetében mérték, ebből 329 677 tonnányit állítottak elő, ami 7,7 százalékkal több az egy évvel korábbi értéknél. Emellett 225 152 tonna savanyított tejet (joghurtot, ivó joghurtot, aludttejet stb.), 96 402 tonna sajtot, 66 904 tonna tejfölt, 10 649 tonna vajat, 9784 tonna olvasztott sajtot és 1541 tonna tejport állítottak elő tavaly az országban.

Csak termelés Hargita megyében

Hargita megyében a húsfeldolgozás vágóhidak hiányában nem releváns, a hústermelés és a tejtermelés, illetve feldolgozás viszont igen – mutatott rá megkeresésünkre Fekete Endre, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársa. Mint mondta,

A sertések száma jelentősen visszaesett, már csak mintegy 24 ezer példányt tartanak nyilván, és ezek is mind háztáji gazdaságokban élnek, nagyobb termelőegység nincs a megyében. Baromfit viszont a megye több pontján is tenyésztenek, van egy nagyobb egység Gyergyószéken, illetve egy másik Székelykeresztúron, de utóbbi egy Brassó megyei cég alegységeként működik. Ott egy „turnusban” mintegy 300 ezer csirkét hizlalnak fel, a gyergyói farmon pedig átlagosan 80 ezres a létszám, itt tojótyúkokat tartanak. Emellett nemrég több kisebb kezdeményezés is elindult, ezer körüli létszámú tyúkfarmokat létesítettek a megye több településén.