Közösségi haszon

A kutatóintézet állami intézmény, a Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Akadémia alárendeltségébe tartozik, és részben állami finanszírozásból működtetik, a költségek többi részét pedig kutatási projektekből származó bevételekből, EU-s forrásokból, de a termelésből szerzett jövedelemből is finanszírozzák majd – mutatta be az általa két hónapja vezetett intézményt az igazgató. A kutatóintézetnek a mezőgazdaság, vidékfejlesztés, a védett területek fenntartható fejlesztése, agrárkörnyezet- és vadgazdálkodás képezi a tevékenységei területeit. Konkrét példákra kitérve

„Kevésbé elterjedt növénykultúrákat is megpróbálunk behozni Székelyföldre, hogy a székely gazdákat megtanítsuk arra, mást is lehet termeszteni, vannak alternatívák. Megtaníthatjuk a székely ember számára például az árpatermesztést, hisz tudjuk jól, hogy az elég kényes növénykultúra székelyföldön is. Nem igaz, hogy nem marad meg, csak nem megfelelő módon és nem a megfelelő fajtákat vetjük. Mi

Lendületesen kezdtek

Az intézet szoros szakmai együttműködésben folytat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel, ugyanakkor közös, egymást kiegészítő kutatásaik is vannak, például egy, az egyetemen kitenyésztett gyökérserkentő baktériumkoktélt a kutatóintézet tesztel a gyakorlatban.

A Vadgazdálkodási és Hegyvidéki Erőforrások Kutatási és Fejlesztési Intézet „megörökölte” a régi Burgonyatermesztési Kutatóállomás 107 hektáros területét – legelőket, szántóföldeket és más kísérleti parcellákat –, illetve bérelnek természetes személyektől további mintegy 120 hektárnyi mezőgazdasági területet, ezeken pedig továbbra is

Fontosnak tartja, hogy több fiatal kutatót is tudtak alkalmazni – az intézet szakemberei egész Európára vonatkozóan vizsgálták a csapadék kémiai összetételét és annak hatásait a növényzetre, talajra, amelynek eredményeképpen több rangos nemzetközi szaklapokban is jelentek meg publikációik.

Az igazgató jelentős eredményként tért ki ugyanakkor arra is, hogy öt projektre pályáztak sikeresen a mezőgazdasági minisztérium kiírásában, de a Norvég Alapnál, illetve két védett terület esetében is terveznek pályázni, továbbá a termelésből származó bevételeikből biztosították az önrészt két mezőgazdasági gép megvásárlásához.