Fotó: Tuchiluș Alex
Újabb mandátumért indulnak a júniusi önkormányzati választásokon az RMDSZ sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, kovásznai és baróti polgármesterei, ugyanakkor Tamás Sándor megyei tanácselnök is folytatná a megkezdett munkát. A jelöltek szerda délben mutatkoztak be a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központban megtartott kampányeseményen, amelyen Kelemen Hunor szövetségi elnök is jelen volt.
2024. március 13., 18:232024. március 13., 18:23
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség háromszéki politikusainak jelenlétében zajló gyűlésen Kelemen Hunor szólalt fel elsőként, felvázolva az idei választási év tétjét, és összegezte az elmúlt évek eredményeit.
– fogalmazott.
Elmondta, hogy az elmúlt években volt két kritérium, amitől az RMDSZ nem tágított, egyrészt az erdélyi magyar közösség érdekeinek képviselete, másrészt, hogy
Fotó: Tuchiluș Alex
„Háromszék ilyen szempontból mindig a legjobban teljesített” – vélekedett a szövetség elnöke, hangot adva azon meggyőződésének, hogy a megyében nincs olyan helység, a legkisebb településtől a megyeközpontig, ahol ne történt volna fejlesztés. „Ez azért fontos, mert a másik feladatunk, hogy Székelyföldet építésük, a közösségünk számára az életfeltételeket jobbá tegyük, és olyan helyzetet teremtsünk, hogy az utánunk jövő nemzedék akarjon itthon, a szülőföldjén élni, akarjon itthon maradni Székelyföldön” – jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette azt is, hogy az elmúlt években
„A tartalékaink továbbra is Székelyföldön és az erdélyi nagyvárosokban vannak. Akkor leszünk sikeresek, ha ezeket a tartalékokat tudjuk mozgósítani” – mondta az RMDSZ elnöke, majd sorba vette a háromszéki városok elöljáróinak (Antal Árpád, Bokor Tibor, Gyerő József, Benedek Huszár János) elmúlt években elért eredményeit.
Fotó: Tuchiluș Alex
Felidézte, hogy 2019-ben az RMDSZ
„Nem lehet ezt 3-4 év alatt megfordítani, évtizedek kellenek, hogy a trend megváltozzon és növekedés induljon el, de ehhez intézmények is kellenek” – hangsúlyozta. Ennek jegyében indították el 2021-ben a bölcsődeprogramot, ugyanakkor
Fotó: Tuchiluș Alex
„A család és az egyház mellett ezek az intézmények teremtik meg azokat a kereteket, ahol magyarnak lenni jó” – fogalmazott.
Kelemen Hunor kiemelte, hogy Székelyföld és Erdély számára 2024 sorsdöntő év, amely legalább tíz évre meghatározza a magyar közösség sorsát.
– hangsúlyozta.
Fotó: Tuchiluș Alex
Kifejtette, hogy amennyiben a fejlesztési régiókat fogják átnevezni megyéknek, akkor az erdélyi magyar emberek mindenhol a teljes kiszolgáltatottság állapotába kerülnek.
– fogalmazott a szövetségi elnök. Hozzátette, hogy a helyzet még rosszabb lesz a Partiumban, Közép-Erdélyben, vagy azokon a helyeken, ahol a magyarság most is kisebbségben van, de jelenleg még van képviselete.
Hangsúlyozta, hogy ezt a helyzetet mozgósítással lehet elkerülni,
Fotó: Tuchiluș Alex
„Azt gondolom, hogy az önkormányzati választásokon győzni fogunk, lesz 200 polgármesterünk. Remélem, hogy meg tudjuk őrizni a négy megyei önkormányzatot, és Marosvásárhelyt, Szatmárnémetit is” – mondta Kelemen Hunor.
Fontos célként jelölte meg, hogy az európai parlamenti választásokon is elérjék az öt százalékot, véleménye szerint ehhez szavazatokat kell szerezniük a Kárpátokon túlról is. „Az Európai Parlamentben akkor van hangunk, ha ott vannak, a mi kollégáink” – mondta. Hozzátette, hogy
Fotó: Tuchiluș Alex
„Elégedetlenek vagyunk rengeteg döntéssel, ezeket meg kell változtatni. A Kárpát-medencei magyar érdeket akkor tudjuk érvényesíteni, ha többen vagyunk ott azok, akiknek ez fontos. Az a két ember is nagyon sokat tud tenni, akiket elküldünk Brüsszelbe” – fogalmazott Kelemen. Hozzátette, igaz, hogy az erdélyi magyar emberek euroszkeptikusak, de ez nem jelent unió-ellenességet.
– jelentette ki.
„Feladatunk olyan Székelyföldet teremteni, úgy építeni Erdélyt, hogy az én gyerekeim, majd az unokáim is akarjanak itt maradni. Én és a háromszéki kollégák is ezért fogunk dolgozni” – jelentette ki. Hangsúlyozta, ha a megye, a megyeközpont és a megye városai jól teljesítenek, akkor maguk után tudják húzni a vidéket is, és
Fotó: Tuchiluș Alex
A kampányesemény folytatásában az RMDSZ városi polgármester-jelöltjei mutatkoztak be, Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád, Kézdivásárhelyen Bokor Tibor, Kovásznán Gyerő József, Baróton Benedek Huszár János indul újabb mandátumért, végül pedig Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is bejelentette indulási szándékát egy újabb mandátumért.
„Nehéz döntésen vagyunk túl, de egyhangú döntést hoztunk” – kommentálta Facebook-videójában Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a szövetség Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának szombati határozatát.
A ma ismert Erdély címer közismert három alkotóeleme az Erdélyi Fejedelemség idején, 1580-ban jelent meg először együtt, így a nap, a hold és a sas; fontos azonban, hogy ekkor a nap és a hold szimbóluma nem a székelyekkel volt összeköthető.
Hármasfaluba riasztották a tűzoltókat vasárnap délután, ahol egy melléképület gyúlt ki. A tűz mintegy 200 négyzetméteres területen ég.
Tűz ütött ki egy marosvásárhelyi cég raktárhelyiségében, amely egy tízemeletes tömbház földszintjén működik. A tűz mintegy 150 négyzetméteres felületen ég, az épületből hatalmas füst száll fel.
Vetélytársának adott gratuláció helyett az erdélyi magyarság európai képviseletére helyezi a hangsúlyt Borboly Csaba az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának szombati döntését követő Facebook-posztjában.
Egyöntetű döntéssel Bíró Barna Botond jelenlegi alelnököt választotta az RMDSZ jelöltjének a Hargita megyei önkormányzat elnöki tisztségére a szövetség Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa (HET).
A prefektúra által indított, a telekelést ellehetetlenítő per miatt eddig nem történt előrelépés Marosvásárhelyen, a Margaréta utcában levő műemléképületek ügyében. A leromlott házsort magas kerítés védi.
Megtartotta közgyűlését a Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete, a tagság nagy többsége megjelent a szervezet gyergyószentmiklósi székhelyén, a megye minden részét képviselve.
Nehéz szakmai kérdésnek bizonyul, hogy mi legyen a kászonfeltízi, romos állapotú Katalin-kápolna sorsa. A helyiek kezdeményezésére első lépésként az egykori oltárasztalt mentették meg, nemrég pedig a 17. századi oltártöredékekből építettek új oltárt.
Nehéz hetek állnak a bibarcfalvi, háromtagú Trinfa család mögött, akiknek háza húsvéthétfőre virradóan robbanás következtében leégett. A szerencsétlenséget követően az erdővidékiek összefogtak, hogy az otthont mihamarabb újraépíthessék.
1 hozzászólás