Új tudásszintfelmérőket hoz az új tanév

Az ősszel kezdődő 2013–2014-es tanévtől második, negyedik és hatodik osztályban is országos szintű tudásfelmérő vizsgák lesznek – jelentette be Remus Pricopie oktatási miniszter. A tanügyi tárca vezetője elmondta, ez egy régi terv, amelyet a hazai és külföldi oktatást tanulmányozó intézetek már évek óta vizsgálnak. A bevezetésére azért van szükség, mert a hazai oktatási rendszerben nyolcadik osztályig egyetlen átfogó felmérés sem készül. Nem meglepő, hogy a tanulók 25 százaléka két vizsgán sem képes megszerezni az ötös jegyet a nyolcadik osztályban megszervezett országos értékelésen, hiszen több évnyi tanulás után ez az első átfogó vizsga az iskolákban – fejtette ki a tanügyminiszter, aki szerint felmérés és értékelés hiányában lehetetlen kiigazításokat végezni az oktatási rendszerben, de az új tudásszintfelmérő vizsgák bevezetésével jobban nyomon lehet majd követni a diákok fejlődését, és az is kimutatható lesz, hogy hol vannak problémák: iskola, osztály vagy akár egyéni szinten.

Az új felmérők bevezetésével kapcsolatosan még nem adott ki hivatalos tájékoztatást az oktatási tárca, de a második, negyedik és hatodik osztályban történő tudásszintfelmérő nem számít újdonságnak, ezt már két éve bevezették, igaz, megyei szinten csak két-három, központilag kijelölt osztályban kell ezt elvégezni – mondta el érdeklődésünkre Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő. Az új, átfogó tesztek akkor lennének igazán hasznosak, ha a felméréshez hasonló hangsúlyt kapna a kiértékelés is, vagyis a diákok teljesítményét egyéni szinten is kielemeznék és személyes beszélgetések során erről a szülőket is tájékoztatnák – magyarázta a főtanfelügyelő, ellenpéldaként hozzáfűzve, hogy a második, negyedik és hatodik osztályokban az elmúlt két évben végzett tudásszintfelmérők eredményeit elküldték ugyan a fővárosba, de ezeknek semmilyen következménye nem volt, és egy alkalommal sem kaptak semmiféle visszajelzést a szaktárcától.

Szerinte a diákok továbbtanulási lehetőségei, képességei, erősségük, de hiányos ismereteik pótlása szempontjából is fontos lenne a felmérések eredményeinek egyéni elemzése, majd a szülők tájékoztatása, de a kétévenkénti országos felmérésekkel megelőzhetők lennének a gyenge kisérettségi eredmények is. Jelenleg a jegyadási kritériumok esetében is különbségek tapasztalhatók iskolák, de még osztályok vagy tantárgyak szintjén is. Ez magyarázhatja például azt, hogy nyolcadik osztály végén az előző négy évet kilences átlaggal zárt tanulók csak nyolcas alatti osztályzatot érnek el az országos értékelésen. A tudásszintfelmérők és azok egységes értékelési rendszere ezeket a különbségeket is időben kiküszöbölhetné, illetve az esetleges rendszerhibákra is rávilágítana – magyarázta Bartolf Hedvig.

A marosvásárhelyi Barabási Hajnal tanítónő egyetért azzal, hogy a haladás szempontjából szükség van ezekre, azonban szerinte minden szervezés kérdése. Fel lehet mérni egy második osztályos gyerek szövegértési képességeit, hogy mennyire tud összeadni vagy kivonni, hogy mennyire tud önállóan dolgozni. Ez a pedagógusnak is hasznos, mert tudja, hogy milyen szinten kell foglalkoznia a gyerekkel. A tanítónő elmondta, a szervezési kérdésektől tart, mert ha ezzel leterhelik a gyerekeket, felülírják az  előbb felsorolt pozitívumokat.

Tamási Zsolt történelem szakos tanár szintén egyetért az elképzelés elméleti részével. Elmondása szerint időszakos felmérések most is vannak az általános iskolákban, csak más formában. A diákok év elején ismeretfelmérő teszteket írnak, emellett pedig negyedik osztály végén is van egy általános felmérőlap. Ezen kívül pedig ott van a nyolcadikosok vizsgáját megelőző próba képességi vizsga is, amely szintén azt a célt szolgálja, hogy a diákok megszokják a számonkérési rendszert. A pedagógus úgy gondolja, amennyiben a kétévenkénti felmérések eredményei nem lesznek meghatározóak a középiskolába való bejutásnál, mind a diák, mind a tanár hasznára válhatnak.