Legyen pálinka, hogy még jobban essen a léleknek

„A kezdeményezés azért fontos, mert ha szülőföldünkön készítünk egy terméket, nem kellene megkötésnek lennie abban, hogy milyen nevet adunk neki magyarul” – fogalmazott megkeresésünkre Dezső Tibor, az Erdélyi Pálinka Lovagrend (EPL) szakmai vezetője szervezetük egyik legfontosabb célkitűzéséről. Mint mondta, a megnevezés használatának nincs anyagi vonzata, hiszen a pálinka nem egy annyira ismert márka világszinten, mint például a whiskey, a konyak vagy akár az ouzo. „Azt szeretnénk, hogy a pálinka legalább annyira ismert legyen, mint a calvados vagy az ouzo, és mi is teljes jogkörrel használhassuk a megnevezést” – fogalmazott. Hozzátette, nemcsak Székelyföld esetében kérték, hogy használható legyen a megnevezés, hanem Vajdaság és Felvidék esetében is.

Az összetartozást is erősítené

Főleg érzelmi szempontból fontos, hogy Erdélyben is használható legyen a pálinka megnevezés, ami a nemzeti összetartozást is szimbolizálná – jelentette ki Kovács Elek, aki Etéd községben működtet pálinkafőzőt. Mint mondta, az egész Kárpát-medencében főznek pálinkát, ezért is furcsa a névhasználat korlátozása. Üzleti szempontból egyébként csak annyi előnye lenne, hogy a jelenleg használt párlat helyett pálinka szó kerülne az üvegekre. Így elkerülhető, hogy más országokban egyéb italokkal tévesszék össze a terméket. Egyébként minden pálinkafőző saját márkanévvel rendelkezik. Azt Kovács Elek is fontosnak tarja, hogy a pálinka csak minőségi ital lehessen.

Az EPL eddig már kétszer is egyeztetett a magyar földművelésügyi minisztériummal a pálinka megnevezés használata ügyében – tudtuk meg Dezső Tibortól. Rámutatott, a tárgyalások során minden magyar politikus meglepődött a helyzeten, és ígéretet tett, hogy segít az ügy megoldásában. A magyarországi Pálinka Nemzeti Tanács már másképp vélekedett, ők ugyanis attól tartanak, hogy a használati jog átadása miatt olcsó, értéktelen termékek lephetik el a piacot. Dezső hangsúlyozta, minőségi párlatok készülnek Erdélyben is, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy világszintű versenyekről arany- és ezüstérmekkel térnek haza az itteni pálinkafőzők. Példaként elmondta, tavaly egy Ausztriában rendezett világszintű megmérettetésen jobb minősítést ért el egy székelyföldi főzde terméke, mint a legjobb magyarországi. „A helyzet hasonló, mint Magyarországon: vannak nagyon jó minőségű pálinkák, és vannak kevésbé jók is” – magyarázta.

Hargita Megye Tanácsa hétfői ülésén elvi határozatot hozott arról, hogy csatlakozik a névhasználat érdekében indult kezdeményezéshez, így Kovászna megye vezetőségével közösen cselekedhetnek – olvasható az intézmény közleményében. A felkérést – amelyet egyébként a Maros megyei önkormányzat vezetőségének is elküldtek – Tamás Sándortól, a Kovászna megyei önkormányzat elnökétől kapták, aki arra kéri a magyar kormányt, hogy gondolják újra a pálinkatörvényt, hiszen Ausztria négy tartományában engedélyezett a megnevezés használata, ám Székelyföldön nem.

Oroszhegy már levédette

Az Oroszhegyi Szilvapálinka márkanevet már 2011 óta használhatják a község lakói, akkor még egyszerűbb volt erre jóváhagyást kérni – fejtette ki lapunknak Bálint Elemér Imre, a község polgármestere. Rámutatott, hogy bár a községközpontban öt hivatalosan bejegyzett pálinkafőző is van, egyelőre nincs kereskedelmi forgalomban a gyümölcspárlat, hiszen az elkészült mennyiség helyben is elfogy a rendezvényeken és a családoknál. Természetesen igényelhetik a helybéliek a megnevezés használatát, de ehhez minőségi és egyéb kritériumoknak is meg kell felelni. A polgármester egyébként támogatja a lovagrend kezdeményezését, és ha felkérést kap rá, szívesen segít a megvalósításban.