Kötelező egészségneveléssel pótolnák a hiányosságokat

Komoly lobbit folytat a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője, hogy az egészségnevelést kötelező tantárgyként vezessék be az oktatásba. A téma Romániában már többször is terítékre került az elmúlt években, ezúttal törvénytervezet formájában hallgatólagosan a képviselőház is elfogadta, ám a szenátus véleményezésére is szükség van, ugyanis a kérdésben utóbbi az ügydöntő fórum.

„Világosan látszik, hogy az egészségügyi nevelés, egészségügyi műveltség szempontjából nagyon rosszul állunk” – fogalmazott Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője, aki szerint ha önként nem szerezzük meg az egészséges életvitelhez szükséges alapvető információkat, akkor belénk kell azt nevelni, méghozzá gyerekkorban, hiszen akkor a legkönnyebb. A lakosság fele nem mos kezet vécézés után, a kisbabás anyák egy része a pelenkázás után sem, a kötelező védőoltások megjelenése után születettek nincsenek tisztában a járvány fogalmával és jelentéstartalmával, de olyanok is vannak, akik még soha nem mostak fogat – érvel a meghökkentő tényekkel a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője.

Mondják, hogy mi, ezen a vidéken élők felvilágosultabbak és egészségtudatosabbak vagyunk, de vajon elegendő-e ez ott, ahol még mindig nem értik, miért nem lehet a temető vagy a pöcegödör mellé kutat ásni, vagy ahol vidéken még mindig bevett szokás, hogy a szeméttől úgy szabadulnak meg, hogy a patakba öntik, legyen az elrongyolódott ruha, pillepalack vagy éppen a tavaszi nagytakarításkor kiszelektált lyukas, rozsdás lavór, esetleg egy kályha maradványai – sorolja a nálunk is gyakran tapasztalt jelenségeket Tar Gyöngyi.

Az egészségnevelést – egészségügyi és pedagógiai – kettős képzéssel rendelkező, felkészült szakembereknek kellene oktatniuk, vannak is ilyen pedagógusok a megyében, hiszen korábban volt már ilyen tanfolyam, és a jövőben is lehet hasonlókat szervezni – fejtette ki Tar Gyöngyi, hozzáfűzve, a tananyaghoz akár külföldi oktatási rendszerekből is át lehetne venni az ott bevált mintákat.
A megyei közegészségügy vezetője támogató aláírások gyűjtésébe kezdett néhány hete, az igazgatóság munkatársai mellett a megyei tanfelügyelőségen, a vöröskeresztnél, a megyei pszichopedagógiai szövetségnél és Hargita megyei politikusoknál is kedvező fogadtatásra talált kezdeményezése.

Az egészségnevelés nem ismeretlen a román oktatási rendszerben, választható tantárgyként most is oktatják az elemi osztályokban. Noha Tar Gyöngyi szerint gyakori, hogy vagy nem választják ezt a tantárgyat, vagy más tantárgyak ismereteit pótolják ezeken az órákon, vannak olyan iskolák, ahol ezeken az órákon az egészségtudatos életvitelt oktatják. A Nyikó menti iskolákban hosszú évek óta nagyon hatékonyan működik az egészségnevelés, és most is nagyon sok osztályban ezt a tantárgyat választották a diákok – mondta el érdeklődésünkre Csáki Péter. A siménfalvi Marosi Gergely Általános Iskola igazgatója szerint az egészségnevelés tankönyv jól megszerkesztett, és a tantárgy az alapvető tisztálkodástól a társadalmi viszonyokig számos, ebbe a tárgykörbe tartozó témát átfog.

Romániában nem csak a tanterv törzsanyagát, valamint a diákok ismereteit jellemzik hiányosságok egészségügyi szempontból, az iskolahálózatban is alapvető hiányosságok tapasztalhatók: a tanintézetek – leggyakrabban vidéki iskolák és napközik – hosszú évek óta közegészségügyi engedély nélkül működnek, többnyire a vezetékes víz hiánya miatt. Hargita megyében mintegy száz ilyen napközi- vagy iskolaépület van, ezek közé tartozik a siménfalvi iskolaközpont kobátfalvi épülete is. Itt azonban csak a közegészségügyi elvárásoknak megfelelő ivóvizet nem tudtak még biztosítani, ugyanis nincs vezetékes víz a faluban – mondta el az intézmény igazgatója, aki szerint ilyen körülmények között a közegészségügyi engedéllyel nem rendelkező iskolaépületben sincs akadálya a hatékony egészségnevelésnek.