Fotó: Thomas Campean
Nem tudnak maradéktalanul eleget tenni az udvarhelyszéki települések a vadpiknikezések visszaszorítását célzó, egy éve életbe lépett pikniktörvénynek. A leggyakoribb gond az, hogy az önkormányzatoknak nincs erre a célra alkalmas saját területük.
2013. május 30., 17:562013. május 30., 17:56
2013. május 30., 18:092013. május 30., 18:09
Tavaly március végén lépett életbe az úgynevezett pikniktörvény, amellyel a vadpiknikezéseket szerették volna visszaszorítani. Ezek majáliskor, illetve nyári időszakban a hivatalos munkaszüneti napok által meghosszabbodott hétvégéken jelentik a legnagyobb gondot és veszélyt, amikor a természetben – gyakran erdőszéli kirándulóhelyeken – egymást érik a piknikezők által gyújtott, sokszor ellenőrizetlenül hagyott tüzek. A jogszabály a kijelölt kirándulóhelyek létrehozását, használatát és fenntartását szabályozza, és a kirándulókra, illetve helyi önkormányzatokra egyaránt kötelezettségeket ró.
A szabályozás értelmében az önkormányzatoknak kell kijelölniük a piknikzónákat és kiépíteniük a piknikezőhelyeket, ellátva azokat ülőalkalmatosságokkal, sütésre alkalmas tűzhelyekkel, vezetékes vízzel, ökovécékkel, szeméttárolókkal és parkolóval. A törvény a kirándulók esetében 100-tól 5 ezer lejig terjedő pénzbírság kiszabását írja elő, amennyiben megszegik a piknikezőhelyek használatára vonatkozó előírásokat. Több mint egy évvel a jogszabály életbe lépését követően a legnépszerűbb udvarhelyi és környékbeli kirándulóhelyeken illetékes polgármesteri hivatalokban érdeklődtünk arról, mennyire tudták alkalmazni a pikniktörvény előírásait. Kiderült, sehol nem tudtak maradéktalanul eleget tenni a jogszabály követelményeinek, leggyakrabban azért, mert a felkapott kirándulóhelyek közbirtokossági tulajdonban vannak, és az önkormányzatok nem rendelkeznek piknikezőhelyek kialakítására alkalmas területekkel.
Nincs kijelölve, de gondozzák
Székelyudvarhelyen a Szejke és a Kerekerdő a két legkedveltebb piknikezőhely, de az önkormányzat még egyiket sem jelölte ki hivatalosan piknikzónának, egyelőre nem is tehette volna meg, ugyanis egyik helyen sem biztosított még a pikniktörvény által előírt összes feltétel, noha a Szejkén vannak asztalok és padok, kiépített parkoló és ökovécék is. Köztudottan ezek a székelyudvarhelyiek fontosabb kirándulóhelyei, illetve – Orbán Balázs sírja, a székely kapuk és a borvízforrás miatt – a Szejke turistacélpont is, és dacára annak, hogy ezeket az önkormányzat hivatalosan még nem jelölte ki piknikzónákká, a városháza gondoskodik a tisztán tartásukról, a fű rendszeres nyírásáról és a szemét folyamatos elhordásáról, különösen a Szejkefürdő esetében – mondta el érdeklődésünkre Bálint Attila, a polgármesteri hivatal szóvivője. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy tavasztól őszig fokozott figyelmet fordítanak ezeknek a területeknek a felügyeletére.
Székelyudvarhely közelében a Máréfalva határában található, máréfalvi patakként ismert patakparti sík terület is kedvelt kirándulóhelynek számít, de egyelőre nem valószínű, hogy ez hivatalos piknikzóna lesz, sőt az sem, hogy a településnek lesz hivatalosan kijelölt piknikezőhelye – tudtuk meg Dávid Lajos polgármestertől. Az önkormányzatnak ugyanis egyáltalán nincsenek piknikezésre alkalmas területei, a patak menti, több száz méter hosszú kirándulóhely is a közbirtokosság tulajdonában lévő oszthatatlan és nem kisajátítható terület, ami pedig nem a közbirtokosságé, az magánterület, ezek árai magasak, az önkormányzatnak pedig nincs lehetősége a területvásárlásra, és ez nem is számít prioritásnak – mondta a településvezető. Egyelőre nem tudnak hivatalos piknikzónát kialakítani, de a népszerű patakparti kirándulóhely mentén kihelyezték a környezet megóvására és a tisztaság fenntartására vonatkozó figyelmeztetőtáblákat, az erdészeti felügyelet pedig figyelemmel tartja az erdőszéli területeket, és nagyobb bajok megelőzése érdekében megbírságolják az ott tüzet gyújtó kirándulókat – közölte a polgármester.
Vécé sehol nincs, de megoldás van
Természeti látnivalói és közelsége miatt Székelyvarság is kedvelt hétvégi célpontja a kirándulóknak, van is majdnem tíz piknikezőhely a megye legnagyobb szórványtelepülésének területén, de egyik sem hivatalos piknikzóna, részben azért, mert nem felelnek meg maradéktalanul a vonatkozó törvény előírásainak. A település önkormányzata nem is igen tudna fejlesztéseket végezni ezeken a kirándulóhelyeken, ugyanis ezek többsége közbirtokossági tulajdonban, a többi magánterületen van – mondta el Pál Lajos, a település alpolgármestere. Nem tudják alkalmazni a pikniktörvényt, de az önkormányzat javítja a kirándulóhelyekhez vezető utakat, a közbirtokosság pedig fejleszti a kirándulóhelyeket, ezek többségén vannak padok és asztalok, a vízesésnél egy hatvan férőhelyes, gömbfából készült pihenőhely is a turisták és piknikezők rendelkezésére áll, és tűzhelyek, valamint bevizsgált vizű források is vannak a piknikezőhelyeken – mondta el az alpolgármester. Vécék viszont nincsenek, a hivatal tulajdonában ugyan van három mobilvécé, de ezeket csak falunapokon használják.
Az egyetlen település a környéken, ahol körvonalazódni látszik egy hivatalos, az előírásoknak megfelelő piknikzóna kijelölése, az Zetelaka község, amely a víztározó miatt számít népszerű kirándulóhelynek. Itt a szabadtéri színpad környékét fogja kijelölni az önkormányzat hivatalos piknikzónává, a település területrendezési tervébe is ez kerül majd be – tájékoztatott Nagy Attila polgármester. Ezen a területen szinte minden feltétel adott, amit a pikniktörvény megkövetel, van vezetékes víz is, csupán vécéket kell kiépítsenek, ezt jövőre tervezik. Ez a terület már jóval a törvény megalkotása előtt piknikezőhely volt, most is használják iskolák, különböző klubok és csapatok rendezvényhelyszínként, ilyenkor mobilvécékkel oldják meg az illemhelyproblémát – magyarázta a település vezetője. A terület egyébként itt sem az önkormányzaté, amelynek máshol sincs piknikezésre alkalmas területe, de itt erre a problémára is megtalálták a megoldást: koncessziós szerződést kötöttek a közbirtokossággal, így hivatalosan is piknikzónává nyilváníthatják a pihenőhelyet.
A Korond-patak elterelésével kapcsolatos munka kritikusabb része lassan befejeződik, ám így is tizennyolc napos késéssel számol a kivitelező. A sóbányánál egyébként kisebb földmozgásokat is érzékeltek a berendezések.
A helyi vészhelyzeti bizottság újabb harminc nappal, augusztus 8-ig meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon – számolt be kedden a Hargita megyei prefektusi hivatal.
Huszonkilencedik alkalommal tartják meg a Székelyföldi Tánctábort július végén Felsősófalván.
Két autó ütközött Fenyéden vasárnap délután. A balesetben hárman sérültek meg, egyiküket helikopterrel szállították el a marosvásárhelyi kórházba.
Megnyílt a Szentegyháza Gyöngye jogutóda, a Termál Liget strand, miután a helyi önkormányzat peres úton visszaszerezte a létesítményt.
A vízzel feltelt és részben már beszakadt sóbánya kockázatelemzését, illetve egy új bánya megnyitásáig tartó támogatásrendszer kidolgozását követelték a tüntetők szombaton Parajdon. A tömeg a kultúrháztól indulva vonult a Salrom székhelyéig.
Kórházba szállították pénteken délután azt a férfit, aki motoros balesetet szenvedett Korond és Farkaslaka között.
A Korond-patak ideiglenes elterelését biztosító vezetékrendszer építésének legnehezebb részéhez értek a parajdi sóbányánál. A kivitelezőnek most különösen precízen kell dolgoznia egy kanyar miatt. A munkálatok befejezése legalább tíz napot késik.
A villanypásztor és az őrzőkutyák sem állították meg a jól megtermett hím medvét, amely öt juhot ölt meg az elmúlt két hétben egy ivói gazdaságban. Többször elkergették a hatóságok a problémás példányt, mégis visszatért, így végül ki kellett lőni.
Egyenként félmillió forintos – 6400 lejes – támogatást kapnak a Salrom és a Sal Sind alkalmazottai, valamint a beszakadt bányafödémnél kialakított veszélyzónából kiköltöztetett családok – jelentette be szerdán Parajdon az Ökumenikus Segélyszervezet.
szóljon hozzá!