
Fotó: Pinti Attila
Rengeteg érdeklődő, fontos információk, újdonságok és felfokozott hangulat jellemezte az úzvölgyi katonatemető, valamint a határviták témájában szervezett pódiumbeszélgetést Tusványos első napján. A magyarországi és hazai szakemberek a téma számos részletét kivesézték.
2019. július 24., 19:042019. július 24., 19:04
2019. július 24., 22:102019. július 24., 22:10
Tusványos első napjának legnagyobb érdeklődésre számot tartó napközbeni programja kétségtelenül az úzvölgyi katonatemető, valamint a határviták témájában szervezett pódiumbeszélgetés volt.
Rákossy József-Botond
Fotó: Pinti Attila
Kozán István, a Székelyhon napilap főszerkesztőjének és a beszélgetés moderátorának kérésére elsőként Rákossy József-Botond, a Magyar Polgári Párt Hargita megyei elnöke foglalta össze a határvitákkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Mint mondta, noha a legtöbben az 1968-ból származó 2-es törvényt emlegetik a téma kapcsán, ezt követően megjelent egy minisztertanácsi határozat is, amelyben felsorolták, hogy milyen települések tartoznak Csíkszentmártonhoz, és ezek között szerepelt Úzvölgye is. Szerinte
Hozzátette: később számos kataszteri elhatárolási dokumentáció is készült, a baj csak az, hogy egyik sem volt pontos. Végül pedig, amikor az új kataszteri és ingatlan-nyilvántartási rendszerbe bevezették a határokat, bizonyos egyezségek nyomán megszületett az az új határ, amely nem volt kedvező Hargita megyének.
Fotó: Pinti Attila
Rákossy arra is kitért, hogy ezt a határvitát csak békés vagy bírósági úton lehet rendezni, és mivel a Hargita és Bákó megyék prefektusai által összehívott vegyes bizottság július elején tartott egyeztetése eredménytelenül zárult,
Kovács Vilmos ezredes
Fotó: Pinti Attila
Ezt követően a moderátor azt a június 26-án Bukarestben tartott tárgyalást elevenítette fel, amelyen a magyar és a román fél egyeztetett a haditemető ügyében. Mivel erről csak kevés információt hoztak korábban nyilvánosságra, arra kérte Kovács Vilmos ezredest, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokát, hogy avassa be a nagyközönséget az ott történtekbe. A szakember beszámolója szerint a találkozón mindkét fél elmondta a saját álláspontját a temető kérdésében. „Tudományos és katonai intézmény lévén szigorúan szakmai szabályokhoz kötött állásponttal érkeztünk a megbeszélésre, ezt pedig bizonyítani is tudjuk a magyar források alapján, figyelembe véve a román forrásokat is. Ebből született egy eredmény, ami nem feltétlenül volt kedvező a tárgyalópartner számára.
– emelte ki a parancsnok.
Hozzátette: 1926-27-ben történt a sírkertben egy nagyméretű bővítés, hiszen a románok a térségben több kisebb temetőt is felszámoltak, és az ott nyugalomra helyezett katonákat az úzvölgyi sírkertben temették újra. Ezután alakult ki az az állapot, amelyet szintén alátámaszt egy vázlatrajz, és amely nagyjából ma is jellemző: eszerint
A szakember továbbá egy másik érdekes vetületére is rámutatott a találkozónak: a tárgyalásokat 149 román katona megnevezésével kezdték, majd 22-vel folytatták, és végül 11-nél állapodtak meg, amiből ötöt azóta már cáfolt a magyar fél.
– mutatott rá az ezredes, majd arra is kitért, hogy egy érdekes adatra bukkantak a héten, amelyet Tusványoson ismertettek első alkalommal a nyilvánossággal. Kovács elmondása szerint 1941-ben készült egy jelentés román kézből, amelyet a román katonai attasé bocsátott az akkori magyar adminisztráció rendelkezésére.
Zárásként azt is elmondta, hogy meglátásuk szerint a temető sorsát az eredeti állapot visszaállításával kell rendezni, ez pedig aláhúzza azt a tényt is, hogy a két országnak van egy érvényben lévő államközi megállapodása is, ami nem ismer tréfát.
Németh Szilárd
Fotó: Pinti Attila
A szakmai elemzés után Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy mit tehet a magyar állam a temető körüli helyzet rendezéséért.
A nemzetegyesítés erről szól: bárhol éljenek a magyarok, a magyar kormány és a honvédelmi minisztérium az ő álláspontjukat és érdeküket kell szolgálja. Úzvölgye azon a kegyeleti és jogi problémán túl, amit jelent ma nekünk, rengeteg egyéb problémára és hiányosságra hívta fel a figyelmet, és ezeket együtt kell kezelni” – mutatott rá Németh.
Fotó: Pinti Attila
Ezt követően Tilki Attila országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy az Úzvölgyében történtek láttán sokakban megfogalmazódott az a kérdés, hogy mi jöhet még? Egyedi eset lesz vagy lesz ennek folytatása is? Ha lesz, akkor csak Székelyföldön vagy ugyanez várható Felvidéken, Kárpátalján is? Hozzátette: döbbenetesek voltak számára a temetőben történtek. „Nem tudjuk, hogy vissza tudjuk-e téríteni a normális kerékvágásba a szomszédunkat, akire a magyar kormány egy olyan országként tekint, amelynek a közép-európai liga szabályai szerint illik és kell játszani.
– vetette fel Tilki.
Fotó: Pinti Attila
A továbbiakban aztán valóságos szópárbaj alakult ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Zakariás Zoltán Hargita megyei önkormányzati képviselő között, miután Kozán István nekik szegezte a kérdést, hogy miért vártak április végéig a helyzet ismertetésével, holott már a hónap elején tudtak a temetőben zajló munkálatokról?
Ehelyett a már említett határvitai kérdésekről és a temetőkben történtekről beszélt, mire
A két politikus között kialakult vita után Tilki Attila úgy fogalmazott: kellemetlenül érezte magát, mert az úzvölgyi katonatemető körül kialakult helyzet sokkal komolyabb ügy annál, mintsem két politikai párt marakodása tárgyává váljon. Ráadásul szerinte ezt fegyverként használhatja ki a szemben álló fél.
– nehezményezte Tilki.
A CNSLR Frăția szakszervezeti szövetség szerint a betegszabadság első napjára járó juttatást megszüntető sürgősségi kormányrendelet sérti a munkavállalók jogait, ezért arra kérte az ombudsmant, hogy támadja meg a jogszabályt az alkotmánybíróságon.
Befolyással üzérkedés gyanújával őrizetbe vette csütörtökön a korrupcióellenes ügyészség Adriana Georgescut, a PNL bukaresti I. kerületi szervezetének tagját. Őrizetbe került feltételezett bűntársa is, aki a gyanú szerint tábornoknak adta ki magát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint nincs vita a kormánykoalíción belül a közigazgatási reformról, amelyet azonnal elfogadtatnak, amint lezárul a gazdaságélénkítő csomag megvitatása – nyilatkozta a tárcavezető szerdán Odobești-ben.
Mit tehetünk, amikor a táblagép és a telefon lesz a gyerekünk legjobb barátja? Hogyan találhatjuk meg az egyensúlyt a digitális világ és a valódi gyerekkor között? – ezekre a kérdésekre keresi a választ Vida Ágnes pszichológus székelyföldi előadókörútján.
A bukaresti ítélőtábla szerdán elrendelte, hogy államelnöki hivatal fizessen ki több mint 754 ezer lejt Traian Băsescu volt államfőnek az elmaradt elnöki járandóság címén arra az időszakra, amikor a juttatás folyósítását felfüggesztették.
Románia euróövezeti csatlakozása addig nem kerülhet napirendre, amíg az ország nem csökkenti tartósan a költségvetési hiányt a GDP 3 százaléka alá – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán Berlinben.
Új szakosztályt hoztak létre a Maros Megyei Tanácsnál a gazdátlan ebek helyzetének kezelésére. A döntés nem választható opció volt: a rendőrség és az állategészségügyi hatóság szólította fel az önkormányzatot a mulasztás pótlására.
Az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) elnöke szerint a földgáz jelenlegi kilowattóránkénti 0,31 lejes hatósági áránál alacsonyabb ajánlatok is elérhetők április elsejétől az intézmény árösszehasonlító weboldalán: 0,30 lej/kWh.
A hóolvadás miatt felgyűlt és el nem folyó víz teszi körülményessé a közlekedést és nehezíti a lakók életét a csíkszeredai Decemberi forradalom lakónegyed egyik utcájában.
Látványos szakaszához érkezett Hargita Megye Tanácsának eddigi legjelentősebb oktatási beruházása: 83 tanintézmény kap bútorzatot és csúcstechnológiás digitális felszerelést. A több mint 101 millió lej értékű projekt első eszközeit Korondon mutatták be.
1 hozzászólás