
Napjainkban az úrnapi szabadtéri szentmisét a boldog emlékű főpásztorunkról, Márton Áronról elnevezett téren tartják. A mellszobrot Hunyadi László készítette 1995-ben
Fotó: Barabás Ákos
A hetven évvel ezelőtti vészterhes napok megélőinek vallomásaival idézzük fel a püspök lefogatását megelőző eseményeket: hogyan menekült meg Isten szolgája, Márton Áron a tervezett letartóztatástól Udvarhely és Gyulafehérvár között. Az utolsó szabad úrnapi főtéri körmenet alkalmával, 1949. június 16-án a legendás hírű püspök vitte az Oltáriszentséget. Ennek emlékezete, hogy a székelyudvarhelyi úrnapi búcsú főcelebránsa az egyházmegye mindenkori főpásztora.
2019. június 20., 09:082019. június 20., 09:08
2019. június 20., 09:592019. június 20., 09:59
A baljós történelmi forduló előtt, az 1949-es bérmaút alatt több ízben hatósági szervek tűntek fel, de a papok és a hívek olyan sorfalat álltak a püspök mellett, hogy senki sem tudott a közelébe kerülni. Az akkori sofőrök, a székelyudvarhelyi Sztojka testvérek, Ferenc és öccse, Károly igyekeztek mindig eleget tenni a szállításra való felkérésnek. A korábbi autólefoglalásos és -feltartóztatásos esetekből tanulva csapatmunkában két autót is készenlétben tartottak. Az ütött-kopott karosszériájú autókba jó minőségű motorokat szereltek.
– foglalta össze egybehangzón életrajzírója, Szőke János, valamint Jakab László az Ahogy én ismertem meg Márton Áront. Püspök atyánk hétköznapja című könyvben.
Vallomások
Erre az Úrnapjára Borbély Gábor (1930–2013) atya így emlékezik vissza Nagy Zoltán A Hegy című filmes monográfiájában: „1949 Úrnapján, annak a vigíliáján megérkezett a püspök úr, hogy ő végezze majd másnap a szertartást. Emlékszem, Márton püspök úr a vecsernyét tartotta, s Ferencz Ervin atya volt a szónok. Én is ministráltam, amikor nagy magyaros beszédet elmondott Ervin atya, aki akkor fiatalember volt”. A 2016-ban elhunyt Ferencz Béla Ervin ferences atya, kilencvenéves korában mondta el az emlékezetes úrnapi eseményeket Nagy Zoltánnak.
„1949-ben vagyunk. Zetelaki káplán, plébánosféleség voltam. Nekem kellett a beszédet elmondanom. Ahogy szokás olyan esetben, amikor a püspök mondja a szentmisét vagy a püspök jelen van a templomban, olyankor a szónoknak hozzá kell mennie áldást kérni a prédikáció előtt. Na, hát én is odatérdelek a püspök elé, »Iube, Domine, benedicere…«, és ahelyett, hogy a püspök latinul megáldana, rám néz, összehúzza a szemöldökét, és azt kérdi: »Te miről beszélsz?«. Én hirtelen elmondottam a prédikációmnak a lényegét – az őskeresztény üldözésekből állítottam össze az Oltáriszentségről szóló beszédemet. S erre a püspök újra rám néz, és azt mondja: »Én már nem tudlak téged megvédeni, vigyázz!«. Ez volt az áldás, ez volt a biztatás. És akkor azt mondtam:
Lelkesen és szenvedélyesen mondottam el a prédikációt. Az udvarhelyi Szent Miklós-templom ajtajában ott voltak a szekusok, s állítólag a valamikori szárhegyi, erdélyi képviselő, Angi Pista a saját fülével hallotta: »Le kell lőni, le kell lőni!« Na, hát nem lőttek le.”
Az úrnapi eseményeket Borbély Gábor atya idézte fel: „Aztán másnap eljött a körmenetnek az ideje, és Udvarhelyen ez egy kivételes dolog (…) Mivel hosszú volt a szertartás, a templom előtti téren gyülekeztek, akik őt köszönteni akarták: a különböző protestáns felekezetek vezetői, a zsidó egyház vezetője, és azok mind egymás után beszédet mondottak. Végighallgattam az összes köszöntőt és rá a feleleteket, amelyeket a püspök úr maga mondott. Odavoltam Márton püspök úrnak a szabatos, szép beszédéért. Mindegyik köszöntőre mondott egy-egy válaszbeszédet, néhány percest, egyik csodálatosabb volt, mint a másik.”
„Az ebéd után nagyon-nagyon füleltem, mert éreztem, hogy fontos dolgokat fog mondani – emlékezett Ervin atya. – Akkor jelentette be, hogy letartóztatás előtt áll. Nem ezekkel a szavakkal, de rendelkezett: hogy nem szabad semmilyen gyűlésen részt venni; rendelkezett, hogy hogyan viselkedjünk; hogy az államsegélyt milyen körülmények között szabad elfogadnunk. Tehát végrendelkezett.”
Letartóztatási terv
Mielőtt továbbindult volna, a helyi postáról üzenték bizalmasan, hogy sokfelől érdeklődtek Márton püspök indulásának időpontjáról és az útirányról. Sztojka Ferenc megtudta, hogy az állami szervek tervbe vették Márton Áron letartóztatását Székelyudvarhely és Segesvár között.
Együtt az idősödő Márton Áron püspök és Sztojka Ferenc • Forrás: Nagy Zoltán archívuma
Az 1949-es úrnapi eseményekre 1994-ben, negyvenöt év távlatából Sztojka Feri bácsi így emlékezett Nagy Zoltánnak: „Az a bizonyos 1949-es év és amiről nekem emlékeznem kell, a megboldogult Márton Áron püspök úrnak a bérmaútjával kapcsolatos. Nevezetesen azon a napon Székelyudvarhelyen kereste meg az ő katonabarátját, László Ignác esperest, az úrnapi búcsú alkalmával egybefonva, én voltam a kegyelmes úrnak a szállítója, úgy mondva sofőrje, lévén az, hogy kevés személygépkocsi és még kevesebb ember volt, aki erre vállalkozhatott volna. Ez nem dicsekvés, hanem jele annak, hogy ragaszkodással és mély tisztelettel viseltettem a kegyelmes úr tevékenysége iránt. Ez az út, illetve ez a nap egy nehéz úttal is járt, mert jöttek a hírek. A telefonközpont vezetője személyesen jött az én lakásomra, és közölte velem, hogy mindenhonnan telefonálgatnak, ezt a nagy embert le akarják fogni, letartóztatni. »Drága Ferike – hát akkor még mondhatta, hogy Ferike, hisz így hívott a város –, csináljon valamit, hogyha lehet, kivédeni.« Ezzel a hírrel én felszaladtam a katolikus plébániára. Korábban, mint ahogy hivatalos lettem volna a püspök urat megtisztelő ebédre, tehát azt megelőzően felszaladtam ezzel a frissen kapott hírrel. A kegyelmes úr csodálatát fejezte ki, mondván, hogy jó néhány nappal korábban a kultuszminiszter teljesen más hangú és igen megértőnek ígérkező valamiket mondott. Azt mondja: »Én nem hiszem, hogy ez a dolog fennállna, de ha így van, akkor én nem kívánom, hogy maga kockáztasson, hiszen magának családja van.« Az én válaszom ez volt: kegyelmes úr, én hoztam el, én fogom hazavinni.”
Nem Ferenc, hanem Károly
Aztán mégsem így történt. Mivel Csíksomlyóról Udvarhelyre Feri bácsi hozta át a püspököt, Úrnapja után a hatóság megtévesztése érdekében végül is a Sztojka fivérek úgy döntöttek, hogy nem Ferenc, hanem Károly viszi Gyulafehérvárra Márton Áront. Végig az országúton haladtak, Segesváron a vár alatti mellékutcán keresztül sikerült kikerülni az ott várakozó letartóztatókat. Mire a hatósági szervek észbe kaptak, a püspök már otthon volt.
Öt nappal később, a következő kedden, amikor a püspök úr útra indul a főváros felé, zsebében Egyházát védő tervezettel, már nem ér célba. Útközben letartóztatják. Június volt. 1949. június 21-e...
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Befejeződött az idei egységes mezőgazdasági támogatások előlegeinek az utalása a gazdák számlájára. Hargita megyében az igénylők többsége megkapta az előlegeket – napokon belül elkezdik utalni számukra a mezőgazdasági támogatások teljes összegét is.
Belügyminisztériumi egységek tartottak fáklyás felvonulást hétfőn este a december elsejei nemzeti ünnep alkalmából Csíkszeredában. Fotókon mutatjuk.
Bántalmazása miatt feljelentést tett a rendőrségen az a személy, aki hétfőn Gyulafehérváron azt kiáltotta Călin Georgescunak, hogy „Mars Moszkvába!”.
Szünetel az ivóvíz-szolgáltatás kedden reggel kilenc és délután két óra között a székelyudvarhelyi Kamilla utcában – közli a Harvíz vállalat.
Több mint 20 ezer ember vett részt hétfőn, Románia nemzeti ünnepén a gyulafehérvári katonai parádén, amelyen több mint ezer katona, tűzoltó, rendőr, kadét és Romániában állomásozó lengyel katona vonult fel.
55 éves korában, váratlanul elhunyt Kálloy Molnár Péter. Halálhírét először az Alma Együttes Facebook-oldalán közölték, ezt később magyarországi lapoknak többen is megerősítették.
Nicușor Dan államfő a felvonulást megtekintő tömeg közé vegyült, és közel két órán át szelfizett az ünneplőkkel a december 1-jei, Bukarestben tartott hivatalos állami ünnepség után.
A magyar filmművészet 130. évfordulója alkalmából öt héten át ingyen elérhető a Filmión 130 magyar film, köztük van a teljes Hunyadi-sorozat is.
Székelyföldön is debütál a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők. Mutatjuk, melyik székelyföldi településeken lesz látható a film decemberben.
szóljon hozzá!