Újabb módosítások a kataszteri és a földtörvény kapcsán

Ehhez kapcsolódott az a tavalyi változás is, hogy az új jogszabály tisztázta, mit is jelent pontosan az ingatlanhoz tartozó terület. A visszaigénylések határidejének akkor december elejét nevezték meg, így rengetegen éltek a lehetőséggel rövid időn belül. Rákossy szerint mintegy tízezer kérés érkezett a térségben a polgármesteri hivatalokhoz, amelyek azóta is ott vannak, egyetlen birtoklevelet sem állítottak ki a mai napig. Közben a határidőt eltörölték, az idei újabb módosítás pedig a tavalyi egyik kedvező hatását is megszüntette.

Mint a szakember kifejtette, a korábbi változat tisztázta, hogy mit lehet visszaadni a kérések nyomán: a ház mellett ide sorolta a gazdasági épületeket, a kerteket és az udvarokat is. Az új törvénymódosítás azonban ezt ismét ellehetetleníti, mert visszaállítja az eredeti megfogalmazást, amelyben csak annyi van megnevezve, hogy az ingatlan körüli terület. Ezt sokan úgy értelmezik, hogy csak a ház alatti területet, azaz a pincét számítják bele, így az udvar és a többi nem rendeződik.

Ilyen például az, hogy a közigazgatási egységek saját maguk kezdeményezhetik a földmérési munkálatokat, hiszen azt is fizeti a kataszteri hivatal, tehát a községeknek ez semmibe sem kerül. Mi több, a 2015 után átvett kataszteri munkálatok költségeit is megtérítik. Rákossy arról a gyakori problémáról is beszélt, hogy a birtokleveleket sok esetben hibásan állították ki, elírt dűlő- vagy parcellaszámok szerepeltek ezekben, emiatt pedig nem lehetett parcellázási terveket készíteni. A módosításnak köszönhetően azonban ebben az esetben is érvénybe léptették azt a 60 napos kifüggesztési időszakot, mint az általános bejegyzés esetében. Ha valaki kifüggeszti a parcellázási tervet abban a formában, ahogy azt a földmérő a terepen rögzítette, és 60 napig nem kifogásolja senki, elfogadják, és a birtokleveleket nem kell módosítani annak ellenére sem, hogy hibás dűlő- vagy parcellaszámok szerepelnek benne.

Kedvező változás az is, hogy a tulajdoni okirat (például adásvételi szerződés) és a földmérés értékei között megengedett eltérést megemelték a belterületek esetében a korábbi 10 százalék helyett 15 százalékra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy

Ha az eltérés ennél több, arra a tényleges birtoklás szabályai érvényesek. Szintén utóbbi esedékes akkor is, ha valaki nem rendelkezik tulajdoni okirattal. Számottevő módosítás továbbá az is a szakember szerint, hogy a ház körüli terület, beleértve a gazdasági épületeket, udvart és kertet, 6000 négyzetméterig egy egyszerű hatósági bizonyítvánnyal telekkönyveztethető (ez a kollektivizált területekre vonatkozik). Tehát ha valaki nem kapott birtoklevelet, nem is tett le kérést, most elég, ha a polgármesteri hivatal kiad számára egy igazolást, amely kimondja, hogy a mezőgazdasági regiszterben szerepel az illető, ezzel le lehet telekkönyvezni a ház körüli területet 6000 négyzetméterig.

Hátráltatott ügyintézés

Rákossy ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy

Mint emlékeztetett, egyéni kérésre, ha a tulajdonosnak nincs tulajdoni okirata, be lehet jegyezni a tényleges birtoklást. Ennek egyik feltétele a polgármester hivatal által kiállított igazolás arról, hogy a területre az illető fizeti az adót. Feltétel továbbá az is, hogy a telekkönyvben 1981 óta nem lehet bejegyzés, csak akkor lehet bejegyeztetni a tényleges birtoklást (onnan kezdve, ha három évig senki nem jelzi, hogy nem az érintett a birtokos, akkor hivatalból a tényleges birtoklás jogcímből tulajdonjog lesz).

„A logika azt diktálja, hogy az illető terület esetében ne legyen bejegyzés, ha pedig van egy öt hektáros terület 50 házzal, és csak az egyikre vonatkozóan van egy bejegyzés, a többi esetében attól kellene működjön a tényleges birtoklás. Ezt mindegyik kataszteri hivatal így is értelmezte, kivéve a csíkszeredait. Utóbbi szó szerint veszi a törvényt, így ha van egy bejegyzés egy nagyobb területen, már nem fogadja el a közeliek kéréseit sem. A Gyimesekben erre rengeteg példa van, ha egy adott területre van egy 1981 utáni bejegyzés, azoknak sem indítják el a tényleges birtoklás procedúráját, akiknek ettől több száz méterre van a területe” – nehezményezte a szakember. Hozzátette,

„Kifogásokat találnak ki, olyanokat írnak, hogy »az, hogy használod, még nem jelenti azt, hogy a tiéd«, és hasonlókat. Van egy törvény, ami kimondja, hogy ha valaki be van bejegyezve a regiszterbe, fizeti az adót, akkor kötelesek számára kiadni az ezt alátámasztó igazolást” – húzta alá.

Harmadik rossz példaként a csíkpálfalvi polgármesteri hivatal esetét említette. Mint mondta, volt egy több évre szóló kataszteri program, amelyre jelentkeztek, azt mondva, hogy az általános bejegyzést elvégzik. Mindezt az országos kataszteri ügynökség finanszírozta volna, de ennek ellenére három év után sem történt egy lépés sem, még a közbeszerzést sem indították el. Így a lakosság elesett attól a lehetőségtől, hogy ingyenesen megoldódjanak a problémáik.

„A helyi földosztó bizottságok nincsenek tisztában a törvényekkel, tehát a helyi önkormányzatok nem elég felkészültek a témában, és nem is mernek elég erélyesen fellépni a megyei földosztó bizottságokkal szemben. Nem ismerik a törvényeket és nincsenek tisztában a saját jogaikkal, így hátráltatják a lakosságot a földügyi problémáik rendezésében. Az évek során kialakult az a hozzáállás, hogy ha nem csinálunk semmit, akkor nem is hibázunk. Csakhogy Székelyföld megmaradásához a székely mellett a föld is kell, és ha nem lépünk, előbb-utóbb anélkül maradunk” – hangzott el a sajtótájékoztatón.

A probléma megoldása érdekében az MPP azt tervezi, hogy várhatóan az ősszel ellátogatnak több településre is egy jogásszal és egy földügyi szakemberrel, hogy tájékoztassák az érintetteket a legfontosabb tudnivalókról.