Újjáépítik Bernády szovátai villáját

Figyelemfelkeltő a Rózsák útján lévő romos épület előtti díszes, faragott kapu az ülőfülkéjével. Sokan megállnak itt, megcsodálják, lefényképezik. Van, aki tudja, de az arra járók közül sokan nem: az egykori Bernády-villa – amelyet Bernády György 1929-ben vásárolt Kelemen Margittal, negyedik feleségével, és a szecesszió jegyében kissé átalakíttatott – kapubejárata ez. A kapu mögötti ingatlannal kapcsolatban Fülöp László Zsolt, Szováta polgármestere jó hírt közölt: eredeti formájában építik újjá.

Az elöljáró érdeklődésünkre elmondta, többszöri tulajdonváltást követően végül a jelenlegi birtokos a romos állapotba került épületet teljesen felújítja. A 20. század első évtizedében fából készült nyaraló homlokzatának díszeit a bontáskor óvatosan leemelték, félretették, hogy majd restaurálás után újból elhelyezzék a nyaralón. A polgármestertől megtudtuk, hogy a felújításhoz minden szükséges engedélyt megkapott a tulajdonos, és mivel ez Szováta egyetlen műemléképülete, gyakorlatilag az eredeti állapotába kell visszaállítani.

A terveket műépítészek és műemlékvédelmi szakemberek dolgozták ki.

Mivel a nyári szezonban a fürdőtelepen zajos munkálatokat tilos végezni, az építkezés szeptember 15-éig szünetel, de akkor újból hozzálátnak, hogy jövőre elkészüljenek vele – mondta a polgármester.

A nyaralóhoz annak idején Bernády egy nagyon szép kapubejárót is építtetett, amely most is ott áll: egy székelykapu és egy fedett pihenő. Ezeket néhány évvel ezelőtt felújították, a hiányzó deszkákat kicserélték, a zárakat megjavították, a faragványokat, a faragott írást a rárakódott piszoktól megtakarították – tudtuk meg Fülöp László Zsolttól. 

A polgármester azt is elmondta, hogy Szovátán folyamatosan újítják fel a régi villákat, és valamennyit eredeti stílusában, a századelős nyaralókra jellemző formában állítanak helyre.

– hangsúlyozta az elöljáró. 

Bernády György, Marosvásárhely egykori városépítő polgármestere szeretett Szovátára járni, jól érezte magát a nyaralójában, ahol szintén mozgalmas társadalmi életet élt, vendégeket fogadott, napirenden volt a fürdőtelep életével. Halálát követően özvegye 1946-ban adta el egy bukaresti vásárlónak, azonban kevéssel később államosították. A fürdővállalat Vila Bernadként jelölte meg, és szállóvendégek számára némiképp gondozta, de anélkül, hogy nagyobb javításokat, karbantartó munkálatokat végeztetett volna benne. A rendszerváltást követően a volt tulajdonos örökösei hosszú évekig tartó pereskedés után kapták vissza. Ezek alatt az évek alatt a villa teljesen használhatatlanná vált. 1990-ben B kategóriás műemlékké nyilvánították.