Fotó: Veres Nándor
Az elmúlt hetek csapadékmentes időjárása révén ugyan jól haladtak a pityókaszedéssel a gazdák, de a magágyak könnyebb előkészítése, az őszi gabonák fejlődése érdekében szükség lenne csapadékra Hargita megyében.
2015. szeptember 24., 18:092015. szeptember 24., 18:09
2015. szeptember 24., 19:512015. szeptember 24., 19:51
Mintegy 6600 hektárnyi pityókaparcelláról gyűjtötték be a termést az elmúlt három hétben a Hargita megyei gazdálkodók. Szeptember elején még 1400 hektárnyi földről volt felszedve a pityóka, mostanra pedig több mint nyolcezer hektárról takarították be. Hargita megyében amúgy 9050 hektárnyi földet ültettek be idén burgonyával – számolt be az adatokról Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője hozzátette, habár jól haladtak a földművelők, több tényező is nehezítette munkájukat: gondot okozott a föld szárazsága – nehezen volt megművelhető –, illetve a munkaerő hiánya is.
Az idei csapadékmentes, forró nyár a terméshozamot is nagyban befolyásolta, a tavalyi 23 tonnás átlagterméshez képest idén átlagosan 14–14,5 tonnát gyűjthettek be a pityókatermesztők – mutatott rá a szakember. A terméshozamhoz képest az ár jobban alakult, szeptember elején még 80 banis áron tudták eladni a krumpli kilóját, jelenleg 70 bani körül mozog a pityóka kilójának ára. Az intézményvezető kifejtette, minden ősszel van egy mélypont, amikor alacsonyabb az ár amiatt, hogy sokan – megfelelő tárolási lehetőség hiányában – gyorsan, akár a földről akarják eladni a pityókát. Véleménye szerint később javulni fog az ár, mivel egész Európában szárazság volt, és a sokéves átlagnál (60–65 bani) is többet adhatnak majd egy kiló burgonyáért.
Érdeklődésünkre azt is elmondta Török, hogy a burgonya előállítási ára hektáronként tizenkét és tizennyolc ezer lej között változhat, annak függvényében, hogy milyen áron vásárolták a vetőmagot, milyen fajtát ültettek és milyen vegyszerezést végeztek a parcellán.
A megyei gazdálkodók nemcsak a begyűjtéssel, hanem a szántással, a magágyak előkészítésével és az őszi gabonák vetésével is foglalkoznak: elsősorban búza került már a földbe. Ez esetben sincs könnyű dolguk azoknak a gazdáknak, akiknek szántaniuk kell a vetés előtt, mivel nagyon szárazak és kemények a földek. Szükség lenne a csapadékra, mivel azáltal nemcsak lazábbá válna a talaj, hanem a magok kikelését, megerősödését is nagyban segítené.
Tisztázzuk a legelején: a Sepsi OSK kiesése után a román sportsajtónak úgy kellett a titokzatos, egyetlen porcikájában sem román FK Csíkszereda a Superligába, mint egy falat kenyér. De mi, romániai magyarok hol vagyunk ebben a sokismeretlenes egyenletben?
Baleset következtében föld alá szorult deréktól lefelé egy férfi, miközben árkot ásott Csíkszentkirályon.
Továbbra is lesz Csíkszeredában Helyi és hagyományos termékek kiállítása és vásárára, csak más helyszínen: a megyeháza oszlopcsarnoka helyett ezentúl a Szabadság téren és a Promenádon várják a vásárlókat.
A tavalyi megtorpanás után folytatódik a Madéfalvát, Csíkcsicsót és Csíkrákost kiszolgálni hivatott gázhálózat kiépítése, amely idén befejeződik, és következhet az engedélyeztetés. Azt szeretnék, ha jövőben már lehetne használni a földgázt.
Pappá szenteli Gergely József diakónust Kovács Gergely gyulafehérvári érsek július 19-én, szombaton délelőtt 11 órától a csíkszentmártoni plébániatemplomban.
Biciklist sodort el egy autós Csíkszereda központjában szerdán délelőtt, az illető megsérült.
Egy csillagszóró és karácsonyfa – mindössze ennyi kellett, hogy a Kászonújfaluban élő Beáta és Hunor otthona rövid idő alatt leégjen. A tűz után csak kevés dolog maradt ép, köztük az oromkereszt, ami segítőiknek hála nemsokára új házukat védelmezheti.
Mégsem mentek rongálás nélkül haza a bukaresti Dinamo focidrukkerei a hétfői csíkszeredai mérkőzés után, ugyanis székely zászlókat téptek le Mikóújfaluban és autókban is kárt tettek.
Több mint tízezer dugvány díszíti a csíkszeredai városháza előtti virágvázát, miután az utóbbi hetekben a városi kertészet a szerkezetét felújította és beborította növényekkel.
A Csíki Székely Múzeumban nyílt kiállítás a Csíkszeredai Sörgyár történetéről. A tárlat nemcsak a sörgyártás ipartörténetét mutatja be, hanem egy közösség emlékezését és kitartását is ünnepli – ötven év képekben, emberekben, történetekben.
szóljon hozzá!