Sporthorgászok és kempingezők helye

Székelykeresztúrtól indulva Nagykede irányába kell letérni a főútról Rugonfalván, majd a futballpálya mellett haladva egy kis tapasztott házat pillanthatunk meg az emelkedő tetején. Tovább menve egy völgybe érkezünk, melynek bal részén madárijesztők őrzik a kukoricát, jobbra pedig szénát gyűjtögetnek a falubeliek. A dombok tetején esztenák látványa fogad, mivel mind a mai napig itt legeltetnek a környékbeliek. Régen a hosszú meleg nyár után a völgybe összegyűlt vízhez tértek inni a marhák.

A halastót a hetvenes évek végén, nyolcvanasok elején az akkori csekefalvi hizlalda hozta létre. Eredetileg itatónak épült a völgyzáró gát, majd a kollektivizmus felszámolása után a Csekefalvi Társas tulajdonába került a tó. A kilencvenes években ők üzemeltették, majd 1993-ban adták licitre, ekkor került magánkézbe. Ezt követően folyamatos területrendezési munkálatok következtek, így a tó egész kerülete horgászhatóvá, valamint sátrazásra és kempingezésre is alkalmassá vált. A tó a környékbeli dombokról leömlő vizet fogja fel, közel 14 hektáron fekszik, melyből kettőben lehet fürdeni, a többi horgászoknak van fenntartva.

Mivel Rugonfalva központjától kevesebb, mint egy kilométerre található, a környékbeli települések lakói közül ki hűsölni, ki horgászni járt ide. Barabás Zoltán két éve vette bérbe a tavat, aki irigylésre méltó hozzáértéssel fogott neki a tó működtetésének. 

Kempingezni vágyóknak

Második éve annak, hogy Barabás Zoltán családjával együtt tavasztól őszig a tó partján lévő házban ügyeli a rugonfalvi halastavat. Elmondása szerint évről évre nő a tó látogatottsága, ugyanakkor sok a visszatérő vendég is, akikkel barátságok, jó ismeretségek köttetettek. „Ebben a szezonban a tóparti kis házak illetve több kedvenc horgászóhely már hetek óta le voltak foglalva. Idén nagyon jó fürdőszezonunk volt, olyanok is kijöttek, akik amúgy nem úsznak, de itt sokkal kellemesebb, mint a tömbházakban, a nagy meleg mindenkit víz közelébe vonzott” – mesélte a tógazda. Szerinte azért népszerűbb a többi tónál, mert átlagosan jobban felmelegszik a vize, mivel nem túlságosan mély – átlagmélysége 2,5–3 méter között van – és jó fekvésű, ugyanis földrajzilag úgy helyezkedik el, hogy a nap nagy részében napfény éri. Régen kedei tónak is nevezték, ugyanis ha tovább megyünk a tó melletti úton, akkor Nagykede és Kiskede irányába haladunk tovább.

A tó rugonfalvi részén lehet fürdeni,a napi beugró 5 lej, a fából kialakított stégen napozni vagy a lila akácfák alatt pihenni lehet. Homokozó és hinta is van a családosok számára. Az út menti öt ki faházikó 40 lejért 24 órára bérelhető. Kempingezni is lehet a tó körül, 5 lejbe kerül a sátorhely. 

„Leginkább olyan emberek jönnek ide, akiknek elegük van a város zajából és kikapcsolódásra vágynak, igazi csendre és nyugalomra” – véleményezett Barabás Zoltán.

Több megye sporthorgászai látogatják

A 14 hektáros vízfelületből csupán kettőben lehet úszni, ősztől pedig a teljes tó a horgászok rendelkezésére áll. A tóban bojlizni és „vadászni ” is lehet, a távoli dobásokat is lehet gyakorolni. A tóban édesvízi ragadozó halak, mint a csuka, süllő, harcsa, sügér, fejes domolykó – népi nevén balind – , valamint ponty, amur, sügér, kárász, keszegfélék is jócskán vannak. „Két éve intenzív telepítések folynak, a múlt héten is több ezer kiló halat hozattam Magyarországról, de egy Várad melletti telepről is szoktam vásárolni halakat” – avatott be Barabás. Legtöbben Maros megyéből érkeznek horgászni, legalább 60 százalékuk Marosvásárhelyről és Segesvárról, de sok a Brassó, Kovászna megyei is. 

A horgászat 40 lejbe kerül 24 órára, ha valaki csak nappal vagy csak éjjel maradna, az ennek felébe kerül, az alkalmi horgászat pedig 10 lej. Ha valaki elvinné a zsákmányt, a kárász és keszeg kilónkénti ára 7 lej, a ponty 14, a csuka és süllő pedig 20 lejbe kerül. „Nagyon szigorú szabályokkal működik a horgászat, a halakat fotózás után vissza kell engedni a vízbe, harcsát egyáltalán nem adunk el. Sajnos volt már arra is példa, hogy a csomagtartóban ki akarták vinni a halat, de észrevettük és azonnal rendőrt hívtunk” – idézte fel a tógazda.

Programok négy évszakban

Négy pontyfogó versenyt rendeznek évente a rugonfalvi tavon, kettőt tavasszal és kettőt ősszel. Ezeken kívül 24 órás bojlis versenyt szerveztek több alkalommal. Szezonnyitásra rendszerint májusban, zárásra pedig augusztus végén kerül sor. Ősszel leginkább a ragadozó halakra lehet vadászni, télen a kedei részen lékhorgászat folyik. „A befagyott jégen, ami az elmúlt télen több mint húsz centi vastagságú volt, korcsolyapályát alakítottunk ki. A horgászoknak pedig lékhorgász-versenyt is szerveztünk az elmúlt télen” – sorolta Barabás.

Berei Botond és Gabriella Csíkszeredából érkeztek a tóra, sátorral telepedtek le a tópartra, egy kisebb baráti társasággal töltötték hétvégéjüket a rugonfalvi halastón. „A férfiak horgásznak, mi és a gyermekek fürdünk. Negyedszer vagyunk itt, de biztosan visszatérünk – mondta Berei Botond – nagyon jól érezzük magunkat, igazán ki tudunk kapcsolódni, mert az itteni emberek szerintem sokkal közvetlenebbek. A kiszolgálás is elsőosztályú, nagyon meg vagyunk elégedve a hellyel, ha lehetőségünk lesz rá, akkor jövőre visszatérünk.”