
Fotó: Székelyhon-montázs
Számos politikus és közéleti személyiség megfordult idén is a két év kihagyással megrendezett Tusványoson, mi pedig megpróbáltuk néhányukat mikrofonvégre is kapni egy-egy beszélgetés erejéig. A Székelyhon Hangadó tusványosi különkiadásaiban Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvezető elnökével, Schiffer András ex-politikus, ügyvéddel és Tiffán Zsolt volt országgyűlési képviselővel, villányi borosgazdával beszélgettünk. Szőke László kérdezett.
2022. július 25., 18:422022. július 25., 18:42
Toró T. Tibor nélkül nem lehet elképzelni Tusványost. Az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke régi motoros a szabadegyetem életútján. A beszélgetésben személyes benyomásokról, kritikákról, csalódottságról, de büszkeségre okot adói eseményekről is beszámolt Toró. Érintjük a 31. Tusványosról szerzett benyomásait, de hangot ad annak is, hogy szerinte mi a hibája a mai bináris magyar politikai közéletnek.
„Normális” ellenzékinek tartják a legtöbben, legalábbis Székelyföldről nézve. Tagadja viszont, hogy az ellenzékhez tartozna, mint ahogy keményebb kritikát is megfogalmaz az Orbán-kormányról. De azt is kimondja, hogy a jelenlegi nemzetpolitika és külhoni gazdaságfejlesztési programok pozitív jelenségként foghatók föl. Szóba kerül a 31. Tusványos is.
Tiffán Zsolt villányi borosgazda, állandó visszatérő vendége Tusványosnak. Elsősorban borosgazda és vendéglátós, de nyolc évet volt parlamenti képviselő is a FIDESZ, azaz Orbán Viktor felkérésére. Beszélgetésünkben arra kerestük a választ, hogy miért is törvényszerű, hogy a borászok többsége nemzetben gondolkodik, azaz ezt az értékvilágot képviseli? Érintjük azt is, hogy rejt-e bármilyen veszélyt vagy kockázatot egy nagyvállalkozó számára az, ha nyilvánosan is képviseli politikai nézeteit? De Tiffán Zsolt arról is vall, hogy szerinte miért valódibb és követendőbb a megművelt igazság.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!