Új kutatóintézet az egykori Burgonyatermesztési Kutatóállomáson

Noha rengeteg pénzre van még szükség ahhoz, hogy megfelelő körülmények közt működhessen, már megkezdte kutatási tevékenységét az egyetlen székelyföldi Vadgazdálkodási és Hegyvidéki Erőforrások Kutatási és Fejlesztési Intézet. A Csíkszeredában működő intézményt tavaly,

számos romániai régi mezőgazdasági, állattenyésztési kutatóállomás megszüntetésekor, átszervezésekor hozták létre.

A régi Burgonyatermesztési Kutatóállomás helyén működő intézetről, annak tevékenységéről és céljairól Szép Róberttel, az intézmény vezetőjével beszélgettünk.

A kutatóintézet állami intézmény, a Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Akadémia alárendeltségébe tartozik, és részben állami finanszírozásból működtetik, a költségek többi részét pedig kutatási projektekből származó bevételekből, EU-s forrásokból, de a termelésből szerzett jövedelemből is finanszírozzák majd – mutatta be az általa két hónapja vezetett intézményt az igazgató. A kutatóintézetnek a mezőgazdaság, vidékfejlesztés, a védett területek fenntartható fejlesztése, agrárkörnyezet- és vadgazdálkodás képezi a tevékenységei területeit. Konkrét példákra kitérve

kutatják például az intenzív, valamint a szelektív legeltetés környezetre gyakorolt hatását,

a különböző szennyező anyagok termésre, talajra gyakorolt hatását – azaz csapadékkémiai kísérleteket is végeznek –, vizsgálják a troposzférikus ózonkoncentráció-növekedés és a gabonafélék terméskiesése közti összefüggést, de

a régi burgonyakutató állomáson nemesített burgonyafajtákat is letesztelik a megváltozott klimatológiai viszonyok között

– sorolta fel a kutatóintézet néhány projektjét Szép Róbert. A kutatásoknak sok közösségi haszna is lesz, hiszen – mint mondta –, a vizsgálatok eredményét a térségben élők javára fordítják.

Évtizedekkel ezelőtt elvégzett, de mára már elavult eredményű kutatásokat is megismételnek majd, illetve számos új tanulmányt is készítenek, amelyek alapján majd új irányelveket lehet felállítani az említett tevékenységi területeken – magyarázta a kutatóintézet vezetője.

„Kevésbé elterjedt növénykultúrákat is megpróbálunk behozni Székelyföldre, hogy a székely gazdákat megtanítsuk arra, mást is lehet termeszteni, vannak alternatívák. Megtaníthatjuk a székely ember számára például az árpatermesztést, hisz tudjuk jól, hogy az elég kényes növénykultúra székelyföldön is. Nem igaz, hogy nem marad meg, csak nem megfelelő módon és nem a megfelelő fajtákat vetjük. Mi

(…) És természetesen ne feledkezzünk meg a hegyvidéki erőforrásokról sem, amelyek nincsenek megfelelőképpen kiaknázva, gondolok itt például az erdei gyümölcsökre, gombákra. Ezekre idővel ki lehet dolgozni olyan klasztereket, hogy ez egy húzóerő legyen a térségünkben” – fogalmazott az intézet vezetője.

Az intézet szoros szakmai együttműködésben folytat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel, ugyanakkor közös, egymást kiegészítő kutatásaik is vannak, például egy, az egyetemen kitenyésztett gyökérserkentő baktériumkoktélt a kutatóintézet tesztel a gyakorlatban.

A Vadgazdálkodási és Hegyvidéki Erőforrások Kutatási és Fejlesztési Intézet „megörökölte” a régi Burgonyatermesztési Kutatóállomás 107 hektáros területét – legelőket, szántóföldeket és más kísérleti parcellákat –, illetve bérelnek természetes személyektől további mintegy 120 hektárnyi mezőgazdasági területet, ezeken pedig továbbra is

gazdálkodni kívánnak, hiszen saját bevételeik egy fontos részét ebből szeretnék kitermelni.

Használatba kapták továbbá a négyhektáros udvart, egy kis irodaépületet, a burgonyatárolót, a laborrendszert, üvegházakat és egy nagyon elöregedett gépparkot, amelyeknek a felújítását már megkezdték. Noha rengeteg pénzre – Szép Róbert szerint eurómilliókra – van még szükségük ahhoz, hogy az elvárásoknak megfelelő állapotba hozzák az intézetet, már az eddig eltelt időszakban is jelentős eredményeket értek el.

Fontosnak tartja, hogy több fiatal kutatót is tudtak alkalmazni – az intézet szakemberei egész Európára vonatkozóan vizsgálták a csapadék kémiai összetételét és annak hatásait a növényzetre, talajra, amelynek eredményeképpen több rangos nemzetközi szaklapokban is jelentek meg publikációik.

Az igazgató jelentős eredményként tért ki ugyanakkor arra is, hogy öt projektre pályáztak sikeresen a mezőgazdasági minisztérium kiírásában, de a Norvég Alapnál, illetve két védett terület esetében is terveznek pályázni, továbbá a termelésből származó bevételeikből biztosították az önrészt két mezőgazdasági gép megvásárlásához.